Rendezőnek születni - Hevér Zoltán interjú 2. rész

Hevér Zoltán rendezővel készült interjúnk alábbi fejezetében olyan kérdésekre kapunk választ, mely szerint: Hogyan kerül dokumentumfilm rendező a Győri Balettbe? Hogyan lehet 350 évet 17 percbe szűkíteni? Mit rejt egy bizonyos titkos fiók? Mit jelent a szó, hogy filmminőség? Ha mindenre nem is, ezekre a kérdésekre biztosan olvasható lesz a megfejtés.

Hogyan kapcsolódott össze dokumentumfilmes indulásod a tordai vallásbéke évfordulójával? 

Már a '90-es évek elején Vitézy László vezetésével csináltak a televíziónak öt-, hét- és tízperces részekből álló dokumentumfilm-sorozatokat. Jóval később, amikor lehetőség adódott, talán még az MTVA Mecenatúra támogatásával, én is elkezdtem ügyködni ezen a vonalon.

 Miért tartottad fontosnak a reformáció 500. évfordulóját dokumentumfilmben feldolgozni?

2017-ben volt a Reformáció 500. című sorozat. A reformáció az egyetemes európai és a magyar történelem megkerülhetetlen része volt. Egyszerre hitéleti és kulturális paradigmaváltásként jelent meg, 1517. október 31-én, Wittenbergben, Luther Márton legközismertebb gesztusában, a 95 pont vártemplom kapujára történt kiszögezésében. Ebből a témából készítettünk 5 perces filmminőséget.

Mitől működött ennyire jól az ötperces filmminőségű formátum? 

Filmminőséget lehet például úgy készíteni, hogy egy napot forgathatsz és egy teljes napot montírozhatsz. Ez egy 5 perces anyagnak szerintem elég. A sorozatnak akkora sikere volt, hogy 52 részt alkottunk belőle. Ebből következett 2018-ban a Vallás és szabadság, amiből szintén 52x5 perces rész készült.

Mit jelentett számodra a Tordai dekrétum filmes feldolgozása? 

Ekkor volt a tordai vallásbéke 450. évfordulója. Az évforduló alkalmából megemlékeztünk arról az 1568. január 6-án kezdődött erdélyi országgyűlésről, amely kimondta a vallásszabadságot. Ez az esemény, az úgynevezett Tordai dekrétum, Európában elsőként biztosította a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallás békés egymás mellett élését és egyenjogúságát.

Mi motivált az 1848–'49-es szabadságharc makacs legendáit sorozatban dolgozd fel?

Ezután hozzákezdtünk a Legendák, hősök és mártírok 1848–1849-ben című sorozathoz, amely a szabadságharc "makacs legendáit" vizsgálja történészek segítségével. Jelenleg már az 56. ötperces résznél tartunk. Ha belegondolsz, ez az összes közel 800 perc! Mintha 6-7 játékfilmet forgatnál és raknál össze 8 év alatt!

Miért volt ez az egyik legszebb időszaka a pályádnak? 

Életemhez hozzátartozik még, hogy egy időben közel 10 évig csináltunk néprajzi, népzenei filmeket, nagyszámú sorozatot a Felvidéktől Erdélyig. Rengeteget forgattunk. Nagyon szép időszak volt. Hasonlóan büszkén emlékszem a világhírű Camino-ról, vagy a Magyarországon is átmenő Mária-útról készített sorozatunkra.

Milyen kerülőutak vezettek vissza újra és újra a rendezéshez? 

Gyakorlatilag 35 éve kezdtem a pályát, miközben elvégeztem a kommunikáció-marketinget is, és amikor a film területén nehezebb időszak következett, akkor abban tevékenykedtem. Tanítottam vizuális kultúrát, dokumentum-, magazin műsor és filmkészítést aPPKE-en és BGE-en is. Szeretek fiatalokkal dolgozni és jól érzem magam ott is, de azért a szívem csücske a rendezés.

Hogyan kerültél a Győri Baletthez?

A színházat már rég ott hagytam, de az élet 10 év után egy rövid időre visszahozott. 1999-ben volt a Győri Balett 20 éves. A gála úgy alakult, hogy az első felében Markó Iván rendezésében a régi darabokból, az akkori fiatal táncosokkal mutatták be a műsort és óriási meglepetésként Kiss János és a Demcsák Ottó felkért arra, hogy a Gála második felét az én ötletemre építsük. Mivel Hamvas Bélát nagyon szerettem, ezért egyik művét választottam és ebből koreografált egy darabot Demcsák Ottó: Angyalok címmel. Óriási élmény volt, hiszen sem zenész, sem táncos múltam nincs.

A Titkos fiókban a szabadság kérdése kerül középpontba – miért vált ilyen hangsúlyossá az alkotásában? 

Négy évvel ezelőtt jött az első lehetőség egy kisfilm forgatására. Az volt 2022-ben a Titkos fiók. A film egy mai modern emberi sors példája is. Mindannyian éreztük már szűknek a körülöttünk levő világot, keresve, remélve a lehetséges kitörlési pontokat: "Rabok legyünk vagy szabadok", ez itt a kérdés. A történetet még régebben írtam meg egy novellában. Jártam producerekhez, de a gond akkor az volt, hogy maga a 17 perc 350 évet ölel fel. A "valahányadik" pályázatommal végre lehetőséget kaptam. Következett a Hadik nagyfilm és a Hadikok dokumentumfilm.

Folytatjuk: (2025.12.31. szerda)

Készítette: Máthé József "Fiery"

Hevér Zoltán rendező, forgatókönyvíró, A Magyar Filmakadémia tagja 1990-től napjainkig közel 200 dokumentumfilm-sorozatot, önálló dokumentumfilmet, televíziós magazin műsort, reklámfilmet, játékfilmet, sorozatot és kisjátékfilmet készített szerte a világon – Magyarországon, Európában és Afrikában –, rendezőként, forgatókönyvíróként és szerkesztőként. Dolgozott többek között az MTV, Duna TV, TV2 csatornáknak. Tanított vizuális kultúrát, dokumentum-, magazin műsor és filmkészítést aPPKE-en és BGE-en is.