Cikipédia 17/20 - 1982.07.20. Budai Ifjúsági Park 10/1 Color

1982-re, már megrögzött koncertre járó tinédzser voltam. Szimatszatyorban magnómmal szinte egyetlen lehetőséget sem hagytam ki. A Budai Ifjúsági Park lett a második otthonom, de mellette sűrűn megfordultam a külvárosi rockklubokban is, mint Újpest, Angyalföld, Kőbánya, Zugló, Csepel, Soroksár, de a Budapest Sportcsarnok, vagy a Stadionkert sem maradt ki, miközben, ha tehettem még vidékre is eljutottam. Minden koncertre kíváncsi voltam. Akkor az volt a jelszavam, hogy elvből nem lehet utálni egy zenekart. Meg kell nézni, hallgatni és azután eldönteni, hogy érdemes-e a figyelemre, vagy hiába a többezres rajongótábor, egy nagy rakás kamu az egész.

A Color együttes nem volt kamu, minden ízében, mozdulatában jó zenekar volt. Szerettem a művészibb első albumot is és szerettem a Saga ízű populáris lemezt is. A Bokor fivéreket először a TV-ben láttam, meg rádióban hallgattam és szerencsére az újságokban is lehetett róluk olvasni bőven. Bár a Color dalai nem a Piramis-nemzedéknek íródtak, nekem mégis sok dal kedvencem volt. Többet érdemeltek volna...

A zenekar sajtóvisszhangja elég erős volt, azonban a közönség valamiért mégsem volt vevő rá. A Bokor testvérek havi rendszerességgel léptek fel a többezres Ifiparkban, vagy a Csajkovszkij Parkban, mindössze párszáz érdeklődő előtt. Az alábbi koncert története erről az időszakról és egy nagyon kellemes koncertről szól.

1982.07.20. Budai Ifjúsági Park – Color

Nyári szünet, gyönyörű időjárás, Ifipark, mi kell még? Kedd délután a legendás Parkba indulok, de ezúttal jóval korábban kell a Szarvas térre érnem, mert az előzenekar nem más, mint a Radics Bélával felálló Tűzkerék. Az est csúcspontja pedig az a Color együttes lesz, amelyiknek éppen ebben a hónapban jelent meg az Új színek című lemeze. Az életben általában semmi sem biztos, én mégis vakon hiszem, hogy ez egy jó kis bulinap lesz. A Tűzkerék fellépéséről az előző három írásban beszéltem, most elmesélem a Color koncertjét. 

Este 8 óra után néhány perccel színpadra sétálnak a zenészek. Az érkezésben semmi extra, kibattyognak, szolíd taps, néhány másodperc kapcsolgatás után kristálytiszta hangon beindul a basszus, majd könnyedén rágördül a többi hangszer is. Láthatóan Bokor Gyuszi élvezi a legjobban. Azonnal feltűnik, hogy hátul a doboknál már nem Attila és nem is Király Tamás ül, hanem Varga Endre, aki ezen a bulin mutatkozik be először.

Az orvos majd válaszol

Fiú vagy lány vagy, még a választ sem tudod.
Gólya hozza a gyereket, talán azt gondolod.
A könyvek, mire valók, hisz nem vagy már gyerek,
megkérdeni a szüleidet már régen nem mered.Írd meg és mondd el, mi bánt,
írd meg és mondd el, mi bánt,
az orvos majd válaszol...Tiltanak tőled valamit, de újra próbálod.
Elkezdted és úgy érzed, hogy nagyon kívánod.
Ha baj van, gyorsan tollat ragadsz, s olyasmit kérdezel,
úgy érzed a meséből Hófehérke szökött el.Írd meg és mondd el, mi bánt,
írd meg és mondd el, mi bánt,
az orvos majd válaszol…

Ha ez a koncert ma lenne, felmerülne bennem a gondolat, hogy playback az egész, mert ennyire tisztán, ilyen lemezminőségben megszólalni hazai bandát még addig nem hallottam. Eszembe jutott persze, hogy a Skorpió lépett fel úgy, hogy a dalok szalagról szóltak, de az a Népstadionban volt a Magyar-Szovjet meccs szünetében, ahol túlságosan költséges és kivitelezhetetlen lett volna élőben megszólalni. De itt és most a Color játszott és hol volt még a digitális segítség?

A dal végén legnagyobb meglepetésemre bátortalan taps fogadja a csapatot., látom, ez kicsit megfogja a színpadon állókat.

Bokor Gyuszi: Szevasztok, jó estét mindenkinek. Csókolom… Jó estét. És akkor az orvos válaszol után jöjjön egy olyan dal, ami arról szól, hogy annak idején mi is elképzeltünk egy világot magunknak. A dal címe: Elképzelt világ.

Közben van idő megcsodálni Tibor Rickendbackerét. Somnak is ilyen van, de ez még újnak tűnik és hihetetlenül tisztán szól. De aztán semmi cicó, a zenekar azonnal ráfordul a következő nótára. Hangzatos a vokál, élesen szól a gitár, pontos a dob, dallamos és selymesen szól a basszus és ott van még a nagyszerű szintetizátorjáték. A frontember Bokor Tibi.

Elképzelt világ
Az elképzelt világ csodákkal volt tele, mit körbe vett a nyár lehelete.

Az elröpült idő mindent megszépített. Megálmodtam az elvesztett hitet.

Világ, képzelt világ, részekre tépve nem teremt csodát.

Világ, képzelt világ, elképzelt arcodon nem látok át.

Mikor megérteném, már régen nincs jelen, ha mellettem áll, akkor sincs velem.
Az elképzelt világ, mit rég elvesztettem, magával vitte fele életem.

Világ, képzelt világ, részekre tépve nem teremt csodát.

Világ, képzelt világ, elképzelt arcodon nem látok át.

Világ, elképzeltelek, milyen is volt, s még milyen, ó milyen lehet.

Diszkrét taps. A közönség úgy viselkedik, mintha csak véletlen tért volna be, vagy még mindig várná a főzenekart.

Bokor Gula: Sziasztok. Azóta, mióta legutóbb itt játszottunk néhány fontos változás történt az életünkben. Az első és legfontosabb, hogy levágtam a bajszomat.

Megmutatja új arcát, néhányan mosolyognak.

Bokor Gula: Szép… Második, hogy otthon felejtettem a bűvös kockát. S a harmadik, ami nem utolsó, hogy a dobosunk helyett, aki most éppen valahol messze röpül egy nagyon tehetséges barátom ül a doboknál: Varga Endre.

A zenekar már tolja is tovább a dallam-szekeret, a közönség pedig visszafogottan hallgatja, ahogy Tibor átvéve Attila szövegrészeit, tisztán, érthetően énekel. A zene továbbra sem hagy kivetnivalót maga után.

Meséltél
Szép volt, meséltél a szerelemről
Szép volt, de másképp értetted, mint én
Ahogy meséltél nekem a nagy igazságokról
Inkább meséltél volna a valóságról
Másképp értetted, mint én
Nem mondtad akkor, hogy így gondolod,
Ellenségem leszel, kiben nincs irgalomBiztos van olyan ember, aki nevem szólit valaha engem
Biztos van olyan ember, aki meséket mond igazán egyszer
Biztos van olyan ember, aki nem fordít hátat, ha megismer engem
Akit érdekel, mit akarok, akit érdekel, hova jutok,
Mit szeretnék, miről álmodokAhogy meséltél nekem a nagy igazságokról
Inkább beszéltél volna a valóságról
Meséltél, meséltél a hazugságról
Meséltél, de másképp értetted, mint én
Ahogy meséltél nekem a nagy igazságokról
Inkább beszéltél volna a valóságról…

Újabb szórványos taps, de semmi extra. Mind, akik kint vannak most a Parkban, nem azok a rockerek, akik P. Mobilra, Hobóra, vagy Rolls Frakció koncertre járnak. Igen, egy kicsit idősebb, és sokkal komolyabb korosztály.

Bokor Gyuszi: Köszönjük szépen. Meséltél… És most maradjunk annál, aki ezt írta. A Flying V gitárjával Felkai Miklós… Szólógitár!

Felkás érzi, hogy most neki kell felhúzni a hangulatot. Kemény dió, de ha már itt áll a legendás emelvényen, beleveti magát...

Folytatjuk: (2026.05.20. csütörtök)

Írta: Fiery