A '70-es évek végén - '80-as évek elején kiemelkedő minőségű rockfesztiválok zajlottak, ezek közül szervezettségével kiemelkedett a Popmajális. A stílus mesterséges keveredésén kívűl a legkomolyabb probléma az volt, amikor a szünetekben a műsorvezetők interjúkat készítettek. Nem a beszélgetésekkel volt a baj, azt kulturáltan, vastapssal kísérve...

1982 itthon a hagyományos rockzene utolsó nagy éve. Tesz róla a sajtó, tesz róla a Hanglemezgyár, de ha nem tesz, akkor is változásban van minden, hiszen generáció váltás időszakát éljük. A hatalom bármit feláldoz az új hullám érdekében, de ami nálunk közeledik, az nyugaton lecsengőben. A május 29-i, szombati egésznapos fesztivál címe is beszédes;...

A nosztalgia különös találmány. Mikor felrémlik egy fiatalkori történeted, csak azon merengsz és eszedbe sem jut, hogy azok, akik veled együtt szintén tinédzserek voltak, ma már a nyugdíjkorhatár környékén járnak. Azok a dús, hosszú gesztenyebarna, éjfekete, világosszőke, vagy tűzvörös hajak, ma őszek, ritkásak, vagy kihullottak régen. Az arcélek...

A fiatal rockrajongókon kívül a koncertek "lelkes" látogatója volt még a körzeti megbízott, az egyenruhás rendőr, vagy a civilruhás nyomozó. Nagyobb bulikon félelmetes mennyiségben olvadtak be a tömegbe. Egy 1982-es Közgáz bulin, ahol többek között a Karthago, a Rolls Frakció a HBB, és az Edda lépett fel, az alagsorban egy teljes rendőrszakasz...

A hazai fellépésekkel nem volt gond, a kultúr minden alkalommal majdnem megtelt és emlékszem, 1981-'82-ben már ötven, néha száz megszállott követte a Kugli "idegenbeli" fellépéseit is. Vác, Fót, Dunakeszi, Pilisvörösvár, Ráckeve... De hiába a kisebb-nagyobb sikerek, ez a közönségszám kevés volt a továbblépéshez. A tömegeket még mindig a '79-esek...

A rockrajongó - főleg a fiúk - hűséges típus. Ha megszeret egy zenekart, a többi már nem annyira fontos számára, azért az egyért él és érte bármire hajlandó. Az "egy zenekar" életérzés talán már a beatkorszakban létezett, talán a Piramis kultusz hagyta maga után. Közismert ellentéteket ismerünk. 1981-ben itthon a hagyományos rockzene - csillaga...

Először is Boldog új évet kívánok a fogyatkozó tábornak, az önálló gondolkodásra még képes olvasónak! Aki nem dobja le a láncot két sor elolvasása után, hanem tovább olajozza a recsegő forgókerekeket. Tervben volt, hogy a hetedik éve működő Színfalak mögött podcast verzióra emelkedik - vagy zuhan -, de maradjon csak kurriózum. Nem mondtam le még...

Először is kiemelten köszönök mindent azon keveseknek, akiknek még nem megterhelő az olvasás, dacolva a kényelem kínálta lustasággal nem félperces videókból tájékozódnak. Ők még nem adták föl! Köszönöm a rengeteg üzenetet, amit a múltidéző sorozat élményeihez küldtök. Külön öröm, amikor arról tájékoztattok, hogy ti is ott ugráltatok a színpad...

A jósgömbbel megáldott propaganda cikkekkel ellentétben 1981 itthon még erősen tartotta magát az újságírók által halálra ítélt rockzene. A Piramis birodalmát felosztották egymás közt az 1979-ben alakuló, vagy az ez évben befutó bandák. A nagy átalakulók (Balázs Fecó, Frenreisz Karesz, Szigeti Ferenc, Demjén Rózsi...) okosan tömték ki a rést. Úgy...