Cikipédia 17/16 - 1982.07.20. Budai Ifjúsági Park 9/1 Tűzkerék
1982 októberében elhunyt a magyar gitárkirály. Életét hullámzó időszak jellemezte, átélte a legnagyobb sikereket és át kellett élnie a teljes mellőzést. Radics Béla szerint kétféle embertípus létezik: Pengék és halak. A pengék kemények, diktálják az iramot, a divatot, a halak meg csak az árral úsznak. Ő penge volt, ez nem kérdés. A barátnak hitt ismerősöktől kapott hátba szúrás és pofára esés után mindig képes volt felállni és újra kezdeni. Fokozatosan egyre lejjebb került, mégis tette a dolgát.
A következő történet talán RB kapitány egyik legunalmasabb és legrosszabb koncertje volt. Az írásnak mégsem ikon rombolás a célja, hanem bemutatni azt a magányt és végtelen keserűséget, amit az ország egyik legígéretesebb zenésze átélt élete utolsó hónapjaiban, utolsó óráiban.
Persze, sokan mondhatják – és mondják is -, hogy Radics magának köszönhette a sorsát. Ivott, képtelen volt újítani, félvállról vette a jó tanácsokat, de nem zavart el maga mellől senkit. Béla szeretetre és elismerésre vágyott, hiszen ő volt a gitárkirály, a penge, miközben ugyanolyan esendő volt, mint bármelyikünk…
1981 - Újpest
Tinédzserként, az Ifiparkon kívül sokat jártam a kerületi rockklubokba is, mint például a Némethy Ernő Művelődési Ház. Itt játszott minden második hétfőn a Kugli zenekar és csak a bejárat előtti kis plakátokon láttam, hogy a hely páratlan hétfőkön – váltásban - egy ismeretlen banda törzshelye is. Ez volt az Aréna zenekar. Strausz Tibor, Szerényi Károly és Bali György. A kép róluk tipikus '70-es éveket idézett a hosszú, csapzott hajjal, szakállal. Mint később kiderült az Aréna a Black Sabbath, a Deep Purple, a Led Zeppelin és a Cream dalait játszotta és csak azért nem volt komolyabb létszámú közönségük, mert ezt a generációt már nem hozta lázba ez az "idejét múlt" muzsika.
Néhány hónappal később a Kugli váltótársa a Tűzkerék lett. Az Aréna együttes összeállt Radics Bélával. Régi ismerősök, hiszen Radics 1979-ben többször is fellépett az akkori Aréna zenekarral vendégként.
Az utolsó Tűzkerék története nem hosszú, inkább tanulságos. A zenekar tagjai a zene mellett dolgoztak, éppen Radics törzshelyén, az Éva sörözőben. Hivatalosan ekkor merült fel először a közös zenélés gondolata, majd Strausz Tibor a lakásán is felkereste Bélát, hogy – ha már úgy is ugyanazokat a zenéket szeretik - álljon be az Arénába, legyenek így együtt az új Tűzkerék. A valamikori gitárkirályt a régi cimborák már kerülték, Radics örült a felkérésnek.
Első Tűzkerék koncertem a véletlen műve volt, ugyanis 1982.07.20-án, kedden Color koncertre voltam hivatalos. A hangulatfokozó vendégzenekar pedig ezen a napon Radicsék voltak. Az a valaha szebb napokat látott Tűzkerék, amelyikről 1982 elején csak egyetlen cikk jelent meg, az is az Ifjúsági Magazinban.
Radics Béla és a Tűzkerék elválaszthatatlan nevek egymástól. A név, a Tűzkerék 12 éve született, s azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal jelen van a hazai rockzenei életben. A két név: Radics és a Tűzkerék egy újabb tényezővel — s evvel valóban egyedülállók — írta be nevét a hazai rocktörténetbe, mégpedig a legendás triók, Jimi Hendrix (Experince, Band of Jipsy) — és a Cream-számok hiteles interpretálásával. Mivel a tagcserék, a személyi változások az évek során a Tűzkeréket sem kímélték, ezért Radics még a nyáron olyan zenészeket vett maga mellé, akik hasonló stílusban játszanak, mint a Tűzkerék. A döntés az Aréna együttesre esett, akik a sajátjaik mellett már hosszú hónapok óta gyakorolják a Hendrix- és a Cream-számokat. Az új Tűzkerék tehát kész, klubjukban, az újpesti Gyapjúszövőgyár Némethi Ernő Művelődési Házában minden hétfőn játszanak. Az együttes tagjai: Szerényi Károly (basszusgitár, ének), Radics Béla (szólógitár, ének) Strausz Tibor (gitár), Báli József (dobok).
Most az egyszer – Radics tiszteletére – már nyitáskor bent voltam. Szomorú helyzet fogadott. A Tűzkerék bulin nem voltunk többen harmincnál egy olyan helyen, ahol máskor többezer rajongó csápol. A látvány lehangoló volt.
1982.07.20. Budai Ifjúsági Park - Tűzkerék
A zenekar, mint akik nem is akarnak a ranglétrán előrébb kerülni, teszi a dolgát. Talán úgy vannak vele, hogy majd a Radics Béla neve mindent megold. Hangszereikkel a kezükben egymás után kibattyognak a színpadra, nyakukba biggyesztik gitárjaikat, Béla pedig hosszú ideig, több megállással hangolgatni kezd. Hosszú, unalmas percek után végre úgy dönt, hogy indulhat a játék.
Radics Béla: Oké
Még egyszer kipróbálja, tényleg működik-e a cucc, pár újabb akkord. Megáll. Újabb pár húrba csapás. Ismét csend. Az összegyűltek kellő tisztelettel, várakozással és még nagyobb tanácstalansággal várják, hogy a banda belevágjon végre a rock & rollba. Én is nagy reményeket füzök a zenéhez, mert a külcsin inkább megriaszt.
Radics Béla: Oh yeah. Tekerünk… Kezdjünk New Orlenas-szal. A törpéket ki szereti?
Körbenéz, de nem érkezik válasz, csak tanácstalan csend, hát folytatja.
Radics Béla: A törpék valóban törpék? És nagyok? És tőlük is lehet tanulni. Twist and shout…
A főhős talán valami eufórikus sikítozást és tapsot vár, de az érdeklődők némák maradnak.
Radics Béla: Halkan beszélek? Értettéket?
Közönségből egy hang: Kiabálj!
Radics Béla: Kiabáljak? Majd mindjárt. Twist and shout…
Folytatjuk: (2026.04.30. csütörtök)
Írta: Fiery