Cikipédia 4/17 - Csütörtöki slágerkoktél VII.
Lassan elérkezünk a jelenhez (2013). A média menedzserei becsomagolták az általuk oly sok éven keresztül futtatott előadókat, aztán nemes egyszerűséggel és kikukázták őket, ugyanis az internet az új sztárcsináló, Egyre nagyobb a merítési lehetőség, mivel a minőség nem, csak a nézettség számít. A "nagy felfedezettjeink" pedig beleerősítenek az angol nyelvű dalok előadásába, mert naivan azt hiszik, hogy ezzel világhírre tesznek szert. Nos, ez nem így működik, de aki nem a saját nyelvén játszik, az hamar el is tűnik a süllyesztőben, maximum a celeb magazinok foglalkoznak vele...
"Kimegyek a térre, a sarkon felszedek egy lányt,
Valaki kellett, egyedül nem bírom tovább!
Most semmi sem fontos csak érezzem a teste melegét!
Átver engem, de mégis nagyon jó!"
2011 is marad a megváltoztathatatlanság éve. Jöttek kereskedelmi csatornák aktuális csillagai, és noha szarrá marketingelik őket tévében, rádióban, koncertjeik sorra csúfosan megbuknak. Wolf Kati (Szerelem miért múlsz), Tóth Vera (Sorskerék), Király Viktor (Solo), Oláh Ibolya (Baby), Kállay-Saunders András (Csak veled), Polyák Csilla (Itt és most), Kovácsovics Fruzsina (Csak egy idegen). Ha valaki nem tudná, a sok "alkalmi" sztár a menedzsmentnek jó, kevesebb kiadás mellett jóval nagyobb a profit és ezen már osztozni sem kell másokkal. Míg az egyszerű hallgató csak ül a rádió előtt és mást sem hall egésznap, önkéntelenül szerelmese és részese lesz a megafaktoroknak. Ákos (A fénybe nézz) nem panaszkodhat, minden év egy nagy sláger, de meddig még? A Compact Disco (Feel the rain) az egyre terjedő divatnak tovább hódolva még mindig nem tud magyarul. A Zanzibár (Ádám keresi Évát) ismét felbukkan egy rövid időre, de be kell látniuk, elérkeztek pályájuk végéhez. A Quimby (Ultravaló) és a másik slágergyáros zenekar a Magna Cum Laude (A főnököm) szintén egy új kétakkordossal arat. Megjelenik a Gringo Sztár Gesztivel a háttérben, és valamiért nagyon nyomni kezdi a média. Érdemes ennek a "tökéletes, megalkuvás nélküli" számnak a szövegét végig olvasni.
Itt tartunk. Zenegurujaink maguk veszik kezükbe a sorsukat, mintha egy fillérrel kevesebbet keresni bűn lenne. Kasza Tibor (Nem kell más) sem bírta sokáig a Crystal után, gyorsan kreált egy feat DJ Shao-s nótát, had ugráljon rá a fiatalság, ha már gondolkodásra képtelenekké váltak.
Közben
a Hobo Blues Band tripla koncerten búcsúzott el - mint utóbb
kiderült - a blues névtől, amiért is sikerült a hiteltelenek
közé kerülni több mint harminc éves megfeszített,
becsületesnek mondott munka után. Az ismeretlenségből feltörő
új kereskedelmi csatornasztár Janicsák Veca hatalmasat bukott a
sportcsarnokban, a tizenkétezres férőhelyű katlanban majdnem kétezren voltak kíváncsiak műsorára. Azért van akinek bejön az élet, Ákos, Koncz Zsuzsa, Zorán, vagy Demjén
Ferenc minden évben megtölti az Arénát. A KFT-nek sem jött
össze a nagy UFO show, hiszen nagy jó indulattal is csak fél ház
volt az egyébként egész jól sikerült koncerten. De itt járt
Sting, a Roxette, Roger Waters, Slayer, és a Megadeath, valamint a
Skorpions. A kicsiny klubokba szorult hazai rock ipar pedig éli
mindennapját észrevétlenül. A hetvenes- nyolcvanas évek hangjai, a Beatrice, a P. Mobil, (Mobilmánia), a Dinamit, a
P. Box, a Skorpió, a Mini, a Wall Street, a Kugli, a HIT, a Gesarol,
a Stress, Örökség (ex Kormorán) pedig észrevétlenül
visszatértek. Megkezdték áldásos tevékenységüket az újak is,
mint a Trio Target, a Missy Cage, a Válaszút, a Harap, Osonó
Poszáták, Madsen Modell, Másik Szoba, SLT, róluk továbbra sem
tud semmit a nagyérdemű, hiszen aki nem szerepel a médiában, az
nem is létezik.
2011 híressé válik a szuper nulla produkciókról, ugyanis teret hódítanak az internet sztárok. Fluor Tomi Mizujának nézettsége pillanatok alatt tíz millió fölé ugrik. A dal(?) se jó, az előadó sem, de most ez a trendi. A srácból elkerülhetetlenül celeb lesz. Ott van még a másik tini bálvány SP is, aki már 18 éves korában lemezkiadási lehetőséghez jutott. Érdemes megosztanom mindenkivel, mit is takar a rövidítés: SP nevének eredetét úgy mesélte el, hogy gyerekkorában gyakran kosárlabdázott barátaival és gyorsasága miatt nevezték el őt a híres rajzfilmfiguráról, Speedy Gonzalesről, amelyből később csak az SP rövidítés maradt meg. Ezek után szerintem azonnal kiderül, hogy nyelvtanból tuti megbukott.
"Minden nagyon jó és nagyon szép
Mégis valahogy futni szeretnék
Porcukor hull a fáról
Ezért aztán boldognak látszol"
2012-ben újabb, az eddigieknél még nagyobb celebáradatot kaptunk a nyakunkba. Az igény formálók "valamiért" azt gondolták, hogy ebben az országban mindenki nagyszerűen érti az angolt, vagy egyszerűen Magyarországot edzőteremnek nézik a külföldi megmérettetéshez, így elkezdték fosni az idegen nyelvű - de magyar - számokat. (Itt szeretném felhívni az érdekeltek figyelmét, hogy az "idegen" elnevezés nem véletlen). Természetesen nemzetközi sikert továbbra sem ér el senki. Egyedül Caramel (Vízió) száma volt értékelhető ebben az évben, a többiek pedig... Nos, a többieknél Király Lindának (Untried) továbbra sem ismerős Petőfi nyelve. Radics Gigi (Vadonatúj érzés/Daydream), Király Viktor (Over), Kállay- Saunders András (Tonight) mind megpróbálták, hátha valamelyik külföldi akárki felfigyel rájuk. Fábián Juli - aki egyébként Berki Tamás tanítványa volt - & Zoohacker (Like A Child), Heincz Gábor (Learning To Let Go) aki már a sztárlexikonban is szerepel, szintén nem Kossuth szavaival ékeskedtek. Csupa, azóta végleg elveszett "istenek", akik annyit is értek, mint a mesterségesen felfuttatott dalaik. Compact Disco (Sound os Our Hearts) DJ Deka feat Gabriella & ONIX (Érints meg). A "nagyszerű" Josh és Jutta (Bűnös vágy) slágerének rímkészlete szintén önmagáért beszél.
2012-ben volt egy nagyszabású Tankcsapda, Ossian, Junkies koncert. Omega oratórium, természetesen Ákos, Szekeres Adrien, és volt egy Cserháti Zsuzsa, és Illés Lajos emlékkoncert is.
Elérkezett az idő, hogy sztárjaink értékét - ha van ilyen - már ne az általuk előadott "remekművek" képviseljék a televízió nagy nyilvánossága előtt, hanem a róluk szóló kamu celeb híradók. A szerzemények már egyáltalán nem fontosak, ami viszont az, hogy ki kivel feküdt össze, kinek mekkora a pöcse, vagy milyen gyártmányú szilikont ragasztott a bőre alá. A zene értéke a médiában teljesen elveszett. Még zajlanak a tehetségtelen vetélkedők, de ez mind kamu. Az interneten fiatalok vesznek össze, hogy melyik szar miért "jobb" a másiknál, de már ez a vita sem a zenével kapcsolatos.
A rockot egy időre megint sikerült elveszítenünk, noha továbbra is nagy igény mutatkozik az élő zenére. A koncert színpadok hangzásvilágára pedig szépen, csendesen ráakaszkodik a már ismert kamuzás. Sajnos egyre több rock banda lép fel play back technikával, ezzel erősen hozzá járulva önmaguk haláltusájához.
Szerencsére azért nem tűnt el teljesen a műfaj. Klubokban, művelődési házakban még találkozhatunk az élő muzsikát erőteljesen őrző zenészekkel, és ha egyre kevesebben is, de a közönség még ki tart mellettük.
Befejezés következik...
Fiery