Vagy csak azt hiszem... - Telegram koncertbeszámoló

Emlékszem, 1988-ban elég csendes volt a hazai rock élet, mintha tudat alatt már mindenki a rendszerváltást várta volna. Új szelek fújtak. Karriere csúcsán állt a Pál Utcai Fiúk, tombolt a metál, nagyon nyomult az Ossian, de vadul koncertezett a klubokba szorult Hobo is. A rádióműsorok jóvoltából ekkor tért vissza a nosztalgia.  1990-ben született újjá a Karthagó, két évre rá a Piramis, '94-ben az Omega. De 1988-nál maradva Sportcsarnokkal robbantott a Beatrice is. Feró akkoriban írt egy olyan sort, hogy "Mostanában nem történik semmi, mert nincs itt az idő ahhoz, hogy történjen". Tévedett, mert egy évvel később jött a mindannyiunk életét megváltoztató rendszerváltás. A sztárok pedig a médiának köszönhetően nőtték túl önmaguk mítoszát. Nos, ezen a nyáron látogattam ki a Kamaraerdőbe és ott láttam először a Telegram együttest...

Hazug éj szárnyát tárta szét.
Sötét kabátját ránk terítette.
Oly fájó volt a vég, mikor az éjben elvitte tőlem,
Még most sem értem miért. 

A Telegram ekkoriban az első olyan profi zenészekből álló banda volt, aki új csapatként összeállva indult el. Nehéz döntés volt. A zenészek nagy része a Bikini legénységéből verbuválódott - akik nem mellesleg az anyazenekar több szerzeményét is jegyezték -, így nem véletlen, hogy a stílus nem sokat változott. Populáris rockzene. Hogy a Telegram mégsem Bikini pótlék lett, az köszönhető a frontember, Mr Basary személyének is, mert a produkciónak egészen más arculata és hangulata lett, ezért számított igazán újnak, másnak. Dehát ebben az időben a nosztalgia hullámai törtek az égig.

Mint írtam, a zenekar profi zenészekből állt és az általuk írt dalok többsége rádiós lejátszásért kiáltott, sajnos ez a lehetőség csak egészen kis mértékben teljesült. Talán ennek a hiánynak is köszönhető, hogy a banda a sok átalakulást követően egyetlen lemez elkészítése után csendesen feloszlott. Jó. 1988-89-ben éppen a médiába bekövesedett zenekarok taroltak.

Szó legyek mely nem aláz meg.
Kép legyek, amely hiteles.
Jég legyek, tiszta képzelet.
Föld legyek, amely nem temet. 

Akkoriban a rádió irányította a magyar könnyűzenét és aki nem fért az elképzelésbe, az nem léphetett tovább. Ebben az időszakban - az 1984-ben indult Poptarisznya - határozta meg a hazai könnyűzenei életet, amit később szinte egy-az egyben tovább vitt a Danubius, majd a Retro rádió. Tehát 30 éven keresztül a nép nem hallhatott mást, mint Bikinit, Eddát, természetesen LGT-t, Neotont, KFT-t, Demjént, Első Emeletet, Ákost, majd Padödöt, Republicot és Balázs Fecót minden mennyiségben.

A Telegram együttes dalai hiába voltak rádiókészek, a dallamok hiába voltak fülbemászók és jók, sajnos egy-egy nagyritkán lejátszott szerzemény nem hozott sikert. A zenekar hamar feladta és mindenki ment a dolgára, ki vissza a sikert sikerre halmozó anyazenekarba, ki máshova…

2021-ben aztán egy vad ötletet követően a Telegram zenekar újra megszületett és – túlszárnyalva a '80-as évek végi időszakot, mint a Dinamit esetében is – azóta létezik, immáron kettő albumot mondva magáénak. A profizmus egyik fontos alapja, hogy az akkori slágerek ugyanolyan jól szólnak, ugyanazt jelentik ma is. A társaság energiája és szakmai tudása továbbra is megkérdőjelezhetetlen.

Péntekre meghívást kaptam Mr Basarytól, a Telegram fellépésére, amit az újjá épített Vezér sörözőben rendeztek. A helynév persze csalás, mert a Vezér sörözőn keresztül kell alámerülni és egy emelettel lejjebb egy nagyon szépen felújított 100 férőhelyes klubot alakítottak ki, ahol minő meglepetés, a hangosítás sem rossz. Szóval senki ne gondolja azt, hogy egy talponállóban rendezik meg a bulit két sörrel a pult mellett. Bár a terem nem nagy, de kifejezetten koncertteremnek született. Nem konkurenciája a Back Stage Pubnak, hiszen kisebb, mégis a későbbiekben meghatározó koncert-helyszín lehet.

A kín és a gyönyör egy tőről fakad.
A szív és az értelem más irányt mutat.
Féltékenység mar, belül dúl a harc.
Ez már kész őrület, így elveszek. 

A zenekar kevéssel 8 óra után kezdett. A rajongók nem voltak sokan, de aki ott volt, annál lelkesebben vett részt a koncerten. Itt azért megjegyezném, hogy egy ilyen profi zenekarnak, ezeknek a daloknak minimum a Barba Negra színpadán lenne a helye.

Szóval nem váratva magukra a zenészek, komótosan elfoglalták a dobogót. Nyéky Miklós – billentyűs, Solymos Richárd – dob, Naszvagyi Tamás – basszusgitár, ének, majd a két ősi tag: Vedres Joe – gitár és Mr. Basary – ének.

Vedres Joe Nagy Feró mellett az ős Bikiniben tette le először névjegyét, míg Mr Basary legnagyobb sikereit a legendás Kormoránban érte el. (Itt most nincs szándékom az összes többi szintén komoly zenekar nevét felhozni, mert jelen esetben a Telegram a lényeg).

A buli elindult. Már az első pillanatban lejött, hogy nem amatőrök állnak a színpadon, hiszen nem voltak bénázások, nem voltak kiemelkedő hibák, látványos mellé nyúlások. A cucc jól szólt és Basary hangja szárnyalt. Még a vokál is a helyén volt. Egymást váltották a régebbi és újabb dalok, a közönség pedig mindet önfeledten együtt énekelte a frontemberrel. Olyan slágerek szólaltak meg egymás után, mint a Nem tudok többet várni, Vagy csak azt hiszem, Hazug éj, Sodor a szél, Túl vagyok rajtad és a Könnyeket sírnak a felhők. Ha a zenekar '79-ben alakul, ma az Arénában tombol rájuk a nép. De nem így alakult.

Nem tudom, hogy ott kinek mi jött le a buliból, de belőlem a nosztalgiát rántotta elő. Az a bizonyos koncert a kamaraerdei parkban, a "Rossz hírek" című agyon hallgatott műsoros kazetta és természetesen azt, hogy miért nem állt mögéjük a rádió, például B. Tóth? Ma már persze mindegy is, hiszen a zenészek köszönik jól vannak, a színpadon örömzenélés folyik. Mindenki elérte már a csúcsot, beletörődtek, hogy pár száz ember előtt játsszanak.

A csillagok, mint ezüst szögek tartják fenn az eget.
Az ébredés csak bűvölet, félelem fenyeget.
Könnyeket sírnak a felhők, a távolság megmarad.
Könnyeket sírnak a felhők, nem kellenek a szavak.
Az önarckép rejtjel marad, s nem az, amit mutat.
Gyufát gyújt a gondolat, de bennem marad. 

Ez persze nem teljesen fedi a valóságot, hiszen melyik zenész az, aki nem akar maga előtt minél több rajongót látni, de ebben a zenei világban az a jó, hogy kiszámíthatatlan, nem tudni, holnap mi fog történni. Mikor robban be egy zenekar? Mikor lesz országos sláger egy dal? Egyáltalán, melyik dalból lehet igazi sláger?

A Prognózis kislemez megjelenéséhez egy dal már készen állt, de még egyet le kellett adni reggelre a felvételhez, ezért még a stúdió előtti éjjelen összerántották a "másikat". Nem értették, amikor pár nap múlva B. Tóth felhívta őket, hogy ebből sláger lesz. Miért abból? Miért nem a másikból? Később ez a dal határozta meg a Prognózis sikerét. Ez volt a Hajsza közben.

A Karthagó Lőrincen, vagy a Budai Ifiparkban már meglehetősen sikeres volt, de vidéken a TV-rádió szereplés hiányában ismeretlennek számított. Egy szombat délután a TV leadta egy koncertfelvételüket és már azon az estén teltházat csináltak Székesfehérvárott.

A Piramist nem lehetett eladni, mert senki nem ismerte őket és a szakmai bemutatkozásuk az FMH-ban sem sikerült igazán (első Piramis), aztán a TV Híradóban leadtak két percet egy lengyelországi fellépésükről és másnap már a kultúrházvezetők – akár vidéken is – napi három-négy koncertet követeltek.

Pataky és Slamo sikertelennek érezte az EDDA működését, ezért úgy voltak vele, hogy az Ifiparkban a P. Mobil előzenekaraként elbúcsúznak a közönségtől és a Karthagóba igazolnak. Azon az estén nagyobb sikerük volt, mint a főzenekarnak. Az EDDA azóta is a csúcson.

Az Ismerős Arcok dala, a Nélküled úgy lett országos sláger, hogy több mint 10 éven keresztül egyáltalán nem játszotta a média.

A Kormorán zenészei 1999-ben többen álltak a színpadon, mint a közönség a színpad előtt, majd jött 2000, a Kell még egy szó című aranysláger és a zenekar tíz éven keresztül csak sportcsarnokokban tudott fellépni.

Mr Basary és Vedres Joe zenekara abszolút készen áll a megmérettetésre, addig pedig kiegyensúlyozottan, higgadtan építgetik a zenekart. Soha nem lehet tudni, hogy mikor kattan rájuk a rádió, mikor dörren egy nagyot valamelyik szerzeményük a Youtube-on, mikor mossák le a fő zenekart, mikor tolonganak jegyekért a tömegek…

• Ezernyi titkos gondolat
• Hitted-e
• Nem tudok többet várni
• Repüljünk át
• Vagy csak azt hiszem
• Vágyakozás
• Hazug éj
• Lehajtott fejjel
• Csonka ország
• Nincs helye
• Te meg én
• Sodor a szél
• Kiáltsd!
• Túl vagyok rajtad
• Könnyeket sírnak a felhők

Írta: Fiery