Rendbe jönnek majd a dolgaink - Tolcsvay László interjú 3. rész

Tolcsvay László születésnapi koncertjére március 27-én, az Erkel Színházban kerül sor és éppen ez az apropója annak, hogy egy majdnem teljes életrajzi beszélgetésben mutassuk be a művész pályafutásának kiemelkedő állomásait. Az alábbi – harmadik – részben a Fonográf együttes lesz csevegésünk központi témája. Szóba kerül az István a király, rá kérdezünk arra, hogy a zenekar "államilag támogatottnak" minősült-e és megemlítjük a kelet-európai sikereket is. Szóba kerül egy erdélyi fellépés is, ahol a "provokatívnak számított" dalok kötelező "kigyomlálása" ellenére a közönség rátalált a zenekar politikai üzenetére egy szerelmes szerzeményben. Kellemes olvasást mindenkinek (Fiery)
Most az a szokás, hogy hamisítják a múltat mindenfelé, de bosszantó, hogy a színpad ma már az utólag hősöké, hát ne mesélj nekem, én ott voltam, és jó a memóriám. Úgy volt, ahogy volt.
1973 a nagy változások éve volt. Megszületett a Nemzeti dal, amit a Tolcsvay és a Trió az utolsó fellépésén eljátszott, majd létrejött a KITT EGYLET. Az év végére pedig...
Megalakult a Fonográf zenekar…
Még abban az évben 1973-ban felbomlott a Tolcsvayék és a Trió és az Illés zenekar is, lett belőlük Fonográf. Az új bandába nem csak én, hanem Béla is hivatalos volt, azonban a bátyám azt mondta, hogy ő a Tolcsvay Triót folytatja. Egyébként 1973-ban a nyári miskolci popfesztivál kitalálója és fő szervezője volt. 1974-ben pedig erdélyi népdalgyűjtő körutat tett miközben folytatta az általunk megkezdett utat. Becsülöm érte, tiszteletre méltónak tartom, mert a mai napig tartja ezt a helyzetet. Akkoriban az én vérmérsékletem más volt, mint az övé.
Miért került fiókba a Nemzeti dal 8 évre és hogyan került újból elő?
A Nemzeti dalt a Tolcsvay zenekar megszűnése után a Fonográf nem játszotta. Így nem volt szükség a dal betiltására, Petőfit sem lehetett betiltani, csak nem játszottuk. Aztán kiderült, hogy az utolsó Tolcsvay és a Trió Vár-klub bulit fölvette valaki magnóra és ez a felvétel elkerült a Szabad Európa Rádióhoz, az meg lejátszotta. Mi ezt a dalt legközelebb '81-ben játszottuk el először A Koncerten. Koltai Gábor rendezte a filmet és emlékszem, hogy megkért arra, hogy a Nemzeti dalt is játsszuk el. Mondom Gábor, biztos vagy te ebben? Eljátszottuk. Ott robbant nagyot a nóta, akkor szembesültem azzal, hogy 8 év után a közönség még emlékszik a dalra és velünk együtt énekelte.
1981-ben a Nemzeti dal segített azon, hogy megszülessen az István a király? Fontos lett a magyarságtudat?
A magyarságtudat addig is létezett, mert például zenéjével az Illés is és a Tolcsvay zenekar is épített a magyarságtudaton, még olyan formában is, hogy népművészeti ingben léptünk fel. A Tolcsvay Trió csináltatott magának szőttesből fellépőruhát. Mondjuk a hatvanas években, ha elővettél egy furulyát, már az is ellenállásnak számított, tehát nem volt szükséges sem verekedni, sem tüntetni. Az én generációm alapállása lélekben mégis ellenállt, a puszta létével és zenéjével. Az István a király is ebből az inspirációból született. Ma már mindenki mást magyaráz, de a Nemzeti dal ilyen formában közvetlenül nem kapcsolódik az István a királyhoz. Tudom, mert én ott voltam.
Nem erről szól a Tudod, én ott voltam című dal?
De! A dalt Német Oszkár inspirálta, mert ő mondta mindig azt, hogy "gyerekek, hát nem úgy volt! Hát én ott voltam!" És amikor készített egy szólólemezt, akkor mondtuk neki, hogy tudod mit Oszi, írunk neked egy dalt. "Az fontos, az nem úgy volt" neki írtuk először, de később én is elénekeltem, meg a Tini is elénekelte, mert tényleg így van, hogy egy csomó dolog átszíneződik meg mindenki másképp emlékszik. Az igazi ősi, eredendő alapállás, amiben benne voltunk mindannyian, főleg ez a kör - akit nevezzünk KITT Egyletnek -, nem rafináltságból és nem számításból csinálta, amit csinált, hanem szívből, mert ez volt a lényeg, ez volt az alapállás. Nagyon boldog vagyok, hogy eszembe jutott akkor felháborodásomban, hogy ezt a Petőfi verset formáljam C durra. Én csak "felhangosítottam" ezt a zseniális Petőfi költeményt, ami minden korban megrezgeti a magyarok lelkét.
A Fonográfban is tetten érhetőek a kettős értelmű dalok?
Erre mondok egy másik forradalmi dalt, amiről talán te sem gondolnád: a Jöjj kedvesem. '79-ben bizonyos feltételek mellett kiengedték a Fonográfot Erdélybe, ahol épp Pártkongresszus volt. Nem játszhatunk Sepsiszentgyörgyön nem játszhatunk Csíkszeredán és nem játszottunk Székelyudvarhelyen, de más városokban igen. Nem játszhattuk a Nemzeti dalt, a Ha én rózsa volnék, a Miért hagytuk, hogy így legyen és még egy pár nótát. Azt mondták, ha így vállaljuk, akkor mehetünk. Kolozsváron játszottunk az egyetemen és körülbelül a koncert felénél tartottunk, amikor bele kezdtünk a Jöjj kedvesem című nótába. Ment a dal és amikor eljutottunk oda, hogy "Én hozzád tartozom és te hozzám tartozol" hangosan énekelve felállt a közönség. Amikor vége lett, követelték, hogy játsszuk el még egyszer. Komolyan mondom, mintha a himnuszt kezdtük volna eljátszani. "Rendbe jönnek majd a dolgaink, lesznek még szép napjaink és te hozzám tartozol és én hozzád tartozom…" Misi áll mellettem színpadon, rám néz és azt kérdi: "Te érzed, hogy mi történik?" Hát persze, hogy éreztem. Hihetetlen volt és úgy gondolom, hogy a Tini ezt kivételesen "csak" egy szerelmes szövegnek szánta, de nála ezt sose lehet tudni.
A többiekhez képest mennyire volt támogatott a Fonográf együttes?
Hogy mennyire volt támogatott?! Nem volt támogatott, ezt most találják ki. Két dolog miatt alakult a Fonográf zenekar: Egyrészt a Levente és az én zenei barátságom miatt, szétfeszítettük azokat a kereteket, amik addig voltak. És az természetesnek mutatkozott, hogy ez a szövetség, amit ez a zenekar zeneileg képvisel nem lesz azonos, se a Tolcsvay, se az Illés zenekarral, hanem valami új lesz. Sok közös kedvencünk van, legyen az rockzene, népzene, vagy klasszikuszene. Szabolccsal például folyamatosan Beatles számokat elemeztünk. Ringo Star összes lábcin emelését le tudnám írni kottán. Így kialakult egy egyéni ízlésvilágunk, az együttesnek lett három, négy, öt, vagy tíz arca. Ez volt a Fonográf. Ugyanaz a zenekar írta és játszotta a Távolból írok kedvesem az Első villamos, a Vihar előtt meg a Bengázer dalokat. Ugyanaz a zenekar, ugyanaz a hat ember, ugyanazzal a szabad lélekkel. Amikor már néhány zenekar kacsintgatott nyugat felé, akkor se az Illés se a Tolcsvay zenekar, de később még a Fonográf sem mehetett nyugat felé, de nem azért nem mehetünk, mert be lettünk volna tiltva, hanem azért, mert azok a szövegek, amiket énekeltünk ide vonatkoznak Magyarországra. Amikor később mégis kikerültünk nyugatra - és nem lefordították a Tinédzser szövegeit, hanem írtak újat helyettük -, az már az NDK-ban is gáz volt. Jó, hát lemezre énekeltünk Kelet-németül is. Vicces, nem? Azt, mint kuriózumot fogom fel.
A keleti blokkban legalább megmutathattátok…
Nagyon sokszor léptünk fel Kelet-Európában, ott "világhírűek" voltunk. Valaki kitalálta ezt a steel gitár féle hangzást meg ugye bendzsóztam és szájharmonikáztam is és tényleg írtunk olyan dalokat, amik country jellegű hangvételűek voltak, ettől függetlenül a mi dalaink nem amerikai, hanem magyar dalok voltak, mert a Jöjj kedvesem nem egy amerikai dal. 1979-ben, a franciaországi Cannes városában megrendezett MIDEM hanglemezfesztiválra és vásárra a többi bandával együtt elvitt bennünket is Erdős Péter, mert kitalálta, hogy csinál egy különleges magyar napot a fesztiválon. Külön repülőgéppel utaztunk, fantasztikus ötlet volt és nagyon jó volt, de akkor valaki ránk biggyesztette, hogy mi lenne, ha mi a Country and Eastern nem létező stílust képviselnénk. Ennek nyomán egy angol szövegíró segítségével született egy angol kislemezünk és akkor elkezdtünk kvázi egy Nyugat-európai karriert csinálni, de azért biggyesztem az ajkamat, mert az már nem abban az időszakban kapott el minket, amikor mi új perspektívát láttunk volna. Öregebbek voltunk annál, hogy rotterdami kikötők tengerész szállásain töltsük az éjszakákat. Ennek ellenére a bulik nagyon jók voltak, de már nem volt az igazi.
Mindezt csak azért mondom, mert nyilván sokkal szelídebb volt a zenekar a szöveg mondanivalójában, mint mondjuk az Illés. A Tolcsvay zenekarral a zenére koncentráltunk inkább, és ha a szövegben volt is valami, azt Béla remekül virágénekszerűen fogalmazta a balladisztikus sorok legmélyén. Lényeg az, hogy én ezt az időszakot nem támogatásként éltem meg, nem is tudom ki támogatott volna. Most mindenkire rá fogják, akinek a hetvenes években megjelent egy lemeze, hogy az erdős Péter liblingje volt. A Tolcsvay zenekarnak nem engedte meg, hogy fényképes lemezborítója legyen. Ugyan lemezünk lett, de csak azon a áron, hogy a három énekesnőnek – Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, Koncz Zsuzsa - írunk dalokat, ami nem volt nehéz, mert mind a hárommal dolgoztunk együtt. De, amikor azt mondtuk, hogy szeretnénk egy önálló albumot, azt felelték, hogy nem vagyunk elég népszerűek. A mai napig ezt hallom a Hungarotontól, de ezért én nem vagyok boldogtalan. Rengeteget koncerteztünk Kelet-Európában. Lengyelországban nagyon szerették a zenekart. Németországban – a keleti oldalon -, a mai napig, ha sétálok az utcán, sokan felismernek, pedig elég régen jártunk ott, mint zenekar. Kelet-Európa részében mindenhol szerették a Fonográf zenekart és jónak tartották, de nem hívogattak minket az Interkoncerttől, hogy ide meg oda meg amoda kéne menni…
Folytatjuk (2025.03.14.)
Készítette: Fiery