Rendezőnek születni - Hevér Zoltán interjú 3. rész

Hevér Zoltánnal készült beszélgetésünk e heti témája a közelmúltról szól. Az alábbi beszélgetésből egy következetes alkotói pálya és gondolkodás rajzolódik ki. Hevér Zoltán régi szakmai kapcsolat és történészi háttere révén kapcsolódott a Hadik-filmekhez, ahol a dokumentumfilm alapját a berlini hadjárat és a Hadik-család történetének feltárása adta. A Hadikok után A múlt birodalma sorozat készült el, amelynél több tucat téma közül született meg hat, közösen válogatott epizód. A gyártási folyamatot intézményi átalakulások és időbeli megszakítások nehezítették, mégis sikerült egy szakmailag erős, látványos produkciót létrehozni. A sorozatok célja nemcsak ismeretterjesztés volt, hanem olyan alkotások létrehozása, amelyek hosszú időre hivatkozási alapul szolgálhatnak. A rendező szerint egy film lezárása alkotói döntés kérdése, a rövidebb formátumok pedig nagyobb szabadságot adnak az új gondolatok beépítésére.

Hogyan kerültél képbe a Hadik mozifilm és a Hadikok dokumentumfilm tervezési folyamatában ?

Úgy kerültem képbe a B&L Line irodával, hogy a producer, Bandi (dr. Nagy Endre) emlékezett rá, hogy történelem szakon végeztem, ezért gondolta, hogy én biztosan tudom, ki az a Hadik András.

Korábban is dolgoztatok együtt?

Mi már '97-ben együtt dolgoztunk a TV2-nek is és később PR területen, a kapcsolat szinte folyamatos volt. Nagyszerű történész szakértők segítettek a dokumentumfilm elkészítésében és erre Bandi azt mondta, ha elvállalják, akkor a nagy filmben produkciós tanácsadóként a szakértőkért és a történelmi vonatkozásokért én felelek, de azt is elvárja tőlem, hogy az összes forgatási napon jelen kell lennem.

Mi volt a Hadikok dokumentumfilm koncepciója?

Természetesen a berlini kaland volt a csomópont. Elég jól ismerem a korszak történészeit, akik jól is mutatnak a kamerák előtt, értenek is hozzá és megfelelően kommunikálnak. Mindig úgy kezdek egy filmhez, hogy van egy gombolyag, és ebből a gombolyagból megkeresem azt a szálat, amit meg kell húznom, hogy elinduljon a történet. Megkerestem a BTM Vármúzeumban dolgozó történészeket és elkezdtünk erről a témáról beszélgetni. A beszélgetések során nagyon sok fontos információ bukkant még elő: Hadik 81 éves koráig élt, a családban mindenki katona volt, vagy egyházi személy. Előkerültek a leszármazottak, kapcsolódás, Bandi hozta a feleségen keresztüli oldalági leszármazottakat és kiderült, hogy az utódok még ma is élnek.

Milyen szempontok érvényesülnek jelenleg a pályázati döntéseknél az előkészítés és a forgatókönyvírás megítélésében? 

Ezek előkészítése volt a legnehezebb feladat, hosszú és kemény kutatási munka. Az előkészítés, amit a forgatókönyv megírása is tartalmaz. Az előkészítést a mostani pályázati rendszer nem preferálja. Akár játékfilm, akár kisjátékfilm forgatókönyvírásért a film összegéhez képest minimális összeget biztosít, holott ez elképesztő nagy munka.

A Hadikok után jött A múlt birodalma…

Bandi hívott, hogy tervben van egy X részes sorozat a magyarság múltjával kapcsolatosan. Hatvannál több téma volt, amiből a Magyarságkutató Intézet is választ, mi is választunk és a kettőt összefésüljük és maradt hat téma. Hatszor huszonhat perc.

Hogyan élted meg szakmailag a film elkészítésének folyamatát? 

Életem legnehezebb feladata volt, ugyanis akkoriban nagy változások zajlottak a Magyarságkutató Intézetben, ami filmkészítés szempontjából komoly nehézségeket jelentett. Elkezdtük november-decemberi időszakban, de közben lecserélődtek az emberek, ami azt jelenti, hogy így egy teljes év maradt ki. Egy év múlva kellett felvenni úgy a szálat az összesen 150 percben, hogy hol tartunk, mire van még szükség… Nehéz volt gatyába rázni, de megoldottuk. A következő problémát az jelentette, hogy még abban az évben le kellett adni a Nemzeti Filmintézetnek (NFI). Az idő szoros volt, de egy kifejezetten érdekes filmet sikerült megalkotnunk.

Miről szól a dokumentumfilm-sorozat, és milyen kérdésekre keres választ?

A magyarság múltjának, nyelvének és eredetének feltárásával foglalkozó Magyarságkutató Intézet tevékenységeiről készítettünk egy dokumentumfilm-sorozatot. Ebben az alkotásban az intézmény munkatársai ismertették legújabb kutatásaikat és eredményeiket. Érdekes munka volt, látványos, magas színvonalú produkció fontos kérdések megválaszolásával. Kiemelten komoly munkát kellett a kezemből kiadni, mert valószínűleg 20 éven belül nem készül film Hadikról és A múlt birodalmában jegyzett témákról szintén nem készül, tehát ha valahol előkerül a téma, ezeket a produkciókat veszik elő hivatkozásalapul.

Hogyan befolyásolja a munkafolyamatot az, hogy egy film mikor és hogyan zárható le alkotói szempontból? 

Amikor befejezünk egy filmet én mindig lezárom magamban. Addig megvolt a megfelelő információ, ami utána jön, az már más lapra tartozik, talán egy új film lehetősége. De ezért könnyebb adott esetben az 52-szer 5 perces kisfilm, mert a forgatási időszak két vagy három hónap, de még ha valami új ötlet fogalmazódik meg, akkor az összerakási időben is lehet a sorrenden változtatni. Egy teljes év van rá.

Folytatjuk: (2026.01.07. szerda)

Készítette: Máthé József "Fiery"

Hevér Zoltán rendező, forgatókönyvíró, A Magyar Filmakadémia tagja 1990-től napjainkig közel 200 dokumentumfilm-sorozatot, önálló dokumentumfilmet, televíziós magazin műsort, reklámfilmet, játékfilmet, sorozatot és kisjátékfilmet készített szerte a világon – Magyarországon, Európában és Afrikában –, rendezőként, forgatókönyvíróként és szerkesztőként. Dolgozott többek között az MTV, Duna TV, TV2 csatornáknak. Tanított vizuális kultúrát, dokumentum-, magazin műsor és filmkészítést aPPKE-en és BGE-en is.