Cikipédia 17/28 - 1982.04.30. Budai Ifjúsági Park 12/2 Rolls Frakció

1982 tavasza a Rolls Frakcióról szól. A zenekar csillaga megállhatatlanul emelkedik az égen. Az Ifipark csak a kezdet. A hagyományos rockzenét sikeresen háttérbe szorította a Hanglemezgyár, most megmutatja a fiataloknak az új, követendő utat. Persze, Erdősék sincsenek teljesen megelégedve a modernebb, de könnyebben irányítható "Beatricével", de legalább nem hagyományos rockzene.
Ki tudta még akkor, hogy semmi nem olyan egyszerű, mint elsőre látszik. Egy évvel később bemutatják a Királydombon (egykori szánkózódomb, amely a rockopera 1983-as, több mint százezres nézőtér előtt tartott bemutatója óta viseli ezt a nevet) az István a Király rockoperát, aminek fergeteges sikere újra előtérbe helyezi a még talpon maradt rockzenekarokat, Nagy Feró is amnesztiát kap. A Hobo Blues Band, a Pandora's Box sikere az egekben, a Korál lágyít a stíluson, de még mindig a csúcson. A Karthago a nyugat európai német nyelvterületeket hódítja a Requiemmel. A P. Mobil a Pusztavacs Rockfesztiválon 150.000 rajongó előtt mutatja meg magát. De ne siessünk ennyire előre.
A Rolls Frakció éve 1982. A nyitó buli után a Budai Ifjúsági Parkban havonta lép fel főzenekarként, sorra kapja a nyári fesztivál meghívásokat. A fő attrakció a Népstadion melletti Stadionkert fesztivál, ami tulajdonképpen egy délelőtt induló és éjszakáig tartó rockfesztivál. Ezt a fellépést a Magyar Televízió is rögzíti. Ez az a pont, amikor már teljesen biztosra vehető az országos siker.
De nem a Rolls Frakció esetében. A koncertet szerencsétlen módon október 23-án, délután mutatják be, amikor az összes háztartásban be van kapcsolva a televízió. És elhangzik az ominózus "Állva pisilek és ülve kakálok" mondat.
Irdatlan nagy balhé keveredik belőle, az ügy a parlament ülésterméig jut. Az Egymillió fontos hangjegy című műsort megbüntetik, majd szigorúbb felügyelet mellett a kevésbé nézett második csatornára űzik. Fejek hullanak.
Ugyanazok az újságírók, akik eddig támogatták és dicsérték az együttest, most egyszerre rontanak a bandára. A klubok, kultúrházak nem engedik be magukhoz a Rolls-ot, amely zenekar önmagába omolva lassan elsorvad.
A Hanglemezgyár azonnal kihátrál a Rolls Frakció mögül és pillanatok alatt új hősre talál az Első Emelet zenekarban. Jó képű fickók, nem Hofi Gézák, de vidámak, bugyuta szerelmes szöveggel és igazi brit új hullámos muzsikával azonnal elhódítják a lányok szívét. 1983-ra már alig emlékszik valaki a Rolls Frakcióra, pedig még léteznek, csak éppen vadul tátognak levegőért, mint hal a szatyorban. De ugorjunk vissza 1982 tavaszára, az Ifiparkba, nézzük, hogyan válik naggyá a zenekar…
1982.04.30. Budai Ifjúsági Park – Rolls Frakció
A síposok vadul fújják az ütemet, a zenekar elemében van. A nehezén – úgy érzik – már túl vannak. Lehet kicsit lazítani.
D. Nagy Lajos: Egy késő délután egészen véletlenül egyszerre lépünk az utcán…
Egy késő délután
Egy késő délután véletlen egyszerre lépünk az utcán, egyszerre
intünk, hogy tessék, tessék csak ön után.
Utánad lépek majd én be, és onnan meg kifelé jönnek, pálinka, sör szaga árad. Nánaná…
Egy késő délután éppen ott állunk egymással szemben a pult két szélén
Egyszerre emeljük szánkhoz, és egyszerre nyelünk és föl-le, föl-le
Ugrál az Ádámcsutkánk kezünk fejével egyszerre töröljük szánkat
Egyszerre lép oda hozzánk két ember nagy sky kabátban
Valamit mutatnak, hogy mutassunk és egyszerre keres az ujjunk
Épp akkor indul fel vállam és épp akkor vékonyul szájad
Egyszerre száll fel a sóhaj, mikor viszontlátást kívánnak
Egy késő délután, véletlen egymásra nézve egyszerre kínáljuk cigarettánk
És éppen ugyanazt szívjuk és mondjuk: köszönöm, inkább a magamét
Egyszerre gyújtjuk a gyufát, hogy belekap hajunkba a láng, oly egyformán mondjuk, na tessék, hát ez az én formám
Na tessék, hát ez az én formám, na tessék, hát ez az én formám...
A Rolls Frakció koncertek nem maradhatnak el Tóth Csaba magánszáma nélkül. Nem is magánszám, mert a többiek sosem engedik a dalt végigjátszani. Kisember a sámlin, előad valamit, miközben Trunkos és D. Nagy cikizi. Ismerős a szitu? Hát persze, A Beatrice bulikon volt hasonló. Ugyanaz, csak továbbfejlesztett változat. Ötvenszer hallottam, de sosem értettem a teljes szöveget.
Tóth Csaba: Ez az, én jövök. Gyerekek tudjátok, énekeljük el. Tudjátok, hogy van. Várj, igen. Várjál, nem jól szól.
Trunkos András: Keress egy sámlit, hogy jobban lássanak…
Tóth Csaba: Majd mindjárt keresek. Várj. Na gyerekek…
D. Nagy Lajos: Énekeld el végig, most.
Tóth Csaba: Énekeljem végig... ne? Akkor végig éneklem, na.
Csaba boldogan elénekli, elgitározza, mint egy hivatásos polbeat énekes, csak rengeteg gúnnyal, a közönség tapsol, és sípolt egyszerre. Jól érzik magukat.
Süllyedő bokával át a sárgán
A dal nem kívételesen ismét félbeszakad.
D. Nagy Lajos: Ezt sokkal keményebben. Ezt nem így csinálják. Ha nekem valami nem tetszik, akkor én azt kifütyülöm öreg.
És Lajos is belefúj a sípjába, amire a rajongók felbátorodva együtt reagálnak.
Tóth Csaba: Mert te ilyen vagy, hogy te fütyülsz. Állandóan ezt fújod, ha nem tetszik.
D. Nagy Lajos: Ami nem tetszik, én nem tetszem, mi? Uraim...
Csaba újra belekezd a gitározásba.
Trunkos András: Állj. Állj! Állj! Állj! Állj! Dehogyis. Ezt a Csa…
Tóth Csaba: Had énekeljem már el.
Trunkos András: Ezt a Csa… jaj nézz oda…
Tóth Csaba: Tessék, rontják a műsoromat.
D. Nagy Lajos: Saját dugámba dőlök rögtön.
Trunkos András: Uraim.
D. Nagy Lajos: Uraim. És természetesen Hölgyeim. Ez a környezet szennyezett, igen. Háháháhá…
Trunkos András: Na számoljál már be drága Tibi.
A környezet szenyezett
Belepnek mérgező gázok, égnek a kének. Cserepes szádszéle tátog, így átok az élet
Repedő harsona harsog, sírnak a kémek. Fekete korom az arcod, álarcod éget
Hófehér padokon várod az álmot, a szépet. Kesernyés füstökbe vágtad az arcod, a képed
Félhazug mosolyok hívnak, szívnak, tépnek. Ragacsos fogsorok húznak, isszák a véred
Uraim, ez a környezet szennyezett
Uraim, ez a környezet szennyezett
Átlátszó pókokon látod, rád fonnak hálót, álcázott gödrökön lépkedsz, nézhetsz, félhetsz
Félhazug mosolyok hívnak, szidnak, égnek. Lehunyott szemek is látnak, kész a fényképed
Elvakult dalnokok sírnak, gyászról mesélnek. Magányos tömegek állnak, egymástól félnek
Remegő fegyverek szólnak, békét ígérnek. Magányos tömegek állnak, halkul az ének
Uraim, ez a környezet szennyezett
Uraim, ez a környezet szennyezett…
Trunkos András: Menjen már. Mondok egy pár szót. Nem politikai mondanivaló:
Kurva hideg van.
D. Nagy Lajos: Csak...igen. Ezek után most már valaki igazán elmondhatná, hogy mitől megy a villamos.
Mitől megy a villamos?
Gondtalanul játszol, gondtalanul élsz
De egy kinyitott tenyér a homlokodra csap, és feldönt
Gondtalanul játszol, gondtalanul élsz
De egy kinyitott tenyér a homlokodra csap, és feldönt
Hát magyarázd el, hogy mitől megy a villamos…
Nyitottnak látszol, nyitottan élsz
De egy becsukott tenyér az arcodba csap, és feldönt
Nyitottnak látszol, nyitottan élsz
De egy becsukott tenyér az arcodba csap, és feldönt
Hát magyarázd el, hogy mitől megy a villamos
Magyarázd el, hogy mitől megy a villamos
Zenészként játszol, zenészként élsz
De a látszatok füstje a szemedbe mar, és feldönt
Zenészként játszol, zenészként élsz
De a látszatok füstje a szemedbe mar, és feldönt
Hát magyarázd el, hogy mitől megy a villamos
Magyarázd el, hogy mitől megy a villamos
Magyarázd el, hogy mitől megy a villamos
Magyarázd el, hogy mitől megy a...
Tóth Csaba: Majd én mindjárt elmagyarázom.
D. Nagy Lajos: Játszál! Játszad.
Tóth Csaba: Hallod, azt mondják, játszak. Játszak?
Trunkos András: Csabám, de nem jól csinálod, figyelj ide.
Tóth Csaba: Ne mondd már!
Trunkos András: Ismered azt?
Tóth Csaba: Hallgasd meg!
Trunkos András: Pont most megyek. Ezt nem így kell csinálni, mondjátok meg neki. Nem tudja, nem tudja.
Tóth Csaba: Nem így kell
csinálni. Ne hallgassatok rá!
Trunkos András: Elmondom, hogy hogy kell csinálni. nem igaz. A fenéket. Ha egy
ilyen gitárost be akarunk mutatni, akkor a jóbarátai összejönnek, kell egy tangoharmónikás,
fáradjon az urnához.
Előlép Tóth Miklós nyakában tangoharmonika.
Tóth Csaba: Tangó.
Trunkos András: Semmit nem tud. Ennek tényleg fogalma sincs, hogy mitől megy a villamos. Gyere Mikikém, drága Mikikém.
Tóth Csaba: Hát jól van, így már könnyebb.
Trunkos András: Tambur.. mi kellene még hozzá?
Tóth Csaba: Egy tambura.
Trunkos András: Tambura. Anyád.
Tóth Csaba: Én erősebb
leszek, figyelj oda. Tudod, mi van. Az semmi, hát nézd meg.
Trunkos András: Ülj le szépen.
Tóth Csaba: Különben is én jóba vagyok a keverőssel, lehúzatom neki. Jó. Na figyelj… ide.
Trunkos András: Tessék.
Tóth Csaba: Köszönöm, Uraim.
Süllyedő bokával át a sárgán
Tóth Csaba: Fogadok, hogy azért állsz meg, mert állandóan ki akartok velem cseszni.
Trunkos András:
Állandóan. Leó, Leó, drága Leó. Leó, húzd le légyszíves.
Tóth Csaba: Le ne húzd! Le ne húzd.
D. Nagy Lajos: Húzd le. Leó tudod, hogy sz'al érted.
Trunkos András: Nem. Mindenki alkalmas egy feladatra, de ez semmire.
Tóth Csaba: Hát nem, nem igaz, majd figyelj ide.
Indul a gitár, bevezeti a következő dalt.
Trunkos András: Várjál Csaba.
Tóth Csaba: Hát aszontátok, hogy…
A hangulat fenomenális, a rajongók élvezik a jól kidolgozott provokatív produkciót, még az öreg rockerek is vigyorognak a háttérben.
A Rolls Frakció egyszerre volt végtelenül közvetlen és távolságtartó. Még a közönségtalálkozón is sztárként viselkedtek, amitől a rajongók mégjobban megőrültek. Hatalmas lehetőség kapujában allt a banda. A siker ott dübörgött. A kérdés csak az volt, hogy elnyerik-e az ős rockerek szívét is...
Folytatjuk: (2026.07.23. csütörtök)
Írta: Fiery



