Van egy hajónk - Várkonyi Mátyás interjú

A Generál együttesnek "Volt egy hajója", amely annak idején boldogan úszott a siker tengerén. Ez a hajó - mert ma is igény van rá - ezen a nyáron újra kifut és július 7-én Komáromban, 19-én Egerben, 31-én, Siófokon, és augusztus 25-én Siklóson köt ki. Várkonyi Mátyással, a legtöbb sláger atyjával beszélgettünk arról, miért is fontos egy ilyen legendás csapatot és az általuk alkotott értékes dalokat ma is életben tartani.

Várkonyi Mátyás Erkel Ferenc-díjas magyar rockzenész, billentyűs, zeneszerző, szövegíró, karmester. Zenei karrierjét a Magyar Rádió Gyermekkórusának tagjaként kezdte 1957-ben. Itt alkotta első színpadi műveit nyolcéves korától. A Bartók Béla Konzervatórium zeneszerzés szakán végzett, majd a főiskola jazz tanszékén folytatta zongora-zeneszerzés szakon. Közben megalakította első saját együttesét Sylicon, majd ZÉGÉ néven. A katonaság után a Generál együttes zeneszerzője, billentyűse, majd vezetője lett. 1980-ban alapítóként részt vett a Rock Színház létrehozásában, amelynek kezdetben zenei vezetője, majd igazgatója volt. 2015-ben újra összeállt a Generál Horváth Charlie, Karácsony János, Novai Gábor és Várkonyi Mátyás alapfelállásban.

Mennyi időd van az interjúra?

Várkonyi Mátyás: Jelenleg öt projekten dolgozom; a Dorian Gray, a Sztárcsináló, a Félőlény, a Messiás.ma és a Generál. Ja, és lesz idén is Egri csillagok Egerben. Ez lesz a huszadik évadunk. Idekapok, odakapok, de örülök, hogy most kirángattál.

Akkor vágjunk is a közepébe, miért állt össze újra a Generál?

Várkonyi Mátyás: Igen, vegyük az alapokat. Kezdjük Charlie-val, neki van bőven munkája a Generálon kívül is. Novai Gabi Kultúr- Zenekara a mai napig szinte megállás nélkül működik, folyamatosan dolgoznak. James sokat lépett fel a Lokomotívval, most sajnos közbe jött a tragédia, de ott vannak az Abrakadabra koncertek, ráadásul most együtt dolgozom a Charlie-val, és James-sel is a Messiás.ma című projektben (Rockoratorikus passió Händel oratóriuma nyomán), az is egy közös meló. Mi vagyunk így négyen a mag. Úgy terveztük már annak idején, hogy ez a mag eleget tudjon tenni a felkéréseknek és csemegének, ezért mindig meghívunk egy vendéget. Ezen a négy előadásos turnén régi dobosunk, Póta András lesz a vendégünk, így visszaköszön a két dobos történet is. Szóval röviden a kérdésedre a válaszom, hogy dacára a rengeteg más elfoglaltságnak, mi nagyon szeretünk együtt játszani.

Hogyan próbáljátok aktualizálni a dalokat?

Várkonyi Mátyás: Amikor összejöttünk, az egyik fő célunk az volt, hogy új formába öntsük a dalokat, ezért tavaly meghangszereltem az összeset klasszikus nagyzenekarra is. Tudod, az idén lesz két koncert is, ahol szimfonikusokkal kiegészülve lépünk fel.

Megadjátok a módját.

Várkonyi Mátyás: Igyekszünk a fiatalokat is bevonni a produkcióba azzal például, hogy mellettünk szerepel a csupa fiatalokból álló Mörk együttes, amelyik mellesleg a Novai Gábor fiának a csapata, de Zentai Márk, (Ő a Mörk szólistája), és Marót Viki a Nova Kultúr Zenekar frontasszonya is énekel velünk néhány dalt, ettől az egész produkció még színesebbé válik.

Tovább kell vinni a lángot!

Várkonyi Mátyás: Számunkra a zenélés a legfontosabb. A másik alapvető dolog, amiben Novaival már az elején megegyeztünk, hogy nem szabad leállnunk, mert az idő mindent megesz. A lényeg, hogy a dalokat életben tartsuk és a dalokra pedig szerencsére emlékeznek az emberek, ez részben a Charlie-nak is köszönhető, hiszen ő is feldolgozott néhány Generál dalt és játssza a saját koncertjein, de szerencsére Révész Sanyi is viszi tovább, sőt a Nova Kultúr Zenekar is játszik Generált.

A közönség tudja, hogy kik állnak a színpadon, vagy csak Charlie-t ismerik?

Várkonyi Mátyás: Az idősebb korosztály biztosan tudja.

Kik járnak elsősorban a koncertjeitekre?

Várkonyi Mátyás: Elsősorban a 60 plusz és a 30 mínusz korosztály. A középkorosztály sajnos nem annyira, de ennek a rendezvény helyszín is függvénye. Egy kulturált rendezvényteremben más emberek érkeznek, mint egy falunapra. Egyszer egy falunapon léptünk fel, és állt elöl egy részeg pasi, amikor a Zentai Márk feljött énekelni, a fickó elkezdte kiabálni, hogy Sanyi.

A fiatalok éneklik a dalaitokat?

Várkonyi Mátyás: Igen tudják, főleg a nagyon sokat játszott slágereinket. Érdekes, hogy például a korai szerzeményeinket is ismerik, de az utolsó, Zenegép korszakból szintén. Mi pedig elsősorban a zenére koncentrálunk, ebbe az irányba szeretnék még inkább tovább haladni. Ki szeretnénk emelni a hangszeres tudást, mert a bulit amúgy is viszik a slágerek.

Mennyire nehéz egy ekkora produkciót szinten tartani?

Várkonyi Mátyás: Minden változik, ha kell, ha nem. A divatok is változnak, így az emberek érdeklődési köre is. Az idősebb zenészek szomorkodnak, hogy régen milyen fontos volt ez a műfaj, milyen jó volt zenésznek lenni, ma pedig szinte már lenézett ez a szakma. Amennyiben az ember lelkiismeretesen teszi a dolgát, akkor azért még visszatérhet az értékesség. Persze ebben is van rizikó, hiszen mint mondtam a közönség sem ugyanaz már.

A fiatalok példaképnek tekintik ma az előző generációt?

Várkonyi Mátyás: Mi annak idején felnéztünk egy csomó zenészre. Úgy írtam az Utánam srácok szövegét, hogy Berki Géza - aki számunkra élő legenda volt -, a Stúdió 11 zenekar gitárosa kért fel. Mindig a generációk átjárhatóságának voltam a harcosa, és ma is úgy gondolom, hogy csak így működhetnek a dolgok rendesen.

Ahogy a legendás zenészek, ugyanúgy a nagy hírű helyszínek is fontosak akár a jövő szempontjából is. Ilyen például a Budai Ifjúsági Park. Remélem, hamarosan a Generál is fellép ott.

Várkonyi Mátyás: Ha meghívnak, természetesen nagyon szívesen megyünk, hiszen sokat adott nekünk annak idején a Park, de nyilván ez szervezési kérdés. Tudod, ezzel Helócska foglalkozik, (Holub Péter az együttes menedzsere) és tök jól csinálja. Örülök, hogy van egy ilyen segítőnk.

Úgy tudom, hogy szó van egy dalról, amiben James és a Charlie együtt énekel.

Várkonyi Mátyás: Igen tény és való, hogy erről szó van, csak ez a dal még nem született meg. Persze, ha megszületik az egyhangú döntés, akkor megy az gyorsan. Azt azért át kell gondolni, hogy hova lehet elhelyezni a történetet.

Hogyan született meg az ötlet?

Várkonyi Mátyás: Úgy indult, hogy csinálunk egy jópofa klipet, majd tovább gondoltuk, legyen akkor már új szám. Erről fél éve beszéltünk körülbelül, most biztos kap egy kis lendületet a dolog. Az aktualitást kell megteremteni, az a kérdés, hogy mitől lehet egy dal aktuális. Érdekes, a Rolling Stones-nál például egy "gyár" melózik a siker érdekében. De Amerikában még működik a lemezpiac, ráadásul az interneten is meg lehet jelenni úgy, hogy az ott legyen. Belehallgattam az új Rolling Stones lemezbe, ők most is ugyan olyan jók. Mick Jagger egy csoda. Írtam egy darabot, az a címe Sztárvéj tu hevön - így magyarosan -, pont ezt akartam megfogni, hogy azt mondják, hagyja abba, de nem hagyja abba, mégis borzasztó hatással van a környezetére...

Szerinted miért oszlanak fel a zenekarok már két év után is?

Várkonyi Mátyás: Szerintem ez a hirtelen sikerből ered, amit nem képesek megfelelően feldolgozni, és ez a kiégéssel jár együtt. Amikor a jobb együttesek befutnak, százával csinálják a koncerteket és egy idő után már egy levegőt se szívnak szívesen.

Mennyire van nehéz helyzetben a zenész szakma?

Várkonyi Mátyás: Lemezeladás nincs, a fellépő díjak nem nagyok, ha van is néhány egy évben, abból még nem él meg egy zenész. Van a kőbányai iskola - az a rockosabb oldal -, vannak az intellektuális zenekarok, úgy látom, hogy széttöredezett mára a műfaj, ezért van mindenhol kis közönség. Azt meg nem igazán tartom koncert zenének, ami a Szigeten, a fesztiválokon történik, az már nem a zenéről szól.

Az egy gyár.

Várkonyi Mátyás: Nem gyár, hanem olyan, mint mondjuk az őskorban, amikor extázisba estek az ősemberek. Az a funkciója, hogy tömeghisztéria legyen, ugrálnak a nagydobra, meg a basszusra azt kész. Teljesen más funkciója van annak, amit ma zenének neveznek. Persze vannak kivételek, és ez mostanában szerencsére lassan megváltozik, újra alakulnak jó zenekarok.

A '80-as évekig voltak olyan fesztiválok, melyekre érdemes volt kimenni.

Várkonyi Mátyás: Voltunk mi is fesztiválokon, ahol Charlie és Tibusz (Tátrai Tibor), nagyon élt, lenyűgözte a közönséget. De ezeken a bulikon inkább a pia volt a fontos. Most meg más! Emlékszem egy Rainbow koncerten jártunk Angliában, ahol az angol közönség egy része elég bunkón viselkedett. A söröskorsókat dobálták részegen, pont előttem csaptak fejbe egy csávót. El is vitte a mentő.

Sok mindent megtapasztaltál már pályafutásod során. Te hogy látod, a média tehetségkutatói, versenyei segítenek a mai zenekarokon, előadókon?

Várkonyi Mátyás: Úgy gondolom, hogy ezek a műsorok inkább tönkre vágják a zenét. Olcsó szórakoztató műfaj lett, de ez azért van, mert idő közben elkopott a dolog. Nem akarom bántani azokat az énekeseket, akiket már 10-20 éve nyomnak előre, és úgy tesznek, mintha ők lettek volna a korszak meghatározó művészei, közben pedig dehogy!

Akkor most hogyan áll a műfaj?

Várkonyi Mátyás: Eddig azért sírtunk, mert a menedzserség, producerség, háttéripar nem jött létre Magyarországon, viszont mire kialakult, akkor már inkább ne alakult volna ki. Olyan emberek vannak erős pozícióban, akiknek nem kéne ott lenniük, nincs ízlésük, korruptak. Ez pedig lehúzza az egész szakmát. Ekkor jön az, amit az előbb említettem, hogy aki befekszik, az fut és az emberek meg azt hiszik, hogy ez a jó. A világ a manipulálás felé megy.

Milyen jó volt annak idején a Pont FM, vagy Budapest Rádió.

Várkonyi Mátyás: Még a Sláger Rádió is jó volt, a maga nemében.

Új volt és első. Ők építették ki itthon ezt a stílust. De mikor már mindennap Edda, Bikini, KFT, meg Presser szól, az 4-5 év után már sok.

Várkonyi Mátyás: Ezért született a Rock Rádió, de kicsit elkésett, és nem tudom elér-e odáig, hogy új közönséget vonzzon be. Nyomni kellene a rock történelmet. Rolling Stones, Black Sabbath, Nazareth..., (Meg a feelinget is!)

Szerencsére azért egy Generál koncertre a média nélkül is mindig nagy az érdeklődés.

Várkonyi Mátyás: Szerencsére nem felejtettek még teljesen el - ennek érdekében sokat is dolgozunk -, és a publikum a mai napig szereti a dalainkat. Szeretünk együtt zenélni, és tiszteljük egymás munkásságát, talán ezt is érzi a közönség és ezért még szívesebben jön el a fellépéseinkre.

Volt egy hajónk. Emlékszel talán. Azt hittem én, hogy egy szép nap vízre száll. Várják a messzi tengerek, tisztább nyílt vizek. Sok jó barát jön velünk. Várnak ránk a boldog emberek. Volt egy hajónk. A színe sárga volt. Négy tengerész velünk messzi hajózott. Négy tenger mélye várt reánk, s hangunk szárnyra kelt, s a fél világ ránk figyelt, megmozdult és velünk énekelt.

Ének szólj! Röpítsd új útra boldog hajónk! Várnak ránk itt a távolban álomhajónk. Volt egy hajónk. Most is útra kelt. Volt egy dalom. Ma is hív, hogy jöjj velem! Ezt fújjuk kinn a nyílt vízen, s hangunk szárnyra kell. S a fél világ ránk figyel, megmozdult és velünk énekel. Ének szólj! Röpítsd új útra boldog hajónk! Várnak ránk itt a távolban álomhajónk. Ének szólj! Röpítsd új útra boldog hajónk! Várnak ránk itt a távolban álomhajónk. Ének szólj! Röpítsd új útra boldog hajónk! Várnak ránk itt a távolban álomhajónk.

Készítette: Fiery