Cikipédia 17/26 - 1982.04.30. Budai Ifjúsági Park 11/4 Piramis

1982 a Piramis utolsó éve. Nem, nem az Ifiparki koncert miatt, attól még – ha nem is úgy, mint Révésszel, de - ment volna tovább a szekér. Egy évvel korábban tört ki a botrány a mozgássérült fiatalok megsegítésére rendezett koncert után.

Eredeti terv szerint a bevételt teljes egészében a támogatásra biztosították volna, míg a végén állítólag annak csak pár százaléka került át. A többin a zenekarok bandánként180%-os gázsiként" osztoztak. A buliban Somékon kívül benne volt a Karthago, de még az Új Skorpió is. Visszafizetéssel megúszták.

1982 nyarán viszont pár zenész a bandából és a technikus arany csempészési ügybe keveredett. Ezért már börtön járt. A Piramis ezután már csak egy-egy közös nosztalgia bulira állt össze Révész Sanyival és a Plusz lemezről már egyetlen dal sem hangzott el. 1992-ben volt az első, egyből öt teltházas sportcsarnokos buli. De térjünk vissza 1982-höz.

A PIRAMIS együttes ma Finnországba utazik, ahol részt vesz a Seinäjoki fesztiválon több jeles együttes és közreműködő, többi között Frank Zappa társaságában. A fesztivál alkalmából egyetemi klubokban is játszanak majd. (Esti Hirlap)

1982.04.30. Budai Ifjúsági Park - Piramis

A koncert vége felé megállapítható, hogy a hangulat szélsőségesen hullámzó. Sem a régi, sem az új generáció nem vevő az új stílusra, de a tiszteletet azért még megadják.

Lassan már fel sem tűnik, hogy a közönség és a zenekar között gigantikus szakadék tátong. Néhányan megindulnak a kijárat felé és nem értik, hogy tényleg ez volt az a zenekar, amelyikért tűzbe mentek volna. Ezért alakultak az iskolákban Piramis őrsök, Som rajok? A munkahelyeken ezért születtek Révész brigádok? A piramis önmagát teszi kicsivé és most könyörtelenül a nyakunkba sózza a maga újdonságait. Ez van, ezt szeresd! Ez nem így működik! A rockzene is évek óta működött a Piramis berobbanása előtt, csak nem volt olyan banda, amelyik valóban megfogta volna a népet. 1982-ben a rockerek erősen küzdöttek még az új hullám ellen, erre jön a kedvencük és le akarja nyomni a torkukon azt, amit ők nem szeretnek.

A ház

A folyosón zajnyelő szőnyeg. a lépteit nem is hallanám.
Talán a lift furcsa surrogását, ahogy a szintemen lefékez.

Szobámban tökéletes rend.
Szobámban körbejár a nap.
Szobámban virágok nyílnak.
Szobámban nyugalom és csend.

Valaki itt felejtett az egészben.
Valaki nagyon nincs itt, és nem értem.

Kicsivel többet iszom néha, miközben bámulom a tévét.
Olyan vagyok, mint a süketnéma, de felfogom, mi a helyzetem.

Tudom jól azt is, mi történik.
Tudom jól azt is, mi történt.
Tudom jól, rengeteg időm van.
Tudom jól, még sincs segítség.

Valaki nagyon nincs itt, és nem értem.
Valaki nagyon nincs itt, és nem értem.

Az alagsorban, a műszerfalakon apró lámpák, kódok, grafikon.
Automatizált az egész ház. Egy fehér köpeny énrám is vigyáz.
A legfontosabb, hogy boldog legyek.
Az ablakomra tavaszt vetítenek.

Sehol egy zár, csak a fotocellák. Sehol egy porszem, hogy zavarjon.

Sehol egy csengő, hogy megnyomhatnák, nehogy a csöndembe sikítson.

Tudom jól azt is, mi történik.

Tudom jól azt is, mi történt.
Tudom jól, rengeteg időm van.
Tudom jól, még sincs segítség.

Valaki nagyon nincs itt, és nem értem.
Valaki nagyon nincs itt, és nem értem.

A folyosón hangnyelő szőnyeg. 
A lépteit nem is hallanám.
Talán a lift furcsa surrogását,
Amikor indul, vagy épp megáll.

Szobámban tökéletes rend.
Szobámban mindig kék az ég.
Szobámban semmi nem zavarhat.
Szobámban soha nincs sötét.

Valaki nagyon nincs itt, és hiányzik.
Valaki nagyon nincs itt, és hiányzik.
Valaki nagyon nincs itt, és hiányzik.
Valaki nagyon nincs itt, és hiányzik.

Valaki nagyon nincs itt és hiányzik… Ízlelgessük… Vajon kiről szól a dal? Ekkoriban több médiumban is megjelent, hogy bizony Révész hiányzik, de az nagyon, és ezt a Piramis zenészei is kimondják, még ha nem is egyenesen.

Letisztult rockzene, benne bámulatosan elrejtve a new vawe. Egyedül Gallai éneke nem illik ide, nagyon nem. A Ház egy jóval dallamosabb, érettebb, szintén filozofikus hangvételű kompozíció, amely már a nyolcvanas évek zenei változásait és a csapat útkeresését tükrözi. A szöveg egy metafora. A ház szimbolizálja az embert, az emberi kapcsolatokat és a belső értékeket. Arról szól, hogyan építjük fel a biztonságot jelentő otthonunkat (életünket), de a külső hatások, a magány vagy a változások miatt az könnyen üressé válhat.

Nos, akik az egyszerű szavakat értik, az igent, a nemet, a szeretleket, vagy a dolgozz, az nem általában nem gondolkodik az élet fonákságain. Nem véletlen az alábbi pár héttel később született cikk sem.

Egy ideje sajátos átrendeződés figyelhető még a hazai rockzenében. Egyre (több "kemény" csapat vált, a tőlünk nyugatra már hosszú évek óta divatos új hullámos zenével kacérkodik. A KFT robbantott első ízben a nagy nyilvánosság előtt — számaik bejöttek, népszerűek. Aztán felitűntek a többiek, az East, a Fórum, a Bizottság és így tovább. Leginkább a Piramis képesztette él az egyszerű ritmusképilatú fémzenén nevelkedett ifjak ezreit. Révész Sándor kiválása után fordítottak, igényes, nehezebben "emészthető" stílust vettek fel. Az ár nem kicsi: két éve még óriási tömegek előtt koncerteztek, a és most csupán néhány százan kíváncsiak rájuk. (Vas Népe)

Som Lajos: Jeee, köszi. Maradt még egy nótánk erre az estére.

Kóbor angyal

Fáradt vagy, és úgy érzed, hogy széjjeltép a szél.
A városban nincs egy hely, ahová hazamehetnél.
A lány, akit elhívtál, és el is ment veled,
eltűnt, pedig ráköltötted az utolsó pénzedet.

Nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, ahová mehetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány, akit szerethetnél.
Nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, ahol megpihenhetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány, akit megölelhetnél.

A várótermek füstje marja a szemed,
Ahová elmennél, oda drágán adnak jegyet.
Megőrülsz egy nőért – a bőröd is viszket már.
A lelked is eladnád, ha egy ágyhoz juthatnál.

Nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, ahová mehetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány, akit szerethetnél.
Nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, ahol megpihenhetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány, akit megölelhetnél.

Hé, kóbor angyal, mindig alulmaradsz. Csak akkor nyerhetsz, ha magad ellen fogadsz.

Hé, kóbor angyal, mindig alulmaradsz. Csak akkor nyerhetsz, ha magad ellen fogadsz.

Nincs neved, nincs címed, senkit nem érint, hogy vagy.
Vajon, ki tudta eddig megjegyezni arcodat?
Angyal zuhant tépett szárnnyal a farkasok közé.
Gyilkos álruhában jársz, de az arcod az áldozaté.

Nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, ahová mehetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány, akit szerethetnél.
Ni-ni-ni-ni-ni-ni- nincs egy hely, ahol megpihenhetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány, akit megölelhetnél.

Nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, ahová mehetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány, akit szerethetnél.
Nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, ahová mehetnél.
Nincs egy lány, nincs egy lány, akit szerethetnél.

Mit mondjak, furán átalakított új hangok, Gallai vékony hangja nem illik ide, de a fene egye meg, mégiscsak ez a Kóbor angyal! A dal felénél elhalkul az alap, Som lép a mikrofonhoz:

Som Lajos: Ezzel a mai bulinak vége. Nagyon köszönjük mindenkinek, aki eljött. Reméljük, hogy jól éreztük egymást. A banda, aki a színpadon volt, a Piramis.

Óriási üdvrivalgás.

Som Lajos: Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a Piramis élt, él és élni fog! És akkor a névsor: Köves Miklós dob. Billentyűs hangszerek, szólóének Gallai Péter. Két vendégzenészünk van. Két testvér. Mármint a mi testvérünk. Egy billentyűs hangszeren Gömöri Zsolt. Szaxofonok Kegye János. Szólógitárnál Závodi János. Maradtam egyedül hátra. Som Lajos. tehát a mai bulinak vége. Mindenkit szeretettel várunk minden következő koncerten. A Piramis.

A dal véget ér és a zenészek tényleg lekapják nyakukból a hangszereket. Gallai Peti mindent elkövetett, nem tehet róla, hogy más arccal, más hanggal szoktuk meg. Az új nóták rettenetesen igényesek, de nem ennek a közönségnek szólnak.

Közönség: Vissza…

Erre nem lehet mit mondani, a hangorkán magáért beszél, de a régi daloknak, a szép emlékeknek szól. Nem a jelennek. A zenekar komótosan meghajol, majd lesomfordálnak a színpadról. A tömeg őrjöng. Jó a vége, újra remek a hangulat, de ha már itt vannak, fokozzuk!

A banda visszatér a színpadra és azonnal belevág a Becsületbe, ami ezen a bulin a legelső nóta volt. Tisztes befejezés…

Becsület

Még ha nem is tetszett minden perc, ez akkor is felejthetetlen buli lett. Sokan elkönyvelik magukban, hogy ez volt az utolsó. A rockzene ezzel végleg elveszett. Persze ma már tudjuk, hogy ez nem igaz és a mai napig születnek jobbnál-jobb rockzenekarok.

Talpig fehérben lépett a színpadra a megfogyatkozott Piramis együttes, körülbelül egy év kényszerszünet után, a Budai Ifjúsági Parkban. És persze a Becsület című számukkal indítottak, groteszk fintorként mindazoknak, akik még esetleg emlékeztek a legendássá növesztett eredeti Piramis utolsó "nagy" attrakciójára; a pécsi "jótékonyságé koncertre, ahol dupla gázsiért játszottak. Mondanám, hagyjuk a múltat, de a bemutatkozó koncert után úgy tűnik, inkább múltja van a Révész Sándor nélküli Piramisnak, mint az előző periódusához mérhető jövője. Még akkor is, ha a koncert vége felé a zenekarvezető, Som Lajos éppen az kiabálta ellenkezőjét a mikrofonba, két szám között. De lássuk, mire alapozom a véleményemet. Látványban igen nagy csalódást okozott az együttes, hiszen a beharangozó nyilatkozatokban baohausi színpadképet ígértek. Az utolsó pillanatig reménykedtünk, hátha megtörténik a csoda, de nem, a Piramis bent ragadt az "őszinte kőkemény korszak" díszleteiben, ahol egyedül Závodi János talált élettel teli szerepre. Ez azonban az elektronizált alapú, újhullámosított zenével került összeütközésbe, éppen úgy nem harmonizált, mint Som Lajos csinos öltönyével, a nyakában villogó nikkelezett zsilettpenge. Az "új" szólóénekes, Gallai Péter szimpatikus igyekezettel próbált megfelelni kényszerű szerepkörében, de ez sajnos meghaladja az ő adottságait. Legélesebben a régi dalokban jött elő mennyire erőtlen Révész gesztusai, kamaszos virgoncsága nélkül a zenekar. Pedig Gallai becsülettel megpróbált mindent, igyekezett új imágóját minél tökéletesebben megvalósítani arckifejezésében, mozgásában, ez azonban a szándék ellenére inkább egy groteszk előadásmód, mint egy szupersztár magával sodró lendülete. A beharangozó írások siettek tudatni velünk, hogy a Piramis megszabadul korábbi — véleményem szerint demagóg - szövegeitől, kiérleltebb mondanivaló hangzik majd el a színpadról. Hogy így történt-e, aligha tudhatták meg a nézők, erre tökéletesen alkalmatlan volt a hangosítás. Mindent egybevetve tehát egyelőre nem sikerült fölfedezni azt, amit az új lemezük címe, a Piramis Plusz igyekszik sugallni. (Igaz Szó)

Egy visszatekintés az első részhez. Sokan hitetlenkedtek, hogy Kudella Aladár, a salgótarjáni Fanyúl zenekar frontembere lehetett volna a Piramis megmentője. Akit érdekel a teljes történet, az a Piramis koncert első részében megtalálja. Ezúttal pusztán alátámasztásként mellékelek egy cikkrészletet:

A múlt hét végén három napon át Győr adott otthont az ország amatőr könnyűzenei élete legjelesebb képviselőinek. Három együttes bizonyult méltónak az arany diplomára: a bajai Fórum együttes, a szombathelyi Masina Jazz Band, illetve a salgótarjáni Fanyul együttes. Vita csak az ügyben volt, hogy végül is melyik csapat kapja a fesztivál fődíjának számító serleget. A zsűri szavazata "döntetlent" eredményezett, a mérleg nyelvét a zsűrielnök Victor Máté szavazata billenette el végül a Fanyul együttesnek kedvezve. A Fanyul — az avatottak szerint — a fődíjat nem utolsósorban jeles énekesének köszönheti, akire a hírek szerint máris szemet vetett Som Lajos, a Piramis együttes vezetője. (Kisalföld)

A Piramis együttes, ha csak fellép a színpadra és egy egyveleget ad elő az első öt albumról – az angolnyelvű nem számít -, még Gallaival is tovább hömpölygött volna a tömeg. A Piramis mutatta meg nekünk az igazi rockzenét, a valódi jelenséget, a Piramis nyomában érkezett a többi egyébként ugyanolyan jó, de nem ugyanolyan sikeres zenekar is. És a Piramis akart minket átvezetni az új hullám világába. Nem sikerült. Hozzá teszem, hogy sikerülhetett volna, ha nem ennyire elvontak a szövegek, ha a zenekar továbbra is a közönségnek játszik és nem a hanglemezgyárnak.

Miért sikerült minden egyes divatot túl élnie az Omegának, a Rolling Stones-nak, a ZZ Top-nak, a Queen-nek? Mert ők folyamatosan modernizáltak, de azt az arcot sosem vesztették el, amit a rajongók eredetileg megismertek, megszerettek. Szerintem a Piramis Plusz egy nagyszerű anyag, de ez már nem a Piramis…

A következő kép legyen ajándék: a legelső Piramis felállás:

Következik a Rolls Frakció koncertje 1982. április 30. Budai Ifjúsági Park (2026.07.02. csütörtök)

Írta: Fiery