Minden ami Beatles mindhalálig  - Forgács Péter interjú

Egy évvel ezelőtt beszélgettünk utoljára - interjú szinten - Forgács Péter színész-rendezővel. Akkor színészi pályafutását vettük végig színháztól a szinkronon át a filmig. Mai beszélgetésünkben kifejezetten a zenére koncentrálunk, amiből természetesen nem maradhat ki a színház sem. Társalgunk egy kicsit a művész színész zenekarairól, de szóba kerül a Mindhalálig Beatles színdarab is, ami a '90-es években zajos sikert aratott a Thália Színházban. Témánk középpontjába az ugyanezen a néven koncertező zenekar lesz, hiszen fellépéseiket rajongók hada kísérte végig az országban. Vajon egy ilyen előadásnak manapság lenne-e létjogosultsága? Vajon a közönség megtöltené újra a nézőteret? Egyáltalán, van esély arra, hogy a négy színész újra együtt elevenítse fel a múltat? (Máthé József "Fiery")

Hogy került képbe a Beatles?

Apám Vitai Ildikóval, az akkor népszerű előadóművésszel lépett fel együtt az ország nagyobb városaiban. Megzenésített verseket adtak elő. Apám nagyon szerette a Beatlest és ez a zene és Beatles szeretet tőle ered. Egyébként apámtól lestem el az első gitár akkordokat is még kilenc-tíz éves koromban. Egyszer külföldről hozott haza Beatles lemezt, amit otthon ronggyá hallgattam. 

Akkoriban ezt a zenét tiltották itthon.

Egy idő után, ha valamelyik ismerősömnek, rokonomnak Nyugaton akadt dolga, hazafelé mindig hozott nekem egy lemezt, hiszen ekkoriban ezek itthon nem voltak kaphatóak. 1970-ben kaptam meg például a Jézus Krisztus szupersztárt, amit csak lefüggönyözött bezárt ablak mellett hallgathattam.

Jártál gitártanárhoz is?

Igen. Éreztem, hogy még valami plusz kell, ahhoz, hogy jobb legyek. Elmentem egy gitároktatóhoz, aki flamenco-t tanított. Az ő keze alatt megtanultam az alapokat és a gitárkotta használatát is.

Hogy jött az ötlet, hogy színészként alapíts zenekart?

Nekem minden álmom az volt, hogy egy zenekarban játszak. '80-ban Kocsák Tibi és a Kemény Gabi korrepetitorként dolgoztak a Thália Színházban és az énekórákon - amiket ők tartottak - elkezdtünk Elton John számokat játszani. Most képzeld el, ahelyett, hogy a kötelező operetteket meg musicaleket tanultuk volna. Akkor ez annyira megtetszett, hogy elkezdtem szorgalmazni, hogy alapítsunk egy zenekart. Emlékszem, a Tiszeker elvtárs volt a tanulmányi osztály vezetője, aki nagyon merész dolognak tartotta, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Elton John számokat játszunk, attól tartott, hogy botrány lesz belőle. Persze mi ezzel nem foglalkoztunk, örültünk, hogy jókat zenélhetünk. Aztán addig-addig gyakoroltunk, míg végül kialakult egy csapat, amiben benne volt Bubik Pista, Sipos Andris, Balikó Tamás, Kocsák, Kemény és én.

Az első fellépésetekre emlékszel?

Az Ódry Színpadon, a főiskola évadzáró ünnepségen léptünk fel először, egyszerűen nem volt levegő, annyian voltak. Nagyon nagy élmény volt. Mi voltunk az első színészekből álló zenekar Magyarországon.

Ez a felállás nem tartott sokáig.

Nem, de hamarosan megalapítottuk azt a színész zenekart, ami már állandó zenekarként működött. Homonyik Sanyi, Makrai Pali, Sasvári Sanyi "Sasi", Bubik Pista, Gesztesi Karcsi, Dunai Tomi és én. Nem volt nevünk, a koncertek előtt csak úgy jelentett be a szpíker, hogy "A Színész zenekar".

Ennek a zenekarnak mennyire volt meghatározó szerepe a zenei életben?

Egyszer a Film, színház, muzsika című színes kulturális, képes hetilap közepén is kaptunk helyet egy nagy képben. A folyóirat elsősorban a hazai színházi, filmes és zenei élet eseményeiről számolt be, színészekkel, előadásokról, forgatásokról készült riportokkal, hírekkel, színikritikákkal, színháztörténeti tárgyú cikkekkel, bőséges fényképanyaggal kiegészítve. Később nyitottak a zenei és színházi élet felé, mi pedig mindkettő kívánalomnak megfeleltünk.

Ez a banda már úgy működött, mint a hivatásos zenekarok?

Igen, de ehhez a zenekarhoz szükség volt egy olyan emberre, aki képes volt a koncertek leszervezésére is. Ez volt Löfler István "Löfi", aki akkoriban a Madách Színház művészeti titkára volt és ő szervezte a Színész zenekarnak a bulikat, ami ennyi fellépővel nem volt egyszerű feladat. Nagy sikerrel jártuk az országot, ahova hívtak boldogan mentünk. Nagyon szerettük csinálni, a Budai Parkszínpadon például a bulik mindig úgy fejeződtek be, hogy a közönség szeretete jeléül párnákat dobált fel a színpadra. Egy idő után belefáradtunk az állandó egyeztetésbe, hiszen mindannyian más-más színházban dolgoztunk, végül mindegyikünk visszatért a színész pályára.

Ezután indult a legendás Mindhalálig Beatles produkció?

Igen. Én a Thália Színházban játszottam, de közben nagyon hiányzott nekem a zene és minden évben odamentem a Kazimirhez, hogy "tanár úr csináljunk valami zenés darabot", itt volt Mikó Pista - aki akkor a Kalákával lépett fel -, és közben Gesztesi is ide szerződött. Ezek után már hárman rágtuk Kazimir fülét, aki 1989-ben bejelentette a színházi évadnyitó társulati ülésen, hogy itt van ez a Forgács féle zenés darab, ez a Beatles baromság, majd ő megrendezi...".

Mindhalálig Beatles

Megszületett a darab Koltay Gábor rendezésében, bemutattuk és óriási sikere lett. Négy évig telt házzal ment az előadás, rengeteg érdeklődő jött vidékről buszokkal. Közben minden évben hívtak hol engem, hol Mikót, hol Inczét, hogy csináljunk a Beatles műsorból koncertet. A sűrű elfoglaltság miatt folyamatosan vissza kellett utasítanunk a lehetőséget, de amikor megszűnt a Thália Színház, végre igent mondhattunk. Felszabadultunk, elvállaltuk a bulikat és onnantól kezdve szinte végig koncerteztük a kilencvenes éveket, bejártuk az egész országot. Mi négyen voltunk a Mindhalálig Beatles zenekar: Mikó Pista, Incze Józsi, Győri Péter és Forgács Péter. A nézők imádták a csapatot, mert mi nem csak zenéltünk, hanem a dalok között különböző aktuális témákkal is szórakoztattuk a közönséget.

Nem akartatok nevet adni a zenekarnak?

A Mindhalálig Beatles ugye a darab címe volt és mi nem gondolkodtunk zenekar néven. Nem akartunk a színházi műtől különválni. Mi első sorban színészek voltunk akkor is és ezért meghagytuk az együttesnek az eredeti címet. Úgy hirdettek bennünket, hogy Mindhalálig Beatles koncert. Nagyon szép időszak volt, de nem terveztünk hosszútávra, egyszerűen élveztük egymás társaságát, a zenélés gyönyörűségét. Amíg tartott jó volt.

A felkészülésben segített hivatásos zenész is?

Egyszer, amikor a Tháliában Papp Gyuszkó volt a zenei vezető, állandóan együtt próbáltunk és nagyon megkedveltük egymást, ezért néha fellépett a koncertjeinken. Ez azért volt nagyon jó, mert sok mindenre megtanított bennünket. Ő tanította be a zongorás számokat, hogy kell, pontosan milyen kézzel, milyen ujjrenddel kell játszani. Amikor beszállt a zenekarba, olyankor egyszerűen felébredt a zene. Incze nem volt igazi profi dobos, de mindig lejátszotta, amit kell, viszont amikor ott volt Gyuszi, akkor ő is rettenetesen oda tette magát. Gyuszkó jelenléte nagyon húzta őt is és az egész zenekart. Papp Gyuszi nem akármilyen zenész, rengeteg szakmai fogást tanultunk és lestünk el tőle.

Később sem szakadtál el a Beatlestől.

A Győri Nemzeti Színházban megcsináltuk a Beatles.hu (zenés ámokfutás 2 részben) című darabot, amit Kovács Gergely Csanáddal együtt írtunk. Ennek a lényege az, hogy egy könyv alapján a zenekarhoz kapcsolódó érdekességeket összeírtam és színházi előadásra alkalmaztam. A legnépszerűbb Beatles-slágerek nagyzenekari hangszerelésben szólaltak meg, miközben apró történetek idéződtek fel a kezdetektől a lovaggá ütésig. Szóval a Beatles.hu minőségében egy nagyon komplex előadás lett. A színészek mellett még 48 zenész, 20 táncos, és egy 20 tagú kórus dolgozott az előadásban.

Úgy tudom, hogy a hajdani sikerre való tekintettel műsorára tűzi Fehérvár is.

Bizony. Nemrég Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója felkért, hogy rendezzem meg náluk is az előadást, amit nagy örömmel elvállaltam. Túlnyomó részt fehérvári színészekkel, de a győri előadásból is benne lesz négy színész, a Vastag Tomi, a Másik Lehel, Cselepák Balázs és Gábor Márkó. A bemutatót december 3-ra tervezzük.

A Mindhalálig Beatles zenekar többi tagjával tartod a kapcsolatot?

Sajnos az idő közbeszólt és nagyon eltávolodtunk egymástól, mindenkit máshová sodort az élet. Persze régebben volt egy-két próbálkozás, hogy újra fellépjünk együtt, de mindig hamvába hullt a dolog.

Ha lenne egy lehetőség, hogy még egyszer, utoljára, együtt?

Ha összehozna valamilyen szinten mind a négyünket egy közös pillanat, és előkerülnének a hangszerek, magunkat ismerve egészen biztosan elkezdenénk hülyéskedni, játszani. Na, abból akár még egy fellépési lehetőség is előbújhatna. Ki tudja?

Készítette: Fiery