Cseke László Magyarországon – Hajnal Gábor interjú 1.

A vasfüggöny mögött élő magyar fiatalok számára a nyugati könnyűzene sokáig elérhetetlen világnak tűnt. Aztán megszólalt egy hang a rádióban, amely generációknak nyitott ablakot a rock and roll és a beat forradalmára.

Ekecs Géza az 1950-es évek elején érkezett Münchenbe, ahol az induló Szabad Európa Rádió munkatársa lett. Cseke László néven szerkesztette és vezette az 1959-ben indult Teenager Party című műsort, amely rövid idő alatt a rádió egyik legnépszerűbb adásává vált. Magyarok százezrei tőle hallották először Chuck Berry, Elvis Presley, Cliff Richard, a Beatles vagy a Rolling Stones dalait. Nemcsak zenét mutatott be, hanem egy addig ismeretlen életérzést, egy szabadabb világ hangulatát is elhozta hallgatóinak.

Emellett színes riportokat, filmszemléket készített, és hosszú éveken át meghatározó alakja volt a Szabad Európa Rádió zenei és szórakoztató műsorainak. De ki volt valójában Ekecs Géza, vagyis Cseke László? Hogyan lett egy rádiós műsorvezetőből kultikus személyiség, aki generációk zenei ízlésére gyakorolt maradandó hatást? Erről mesél Hajnal Gábor.

Ki volt Ekecs Géza?

Ekecs Géza 1949-ben, 18 évesen disszidált Csehszlovákián keresztül egy barátjával az NSZK-ba, ott újságíróként dolgozott. Nyomorgott. Idővel szerzett egy nyomdagépet és rengeteg időszaki kiadványt sokszorosított, ebből már megtudott élni rendesen. Ott szerzett magának kapcsolatokat és onnan hívták őt 1951-ben a Szabad Európa rádióhoz, ahol színes riportokat és filmszemléket írt, megszervezte a rádió zenés szórakoztató műsorait.

Mit jelentett a Szabad Európa Rádió a vasfüggöny mögött élő magyarok számára?

A Szabad Európa Rádió amerikai tulajdonban volt, aminek európai bázisa Münchenben volt. Minden szocialista országnak volt egy kihelyezett disszidens szerkesztősége. Az ott dolgozóknak az volt a feladatuk, hogy az igazságot közvetítsék a szocialista országok felé. Persze, a nyugat igazságát. Az volt a cél, hogy a magyaroknak elmondják mindazt, amiről mi itthon nem tudtunk.

Mennyire engedte a rendszer a Szabad Európát hallgatni?

A nagy magyar kommunista, majd szocialista demokráciában ezt tilos volt hallgatni. Ha véletlenül kiderült, hogy valaki a Szabad Európát hallgatja, azt azonnal elvitték a rendőrök. De nem igazán derült ki, mert mindenki a lakásában hallgatta, persze ott is óvatosan. Az amerikaiak rettenetes nagy pénzt költöttek erre, a magyarok meg zavarták, ahogy tudták. Nehogy már a szerencsétlen magyarok megismerjék a valóságot. Vidéken hallgatni szinte lehetetlen volt, mert a rádió sokáig egy hangszóró volt hangerőszabályozóval és csak a Kossuth rádiót lehetett hallani, semmi mást.

Ekecs Géza is politizált?

A Szabad Európa Rádióban mindenki politizált, Cseke is csinált más műsorokat is, de az ő politikai aktivitása jelentéktelen volt. Mindenki álnéven szerepelt, nehogy a hatalom vegzálja az itthoni rokonokat. Magyarország Cseke László néven ismerte meg, de az eredeti neve Ekecs Géza.

Ha nem politika, akkor mitől lett híres Cseke László?

1961-ben indult a Teenager Party. De ennek is oka volt. Mi történt? '56-ban az egész világon szétszéledtek a magyarok - Ausztrália, Amerika, Kanada, Anglia, Németország - és onnan a rokonoknak elkezdték hazaküldözgetni a legújabb beatlemezeket, hiszen kint már rendesen működött a beatzene, míg mi csak sanzonokat, meg olasz slágereket hallgathattunk az ország rádióján.

Miben volt más a Teenager Party, mint az akkori magyar rádióműsorok?

Elkezdett beszivárogni hozzánk is a kimondottan fiataloknak szóló legújabb könnyűzene. 1956-nak az volt az egyetlen haszna, hogy a keleti blokkból eleinte csak Magyarország felé áradt a nyugati beatzene. Az amerikaiak azonnal megérezték, hogy ez nálunk hatni fog és megszületett a Teenager Party. Cseke volt a legfiatalabb a rádióban és kitalálták, hogy legyen ő a műsorvezető.

Elindult a műsor, ami lényegében kívánságműsor volt, aktuális slágerlista bemutatóval Délutáni randevú címmel, amit szintén Géza vezetett. Közben megtanulta a keverőpult használatát is. Egyedül ült a stúdióban, ezért is született az a bevezető szöveg, hogy "a mikrofonnál és lemezjátszónál Cseke László". Otthon megírta az összekötőszövegeket, ő rakta fel a lemezeket, konferálta a dalokat. Már ez is rengeteg hallgatót vonzott, de az igazi siker abban állt, hogy jeligével – hogy csak az érintettek ismerjék fel egymást - lehetett kérni a számokat. Fantasztikus jeligék születtek, mint például a Farmotoros giliszta, Őszbecsavarodott csősz becsavarodott, Szegény atomtudós nehézvízzel főz, Kontár lett úrrá Hunnián, Egy ötvenhatos KISZ-ista... Az emberek pedig sorra kérték a legfrissebb nótákat. Ezekből állította össze Géza a műsorokat.

Hihetetlen népszerű lett. Gondolj bele. Az akkor általunk nagyrabecsült nyugatról beszél hozzánk egy ember. Magyarul, és a legnépszerűbb műfajt, a rock & rollt, a beatzenét, majd a rockzenét közvetíti felénk, és még kívánságokat is teljesít. Hallatlan népszerűsége volt. Megőrültünk érte. Az én korosztályomnak hihetetlen nagy élmény volt, hiszen pont akkor jött, amikor elkezdtünk érdeklődni a zene után, meg nyugat után – tudod, Amerika – és akkor egyszer csak leszállt közénk az "űrből" valaki, akit addig senki nem ismert, senki nem látta, csak a hangját hallottuk. Egy mítosz alakult ki körülötte.

Jött az adás, de ez sem volt egyszerű, mert a magyar néphadsereg erősen zavarta, ami azt jelenti, hogy többször elment a hang, besercegett. A zenészek – akkor már itthon is megjelentek az első magnók – fölvették a nótákat, betanulták és a hétvégén a klubokban lejátszották. Igen ám, de a zavarás miatt sokszor kimaradt pár másodperc, ezért a zenészek az "üres részeknél" igyekeztek kitalálni, hogy ott vajon mi van. És amikor később a rádió megint lejátszotta a dalt és nem ott ment el a hang, hanem máshol, akkor kiderült, hogy nem mindig az volt, amit ők gondoltak.

Hogyan változtatta meg a Teenager Party a magyar könnyűzenei életet?

Ezzel egyidőben, vagy ennek köszönhetően itthon is elindult a beat őrület. Sorra születtek a magyar zenekarok, pedig akkor még ritkaságszámba ment az, ha valaki tudott zenélni. Általában volt egy öttagú társaság, ahol maximum egy, vagy kettő tudott zenélni, a másik három már nem. De az majd megtanul.

Milyen volt Magyarországon beatzenekart alapítani a hatvanas évek elején?

Mi is alapítottunk gyorsan egy zenekart Flowers néven, már nem tudom, honnét vettük, mert egy szót sem tudtunk angolul. Nekem volt valami elgondolásom arról, hogy mi az, hogy zenélni. Én lettem az énekes. Nem volt cuccunk. Rádiókból gyártottunk erősítőt. Én például a Mambo magnó mikrofonjába énekeltem. A Kolumbusz utcában volt a Rózsakert vendéglő, ott léptünk fel alkalmanként. A srácok pedig jöttek, mert mindegy, hogy ez nem volt olyan jó, de hasonlított ahhoz, amit a Szabad Európa Rádióban hallottak.

Én nagyon pártoltam a Rolling Stones nótákat, mert azokat könnyebb volt eljátszani. Azt sem tudtam, hogy miről szól, amit fonetikusan kiírtam a magnóról, azt énekeltem el. A gyerekek jöttek, hogy ó hát itt beatzene szól, meg gitárok vannak.

A nagyfateromnak volt egy dobfelszerelése. Ugye nekem volt annak idején egy családi zenekarom, akik a Római parton játszottak. Nagyfater dubcucca akkora volt, mint ez a szoba. Békák voltak rajta, meg egy pergő. A fából készült pirosszínű békák a nagy dobon voltak. Különböző hangokon szólaltak meg. Nem volt oldal-tam, meg ilyenek. A felszerelést bevettük a buliba. Tartott egy ideig, szerettem is csinálni, de egy idő után beleuntam. Egy barátom profi box-mániás volt, mert akkoriban a beat mellett ez is nagyon menőnek számított.

Hogyan kerültél a Könyvklubba és miért volt fontos ott lenni?

Egyre több beatzenekar született és '65 környékén megszólaltak az első magyarnyelvű dalok is. Sokáig nehéz dolguk volt, mert a közönség nem akart magyar dalokat hallgatni, amikor az angol volt a menő.

1964-ben a Scampolo zenekar népszerűbb volt, mint az Omega. Komár volt a magyar Elvis, Judy pedig eszelős gitáros volt. Elvitték Judyt katonának, a Scampolo pedig feloszlott. Én úgy keveredtem ebbe a világba, hogy érettségi után a Könyvterjesztő Vállalatnál dolgoztam, a Tankönyvosztályon, és a Könyvterjesztőnek volt egy ifjúsági klubja. A KISZ-ben, ekkoriban jöttek rá, hogy nem tudnak semmit tenni a beatzene ellen, ezért a dolog élére kell állni. A KISZ-szervezetek elkezdtek a fővárosban klubokat létrehozni. Ilyen "romantikus" nevű helyek voltak, mint például a Vigyázó Ferenc utcában A Földmunkát Gépesítő Vállalat KISZ Szervezetének a Klubja.

Megtudtam, hogy a Könyvklub ifjúsági klubként is működik. A klubok általában eléggé lepukkant helyeken voltak, ebédlőben, lepukkant kultúrteremben, egyetemeken folyosón. Ma úgy emlékszünk vissza, hogy ezek csodák voltak, miközben mind egy szutyok volt az egész. A Könyvklub a háború előtt Japán Irodalmi Kávéház volt a neve. Nagyon jó helyen, a Liszt Ferenc téren. Nem volt emelet, nem volt pince. Kimondottan exkluzív helynek számított, szép székekkel, fotelokkal. Rendes, magas színpad volt, nem dobogó. A színpad mellett lépcső vezetett fel a galériába, és volt büfé is.

1966 nyarán vettem át a klubot. Irodalmi esteket tartottunk, csütörtökönként író-olvasó találkozó, könyvbemutató, pantomim, vasárnaponként pedig a Flottila katonazenekar játszott, amiben Faragó Judy volt a gitáros, aki '64-ben a Flottilához - ami a Magyar Néphadsereg vízi fegyvernemét jelentette - vonult be. A katonaság akkor még vidámabb hely volt. Az együttest vasárnaponként kiengedték a Liszt Ferenc téri klubba matróz egyenruhában beatzenét játszani 60-70 néző előtt. Elkezdtem én is odajárni már az irodalmi estek miatt is, meghát a Judy miatt. Akkor szerelt le a Judy, amikor átvettem a klubot.

Jött a Scampolo időszak?

Megkeresett egy Danyi Attila addig nem ismert srác, hogy újjá alakítják a Scampolót, ő a zenekarvezető, ritmusgitáros. Ő volt a gazdag gyerek. Akkor még mindenkinek saját magának kellett megszerezni a cuccot. Mert ekkor már nem volt mindegy, hogy rádiókból összeberhelt, vagy Selmer énekcucc. A Selmer világmárka volt. Olcsóbb fajta, de akkor is profi cucc. Majdnem akkora volt, mint egy szekrény. Lábakon állt a színpad két oldalán és az már egy komoly énekmotyónak számított. Marhára fontos volt, mert hiába zenéltél, ha nem tudtál megszólalni…

Szóval megkeresett a Danyi, hogy itt maradhatnának-e, mint Scampolo zenekar. Én meg tudtam, hogy a Scampolo az első öt zenekar egyike. Ősszel elindult a klub, én a nagy üvegablakba kitettem két darab kézzel írt plakátot, hogy szeptember 20-tól minden vasárnap a Scampolo együttes játszik. Amikor mentem az első bulira, azt látom, hogy már fél ötkor a sor vége a Zeneakadémiánál áll, miközben a buli hatkor kezdődik. Befért vagy kétszáz ember. A beat-klubok nagy része körülbelül ekkora volt, vagy még ekkora sem. Azt csináltuk, hogy amikor megtelt a klub, lehúztuk a rolót és kiírtuk, hogy ahány ember kimegy, annyi bejöhet. Sokszor még este kilenckor is várakoztak kint.

Milyen volt egy klubvezető élete?

Elküldtek Balatonszemesre, egyhetes klubvezetőképző tanfolyamra. Négyágyas faházak voltak és működési területek szerint raktak minket a kis házakba. Én Módos Péterrel, Boldizsár Mikivel, és Cintulával kerültem össze.

Cintula kitalálta, hogy a Könyvklubban csináljunk egy lemezklubot. Azt mondta, hogy hoz magnót, meg lemezjátszót és ennek legyen ismeretterjesztő, bemutatunk lemezeket, utána meg tánc. 1966-67 környékén járunk. Nem volt üres nap, csak kedden. ötforintos beugró – Scampolo 10 forint volt -, és a második, harmadik bulin már teltház volt. Cintula magyar Csekeként. Hamarosan a zenészek is elkezdtek lejárni, mert kedden mindenki ráért, és megismerkedtem a magyar beat javával. Illés zenekar, Benkő Laci, Soltész Rezső, Török Ádi...

Folytatjuk: 2026.07.14. szerda

Készítette: Fiery