Cikipédia 17/10 – 1984.08.04. Pusztavacs Békefesztivál 7/2 P. Mobil
1984 augusztusának első szombati napsütéses, forró délutánján a pusztavacsi háború a karhatalom és a közönség között egy órán keresztül zajlott. Az összecsapásokban rengeteg rendőr és még több fiatal sérült meg, de a hatalom erről sem a hivatalos, sem a titkos jelentésekben sem tett említést. De minek és kinek is tett volna? A rendszer csendben működött. Egyre jobban megértem azokat a kommunizmusban-, szocializmusban szocializálódott embereket, akik a mai napig nem hisznek el, hogy léteztek verőlegények, nagy-fekete autó, a rendőrök péppé verhették bárki fejét, és körülöttük működött a besúgóhálózat. Ezekről nem írtak az újságok, nem beszélt a rádió. Csak néhány szemtanú a lakás belső szobájában osztotta meg egymással tapasztalatát.
Abban a korban a sajtó nem számolt be részletesen a balhéról, az újságok pusztán annyit közöltek, hogy a fesztiválon néhány fiatal megfeledkezve magáról a színpadon ugrált és dobálták egymást, de a rendőrség gyorsan és sikeresen belépett. Hogy mégis nagyobb volt a baj, mint gondolnánk, azt az is mutatta, hogy 8-10 fülönfogott "gazfickót" azonnali bíróság ítélte el és erről viszont már a napilapok is beszámoltak. Az olvasók a híreket nem gondolták tovább, inkább örültek, hogy a "huligánok" végre lakat alatt vannak.
Fél órával a balhé után a rendvédelmi vezetők utasítására folytatódott a színjáték. Kék füstfoszlányok és az arcokon látható monokli nyomok ugyan még árulkodtak, no meg a zenekar, amelyik kisebb stresszben próbált feledtetni a színpadon, Mintha az egy másik történet lett volna, egy másik nap. Most este van, sötét, az emelvény előtt tengernyi hullámzó tömeg. A látszat azt mutatta, semmi sem történt. A fiatalok minden eddigit elfelejtve újra jól érezték magukat és micsoda meglepetés, megint egyre többen másztak fel a koncertdobogóra.
1984. 08.04. Pusztavacsi Békefesztivál – P. Mobil
Schuster Lóri: Köszi. Gyerekek. Köszönjük szépen, szpászíbá. Köszönjük… Én nem vagyok rendőr, de az a kérésem, hogy menjetek le a színpadról… Köszönöm. Szpászíbá. Akkor is lejátszuk a bulit... És ha majd elvisznek katonának majd megtudod, hogy hányas a kabát!"
Hányas a kabát
Levettem a sapkám, a fejem lekapták, hetente hétszer a bőröm lehúzták
Hányas a kabát, hányas a kabát - tudom már
Minden éjjel velem ugattak a kutyák, a kertemben nem nyílt krumplivirág
Hányas a kabát, hányas a kabát - tudom már
Sok-sok zsebbel, tele gombbal, nekem egy számmal nagyobb kell
Nagyobb kell, nagyobb kell!
Péntek reggel jött a Magyar Ifjúság, én is kerestem a fürdőruhás lányt
Hányas a kabát, hányas a kabát - tudom már
Nagyon magas volt az emeletes ágy, ember lettem én is néhány hónap után
Hányas a kabát, hányas a kabát - tudom már
Sok-sok zsebbel, tele gombbal, nekem egy számmal nagyobb kell
Nagyobb kell, nagyobb kell!
A búcsúban lőttem egy rózsaszín babát, egyik kezem sem játszotta meg magát
Hányas a kabát, hányas a kabát - tudom már
Sok-sok zsebbel, tele gombbal, nekem egy számmal nagyobb kell
Nagyobb kell, nagyobb kell!
Nem egy hanyagul összetákolt színpadon játszani többtíz egyszerű ember előtt. Se védőrács, se biztonsági emberek, semmi. Mintha a rendőrök egy újabb lehetőségre várnának. Lóri szavai sem tudják meg a rajongókat, persze a kérésre rövid visszavonulót fújnak, lekuporodnak a színpad szélére, de csak az első akkordokig. A zene alatt néhányan újra a zenészek között őrjöngenek, míg a százezer cseppjével hullámzó tenger egyemberként üvölt Tunyogival. A színpadon nagyon nehéz koncentrálni. A dalokat darálni kell, százszorosan vigyázni minden kimondott szóra és óvatosan terelgetni a kölyköket. Az árgus szemekkel figyel minden jelre, civilruhás nyomozók rendőrségi tömegben elrejtőzve.
Schuster Lóri: Köszünjük, köszi. köszi szépen. Szpászíbá. Amikor ezt a Tunyogi gyereket kiengedték a laktanyából, ennek minden csaj nagyon szép volt!"
Szép volt
Fehér szoknyád, hosszú hajad volt, jöttek ránk az éhes szúnyogok
Hozzám bújtál, egymást hallgattuk, a szívem ugrált, kívül dobogott
Átdidergett éjszaka reménytelen hajnalán…
A tévém csendes, a telefon se szól, az ágyamban egyedül vagyok
A szívem körül érzek valamit, de ez már más, másra gondolok
Átdidergett éjszaka reménytelen hajnalán…
Nagyon szép volt, nagyon szép volt.
Átdidergett éjszaka reménytelen hajnalán.
Nagyon szép voltál, nagyon szép voltál,
Nagyon, nagyon, nagyon, nagyon,
Nagyon szép volt, nagyon szép volt!
A dal egy kicsit megnyugtatja a fiatalságot, de a show-nak kemény ütemben tovább kell pörögnie.
A zenekar mégjobban rákapcsol. Tudják, egyetlen hiba és ők lesznek a bűnbakok, és az semmi jóval nem kecsegtet. A legjobb megoldásnak a zene látható. Nincs prédikáció, nincs lazítás, csak szigorú rock & roll. Csak ezt az estét éljük túl valahogy...
Schuster Lóri: Elhoztam megmutatni!
Mobilizmus
Jön az eszed, jön a csa, jön a gólya, jön a baj
Jön a siker, jön a pénz, jön a szüret, jön a tél
Bármi jöhet még nem várom már meg, elmegyek.
Bármi jöhet még nem várom már meg, elmegyek...
Jön az újév, jön a cél, jön a váltás, jön a pincér
Jön az este, jön a holnap, jön a kanyar, jön a vonat
Bármi jöhet még nem várom már meg, elmegyek.
Bármi jöhet még nem várom már meg, elmegyek...
Jön a nyugdíj, jön a szén. Jön a számla, jön a tél
Jön az orvos, jön a postás, nem jön senki, senki más
Bármi jöhet még nem várom már meg, elmegyek.
Bármi jöhet még nem várom már meg, elmegyek...
Elmegyek!
A zenekar a megszokottnál is alaposabban kitesz magáért. Nagyterpeszek, mikrofonállvány emelgetés, Lóri hol középen, hol háttérben haját rázva helyben gyalogol. Kívűlről nézve majdnem a szokásos észre, de aki ismeri őt,veszi a feszültséget. A tömeg tombol.
Hiába minden jóslat, a rockzene nem halt meg. 1980 óta napi szinten jelent meg az újságokban a rock kimúlásával foglalkozó sajtóírás, és igazuk miatt az új hullám teljes támogatása mellett folyamatosan szapulták a rockbandákat. Pusztavacs, a szeptemberi Budai Ifipark záróbulik a Nagy Ferós Bikinivel és másnap a P. Mobillal mégis teltházas. Az áskálódás azonban sikeres volt, mert a nagy zenekarok minden alkalommal megjelentek, vagy poposították zenéjüket. Nézzünk egy rövid kitekintést, ki meddig bírta:
A rövidéletű Dinamit már ' 82 -ben feladja. A "rockosított Police" zenét játszó Új Skorpió a következő, ők ' 83 -ban dobják be a törülközőt, akárcsak az Edda Művek, ami utána jön Patakyval, az már rockköntösbe bújtatott popzene, csakúgy, mint a Bikini. Ők már a rádióbarát kategóriába tartoznak. A Hobo Blues Band '84 -es sportcsarnokos csúcs után vonul legalitásba, jöhetnek a megzenésített költemények. A Karthago ' 85 -ben száll ki a versenyből, a Korál teljes átalakulásban, az 1984-es album jó indulattal sem nevezhető már rockzenének, és ' 86 -ban be is fejeződik a koncertezés. A Pandora's Box az István a király rockoperának szintén teljesen ' 86 -ig húzza, a V' Moto Rock lényegében '84-ben új hullámra vált, még az agyon támogatott LGT is csak 1987 -ig bírja. Írásunk főhőse, a P. Mobil pedig még ebben az évben, vagyis 1984 -ben adja fel a harcot.
Schuster Lóri: Köszönjük. A zongoránál és az orgonánál Zeffer András! Zeffer András! Megyünk tovább egészen addig, amíg mellszobor nem lesz belőlünk.
Menj tovább
Álmodtál, ébredtél, vártál rá, hogy felnőtt légy.
Felnőttél, más lettél, minden álmod elmúlt rég.
Menj az úton menj tovább! Ne nézz, ne nézz vissza már!
Menj az úton menj tovább! Ne nézz, ne nézz vissza már!
Rossz voltál, jó lett, megbántad, ha vétkeztél.
Múltad múlt régesrég, volt mi volt, továbbmentél.
Menj az úton menj tovább! Ne nézz, ne nézz vissza már!
Menj az úton menj tovább! Ne nézz, ne nézz vissza már...
A fiatalok tovább ráncigálják a karhatalom és Schuster Lóri bajuszát, mert amennyien csak bírnak, az emelvényen ugrálnak, táncolnak a zenészek között. Ez – a felnőttek részéről – az idegek játéka. De Lóri nem adja fel, újra igyekszik pontosítani elvárásait és nem csak a rendőrség miatt. A zenekar sem tud úgy játszani, ha közben esnek rájuk idegenben, meg hangszereiket, ökörködnek. És ott van még a biztonság kérdése is: ki tudja, hogy mekkora súlyt bír el, ez az összetákolt szar alattuk.
Schuster Lóri: Köszönjük gyerekek. Én kértem tőletek valamit a buli elején.
Közönség: Gyer-tek le! A magukról megfeledkezőknek kántálják.
Schuster Lóri: Köszi. Egy dal a Heavy Medál nagylemezről. Te vagy a fény az éjszakában! Gyere dolgozz a Lámpagyárban!"
Lámpagyár
A csillagokat lehozták, az összes tüzet ellopták
Rettenetes sötét, sötét van
Elfáradt a napsugár, szegény szentjánosbogár
Rettenetes sötét, sötét van
Te vagy a fény az éjszakában, gyere dolgozz a lámpagyárban
Te vagy a fény az éjszakában, gyere dolgozz a lámpagyárban
Az erőművek feladták, Aladdint a szellem mellé zárták
Rettenetes sötét, sötét van
A redőnyöket lehúzták, a gyertyákat elfújták
Rettenetes sötét, sötét van
Te vagy a fény az éjszakában, gyere dolgozz a lámpagyárban
Te vagy a fény az éjszakában, gyere dolgozz a lámpagyárban
Te vagy a fény az éjszakában, gyere dolgozz a lámpagyárban
Te vagy a fény a lámpagyárban, világít az éjszakában!
Schuster Lóri: Köszönjük. köszi szépen. Danke Schön.
Ám a bulinak még messze nincs vége. A zenekar élete leghosszabb fellépését tartja, ha ezt az estét megússza, akkor mindent. Bár kivülről látva ez csak egy átlagos koncertet, az feszültséget érzékelhető. A rendőrök ugrásra készen. A közönség csápol, tombol és senki sem veszi észre, amikor civilruhás nyomozók magukkal cibálnak hátra az erdő felé néhány szintén magáról megfeledkezett fiatalt. A Pusztavacsi Békefesztivál csak látszólag az, aminek hirdették. A Mobil kb a közepén jár, de jön utánuk a Prognózis, majd éjfél körül a V' Moto Rock és vasárnap újra indul a műsor. Végig lehet vinni balhé nélkül?
Folytatjuk: (2026.03.12. csütörtök)
A fotó csak illusztráció
Írta: Tüzes