Cikipédia 17/30 - 1982.04.30. Budai Ifjúsági Park 12/4 Rolls Frakció

1982 április 30. A Rolls Frakció mindent megtett a sikerért: tömény zene, poénok, látványos show, színes hajak, csíkos nadrágok, két dobos, egy kongás, egy alacsony, bajuszos gitáros kis székkel, és mindehhez egy olyan dalszövegvilág, amely jóval túlmutat a felszínen. A színpadon minden a figyelem megragadását szolgálta, de a valódi mondanivaló a sorok között rejtőzött.

Persze nem feltétlenül azoknak a srácoknak, akik a színpad előtt, piros Rolls Frakció feliratú fehér pólóban, síppal a nyakukban tombolnak, pogóznak és kívülről fújják a refréneket. Ők legfeljebb a dalok címeit értik, az üzenetek jelentős része még várat magára. De talán éppen ettől működik a rockzene: először ösztönösen magával ragad, a valódi jelentés pedig csak évekkel később talál utat a hallgatóhoz.

A zenekar azonban ekkor már nem csupán egy feltörekvő underground formáció. Egy hónappal később a Rolls Frakció már főzenekarként lép színpadra a Budai Ifjúsági Parkban. Ez a koncert – a Piramis előzenekaraként – a legnagyobb lehetőségük addig. A közönség adott, a figyelem rájuk irányul, a zenekar formában van. Papíron minden összeállt. Már csak egyetlen kérdés maradt: vajon ez lesz-e az az este, amely után a Rolls Frakció végleg kilép az underground árnyékából?

1982.04.30. Budai Ifjúsági Park – Rolls Frakció

D. Nagy Lajos: Anyám...anyám te lombik.

Tóth Csaba: A te anyád.

D. Nagy Lajos: Apám te tudomány. Hogy ez engem mennyire meggyötör. Az már rettenetes. Meg ez a rohadt hideg. Anyám, te lombik.

Lombikbébi
Anyám egy lombik, apám a tudomány
Ez engem meggyötör
Anyám egy lombik, apám a tudomány
Ez engem összetör
Anyám nem simogat, apám nem tanít
Ez engem meggyötör
Anyám nem simogat, apám nem tanít
Ez engem összetörSteril az étel, steril a levegő
Ez engem meggyötör
Steril az étel, steril a levegő
Ez engem összetör
Bárhová lépek, műszerek néznek
Ez engem meggyötör
Bárhová lépek, műszerek néznek
Ez engem összetörHa elrágom egyszer a köldökzsinórom
Ez engem meggyötör
Ha elrágom egyszer a köldökzsinórom
Ez engem összetör
Ha átmegyek egyszer az üvegfalon
Ez engem meggyötör
Ha átmegyek egyszer az üvegfalon
Ez engem összetörNe nézz így rám, nem vagyok egyedül
Lombikbébi vagy te is...
Ne nézz...

Arra azért könnyen rájöhetünk, hogy a dal szövege nem a lombikbébi-eljárás kritikája, hanem egy olyan világé, ahol a technikai fejlődés könnyen háttérbe szoríthatja az emberi közelséget. A lombik pusztán egy metafora, amely azt a félelmet fejezi ki, hogy a modern ember elveszítheti természetes kötődéseit, és saját életét is egy steril, megfigyelt, mesterséges környezetben élheti meg. Az egészben az a félelmetes, hogy ez a világ vesz minket körül...

D. Nagy Lajos: Tégla, tégla hétköznapi tégla! Tégla, tégla hétköznapi tégla! Tégla, tégla hétköznapi tégla! Tégla, tégla hétköznapi tégla!

Hétköznapi tégla

Ha egy függőleges síkon lecsorog a malter
Csendben azt hiszed, hogy kész van a fal
És elvi síkon már füstöl a kémény
A vakolat alól harcosan kibukkan a téglaTégla, tégla, hétköznapi tégla
Tégla, tégla, hétköznapi tégla
Tégla, tégla, hétköznapi tégla
Tégla, tégla, hétköznapi téglaHa egy hanyatt lökött papíron dolgozik a tinta
Csendben azt hiszed, hogy kész van a dal
Elvi síkon nem füstöl a kémény
A hangszerek között dacosan szólózik a téglaTégla, tégla, hétköznapi tégla
Tégla, tégla, hétköznapi tégla
Tégla, tégla, hétköznapi tégla
Tégla, tégla, hétköznapi téglaTéglák, sorakozó!
Kőműves rock and roll következikHa holnap nincs meg a fal
És azt hiszed, ember, hogy ez megzavar
Hát elvi síkon nincs is kémény
A vakolat alatt csendben hiányzik a téglaTégla, tégla, hétköznapi tégla
Tégla, tégla, hétköznapi tégla
Tégla, tégla, hétköznapi tégla
Tégla, tégla, hétköznapi tégla

A vezérfonal itt a tégla, amely az alapokat, a valóságot és a kétkezi munka értékét jelképezi. A figyelmeztetés az, hogy könnyű elhinni, hogy valami elkészült, miközben a lényeges elemek még hiányoznak. Az "elvi síkon füstöl a kémény" ironikus kép: a tervekben minden működik, a valóságban azonban a fal mögül vagy a hangszerek közül mindig előbukkan a "hétköznapi tégla", vagyis az a konkrét munka és anyag, amelyet nem lehet megkerülni. A dal végső üzenete az, hogy a látszat és az elképzelés önmagában nem teremt értéket. Bármiről legyen szó, minden maradandó mű a sok apró, hétköznapi "téglából", vagyis a türelmes, valós munkából épül fel. A humoros hangvétel mögött így egy komoly gondolat húzódik meg: az alapok hiányát semmilyen szép vakolat vagy nagy eszme nem tudja pótolni.

A dal 1982-ben kifejezetten árnyaltan, mégis bátran a szocializmusról hibáiról beszélt. Számomra ma a Bikini playback koncertjeire vonatkozik...

D. Nagy Lajos: Meghalt a kígyóbűvölő. De...még mindig él a kígyó. Vááá!

Mérgeskígyó
Mérgeskígyó vagyok, mindjárt beléd marok
Megmérgezlek téged, s terméketlen méhed
Atombomba vagyok, rögtön felrobbanok
Halált hozok reád, sírhat majd az anyád!Mérgeskígyó vagyok
Mérgeskígyó vagyok
Mérgeskígyó vagyok
Mérgeskígyó vagyok
Mérgeskígyó, mérgeskígyó, mérgeskígyó, ha-ha-ha-ha!Infláció vagyok, mindent drágán adok
Felkopik az állad, betörik a hátad
Propaganda vagyok, rajtad lovagolok
Behálózom agyad, meghülyíted magad!Mérgeskígyó vagyok
Mérgeskígyó vagyok
Mérgeskígyó vagyok
Mérgeskígyó vagyok
Mérgeskígyo, mérgeskígyó, mérgeskígyó, ha-ha-ha-ha!Mérgeskígyó vagyok, mindjárt beléd marok
Megmérgezlek téged, s terméketlen méhed
Atombomba vagyok, rögtön felrobbanok
Halált hozok reád, sírhat majd az anyád!Mérgeskígyó vagyok
Mérgeskígyó vagyok
Mérgeskígyó vagyok
Mérgeskígyó vagyok
Mérgeskígyó, mérgeskígyó, mérgeskígyó, ha-ha-ha-ha!

A Mérgeskígyó minden riogatása ellenére egy szatirikus társadalomkritika, amelyben a frontember D. Nagy Lajos különböző pusztító erők megszemélyesítőjeként szólal meg. A mérgeskígyó, az atombomba, az infláció és a propaganda olyan jelképek, amelyek a félelmet, a rombolást és a manipulációt testesítik meg. A folyamatos ismétlés és a már-már gyerekdalra emlékeztető refrén ironikus ellentétet alkot a súlyos tartalommal. Ettől a dal egyszerre hat groteszknek és nyugtalanítónak: azt sugallja, hogy a társadalmat fenyegető veszélyek annyira mindennapossá váltak, hogy szinte rutinszerűen ismétlődnek.  A központi gondolat az, hogy a pusztítás nemcsak fizikai lehet – mint egy atombomba –, hanem gazdasági (infláció), lelki és szellemi is (propaganda). A mérgeskígyó végül a romboló erők összefoglaló szimbólumává válik. Annak a veszélynek a megtestesítője, amely kívülről és belülről egyaránt képes mérgezni az ember és a társadalom életét.

A finálé zenéje azonnal elindul.

D. Nagy Lajos: Gyertek ide. Sorakozó, szépen.

A közönség együtt fütyül D. Naggyal, kiélvezik az utolsó pillanatokat. A Piramis rajongók időközben vastag masszává álltak össze a nagyszínpad előtt és egyre izgatottabban várják a nagy visszatérést. Ők már túltették magukat a Rolls meghökkentő koncertjén. A show megy tovább, az iroda ablakából Som Lajos les a színpad felé...

D. Nagy Lajos: Tehát. Figyelem. Jókedv, mosoly, csókdobás, egy, kettő, három. Bizalom. Fegyelem. Fegyelem. Meghajlás. 1, 2, 3. Rolls Frakció.

Outró

Még szól a végtelenített szalag, de a zenekarnak már hűlt helye. Mindent megtettek az elmúlt 40 perc alatt. A többi már nem rajtuj múlik. Tavasszal, nyáron bátrabbnál bátrabb támogató újságcikkek jósolják a Rolls égbemenetelét. A csúcs, a Stadionkoncert tévéfelvétele, a felvétel leadása pedig a mélypont. Hirtelen elfogynak a fellépési lehetőségek, húzódik a lemezkiadás, az újságírók is másképp állnak a bandához. Egy év se kell, hogy az egésznek vége legyen...

Felháborodással írjuk levelünket. Talán nem mi vagyunk az elsők, akik szóvá teszik ezt az értelmetlen új hullám-témát. Mi komoly gondolkodású, modern lányok vagyunk, szeretünk minden újat, ami értelmes, de ez az új hullám szerintünk nagy hülyeség. Itt van pl. a Rolls Frakció. Ez a zenei életnek egy nagy nullája. Ezeket be sem kellene engedni se hova, nemhogy még engedélyt adni a kezükbe, hogy zenélhe senek. Szerintünk, akinek az a zene kell, az nem egészen épelméjű. Semmi mondanivalójuk nincs, ami pedig az öltözködésüket illeti, az egyenesen felháborító, és ezek lázítják a tömegeket a hülyeségre. (Ifjúsági Magazin)

Van-e Magyarországon tabu téma? — Nincs, de ízlést sértő dal nyilvánosságra hozatalát a bizottság nem javasolja. Legutóbb a Rolls Frakció októberi televíziós produkciója miatt kaptunk több reklamáló telefont, kifogásolva a mű egyes részeit, ezzel bírálva a bizottság munkáját. Ezt a fórumot is megragadom annak tolmácsolására, amely szerint a bizottság tagjait sérti az a feltételezés, hogy annak a bizonyos sokat emlegetett dalnak a nyilvánosságra hozatalával egyetértettek volna. Ezt a műsort — mint annyi mást is — a Magyar Televízió készítette és sugározta, ezzel kapcsolatban a bizottság véleményét nem vették igénybe. (Ifjúsági Magazin)

Néhány hónappal ezelőtt a fél ország vitatkozott a Rolls Frakció tv-szereplésén. Sokan, akik addig csak hírből tudtak arról, hogy rockzene is létezik, tollat ragadtak, tiltakoztak: "Hát nem volt semmiféle szűrő vagy valamilyen rosta?" A Sanzon és Táncdal Bizottság napjainkban is működik. Ez a testület van hivatva elbírálni, vajon eléri-e az adott szám a minimális színvonalat. A bizottság javaslatot tesz, ennek a javaslatnak az idők folyamán sokat változott a szerepe. Eleinte minden zeneközvetítő intézmény kötelezőnek fogadta el, ma már, üzleti és egyéb megfontolások miatt, többször figyelmen kívül hagyják. Most a szó eredeti jelentésében javaslattevő testület. A zenefelhasználóknak — rádiónak, tv-nek, ORI-nak, hanglemezgyárnak — saját belső bizottsága is működik különböző elnevezésekkel, de azonos cél érdekében: véletlenül se kerüljön olyan produkció a közönség elé, amely a minimális művészi érték alatt marad, vagy mondanivalója miatt nem alkalmas közlésre. (A Rolls Frakció műsora nem került a sanzonbizottság elé. (Népszabadság)

A nagy háborúnak, hogy ülve, vagy állva végzi-e a dolgát D. Nagy Lajos, a Rolls Frakció látványos összeomlásáig maradt csak téma. A szöveg legdurvább része: Tisztesség dolgában elég szarul állok... Aztán jött a rendszerváltás, a szabadszellem, a mosdatlan száj. Megszűntek a bizottságok, megszünt minden határ...

Ganxsta Zolee és a Kartel - A való világ

Elmondtam már százszor azt, hogy mi lesz, vagy mi van,
Kevesen hitték, de mégis nekem lett igazam.
Döntsd el végre öcsi azt, hogy velem vagy ellenem,
hát valahova állj, mert rajtad van a szemem.
Sokan prédikáltak nekem, de nincsen foganat,
Senki se húzza ki a méreg fogamat,
Azt mondom, és úgy ahogy és amit akarok,
Mert én vagyok az erősebb, úgyhogy én baszok.
Jól figyelj buzikám, nyisd ki a füledet,
Semmi se kerülje el a figyelmedet!
Mer' dagadt vagyok és öreg, és akkor mi a fasz?!
Nem az a lényeg ki vagy, hanem hogy kit szopatsz.
Ha valaki elad az üt, aki nem az lófasz!
De ennyit sem látsz, há'
mégcsak itt tartasz.
Te soha se nézel be a dolgok mögé,
Hol az igazság?
Többiek: Enyém? Tiéd? Kié?
Zolee: Itt megáll az ész, te meg mész tovább,
De ész nélkül hova jutsz, ha beverik a pofád...Refr.: Isten hozott nálam öcsém, ez a való világ,
Pénz, drogok, fegyverek, na meg a pinák.Zolee: Igen a legalja vagyok haver, de te teszel azzá,
Mert féltékeny vagy rám, hogy viszem a kasszát.
Te próbálod majd szépen és finoman, ez lószar!
A világ az nem ilyen, a nyakadon a baj.
Egy ócska szemét geci, amilyen én vagyok,
Tükröt tartok, hogy lássátok magatok.
Mert van aki kurva nagy góré lesz, mint Sony Black,
Valaki egy senki marad, hát ez az élet!
Van aki elárul engem, mint Donnie Brasco,
Van aki mindig hű marad, mint Lefty Ruggiero.
Ha bekerülsz a sittre, ott nyista gádzsi,
Egyik cella társad Ózdi, a másik Zsadányi.
Az Ózdiak öcsém, majd jól seggbe szúrnak,
A Zsadányi meg örül majd a csomagodnak.
Lehúzol így pár évet és amikor szabadulsz,
Úgy tűnik a pár, hogy lepergett vagy húsz...

Rövid szünet következik...

Írta: Fiery