Cikipédia 17/13 – 1984.08.04. Pusztavacs Békefesztivál 8/1 Prognózis

Mi történt Pusztavacson? Ma már tudjuk, nagyon komoly balhé volt, amit végül sikerült eltussolni. Erre előző – P. Mobil koncertet bemutató – sorozatban már igyekeztem minél részletesebben kitérni. Nem lőttünk el minden történetet, ezt bizonyítva további érdekességet, "kincset" fogok megosztani. Az olvasó egy olyan dokumentumba nyerhet bebocsájtást, melynek a rendszerváltásig az elolvasása is büntetendő volt. Az alábbi anyag egy röplap, amit ismeretlen személyek a pusztavacsi események után két héttel, az augusztus 17-én megrendezett, Iron Maiden koncert alatt szórtak szét a fiatalok között.

Mi történt valójában Pusztavacson?

A Képes Újság szervezésében augusztus 4-én harmadik alkalommal rendeztek béketalálkozót az ország földrajzi középpontjában, Pusztavacson. Ennek a napnak a békéről kellett volna szólnia!

A fesztivál jellegű eseményen számos politikai felszólaló, színész, operaénekes és sportoló mellett a nagyszínpadon zenekarok is felléptek. Késő délutánig minden rendben zajlott, amikor a P. Mobil fellépése előtt a fasiszta rendőrök megtámadták a színpad előtt álló tömeget és senkit nem kíméltek. A lovasrendőrök az emberek közé vágtattak és kardjaikkal véresre vertek mindenkit, akit csak értek, de ha ez nem lett volna elég, jöttek a kutyás rendőrök, és még egy vízágyús kocsi is. Olyan volt maga a tömegoszlatás, mintha a Pinochet-diktatúrában, Chilébe csöppentünk volna. Amikor pedig alaposan szétvertek mindenkit, (a nőket és a gyerekeket sem kímélték) erővel az összes fényképes bizonyítékot elkobozták és teljes hírzárlatot rendeltek el.

Azért készült ez a röplap, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen nagy horderejű problémát ne söpörhessenek az asztal alá csak úgy minden retorzió nélkül! Valakiknek ezért felelniük kell és nem az ártatlan kisembereknek!

Hát milyen békefesztivál az ilyen?

A nyilvánosság számára sosem derült ki, hogy a röplapterjesztőket elkapta-e a rendőrség, mindenesetre legalább ez az egy "lefoglalt" dokumentum megmaradt az utókor számára. Mi tagadás, a bátor szemtanúk a történetet szépen összefoglalták és ezáltal egészen biztosan súlyos veszélybe sodorták magukat. Azt viszont már tudjuk, hogy a beharangozott retorzió - mint abban a rendszerben mindig - ezúttal is elmaradt. A doksi talán felhívta valaki figyelmét, de a probléma félresöpörve az asztal alatt maradt. A felelősök békésen leszolgálták idejüket és bizonyára szép nyugdíjjal háttérbe vonultak.

A Pusztavacsi Békefesztivál egy kopár, elhagyatott puszta közepén megrendezett rock-, és popfesztivál volt. Nagy, üres sztyeppe, amin egyetlen árva vízvezeték futott keresztül. A színpad mögötti részen egyetlen darab artézi kút állt. Lehetett belőle inni és lehetett ott mosdani. Százezer embernek. A színpadtól távolabb vadkeleti típusú büfé sátrak sorakoztak, ahol meleg sör, vizezett pálinka és agyon cukrozott langyos üdítőital volt kapható, mindez kapitalista árakon. 1984-ben. Az irtózatos mennyiségű tömeghez képest a puszta közepén állt egy összetákolt színpad. Se védelem, se biztosítás, se biztonságiőr, se kordon. Elmondások alapján eredetileg kordonként karókat szúrtak volna le a dobogó előtt, hogy ne másszon fel a nép, ezt mégsem tették meg. Az összes előre kihegyezett karó a színpad alatt feküdt egymáson és őrizetlenül. A fiatalok állítólag ezekkel a karókkal emeltek le a lovaikról és sebesítettek meg sok-sok rendőrt. A tarlóra levert színpad sarkán egyetlen nyugdíjas ügyelő bácsi ült. Mielőtt a koncerthez érnénk, olvassuk el figyelmesen, hogyan emlékszik a történetre a Prognózis együttes billentyűse Jankai Béla.

A Prognózisnak már az érkezése is kalandos volt. Út közben defektet kapott a Barkaszunk. Mivel az előző héten Szegeden az Első Emelet zenészei jártak így, őket mi segítettük ki egyetlen pótkerekünkkel, így az se volt. Tehát ott állt a Barkasz a mező közepén pótkerék nélkül. Az egyetlen lehetséges megoldásnak az tűnt, hogy a kereket leszereljük és amennyire csak lehetséges, tele tömködjük az útszéléről tépett gazzal. Ezzel a megoldással araszoltunk le Pusztavacsig, ahol a mindig segítőkész Török Ádámtól kaptunk pótkereket.

A színpad két oldalán állt egy-egy katonai sátor, az volt az öltöző. Mellette egy kamerákkal felszerelt rendőrségi teherautó várakozott. Az lett volna a késő délutáni program, hogy a Lord kezd, majd P. Mobil, Prognózis, végül a V' Moto-Rock, de jött a hír, hogy a Lorddal van egy kis probléma, nem fognak odaérni.

Dévényi Tibor - a műsorvezető -, fölpattant a színpadra, és a tízezerszámban előtte álló rockereknek bemutatta az akkor megjelent We Are The World című dalt. Már ez is elegendő egy népfelkeléshez, de ahogy sorolta a neveket, énekeseket, egy előadót sem talált el. Az embereket nem érdekelte, inkább egyre hangosabban követelték a Mobil fellépését. Tibi bácsi nem nagyon tudott mit kezdeni velük. Közben egyre izgalmasabbá vált a helyzet, ugyanis a nagy melegtől, szárazságtól egy csomóan rosszul lettek, amit a műsorvezető jelzett is a rendőröknek, hogy tegyenek valamit, intézkedjenek. Alapvető szabály, hogy rendőrt focipályára és színpadra beengedni tilos. Felment tíz egyenruhás, és elkezdték azokat a fiatalokat kihúzgálni a tömegből, akik rosszul voltak. Felhúzták, majd a színpadon jól meg is verték mindet, aztán dolguk végeztével lökdösték le őket oldalra.

Több nem is kellett a tömegnek, előkerültek a sörösüvegek, az üdítős üvegek és ami belefért: megdobálták a rendőröket. Ott azok a rendőrök szabályosan életveszélyben voltak. A zenekarok bemenekültek az öltözősátorba, illetve az autóval biztonságos távolságban álltak meg. A nézőtér oldalában sorban állt vagy háromszáz gyalogos- és lovasrendőr, a hozzájuk tartozó rendőrkutyák majd oldalról elindultak a tömegbe. A közönség igyekezett lekapkodni a lovaikról a rendőröket, miközben a dulakodás átsodródott a színpad túloldalára. A színpad előtti rész teljesen kiürült, egyik oldalon sorfalban álltak a rendőrök, másik oldalon a fiatalok, körülbelül százezer ember. A még nagyobb pánik abból indult ki, hogy megjelent egy vízágyú is, ennek hatására arrébb vonult a tömeg. Középen meg ott állt magányosan a hangtechnikus meg a fénytechnikus. A rendőrök először könnygázgránátokat dobáltak a fiatalokra, de nem tudták eldobni olyan messzire. Az összes gránát a színpad előtt landolt és robbant föl, a szél meg befújta az öltözősátorba. A rendőrök lassan elindultak a tömeg felé, és mint a régi filmeken, bele a közepébe.

A P. Mobil roadjai viharos sebességgel pakoltak fel és a kb egy órás csata után megérkezett a parancs, hogy azonnal menjenek fel a színpadra. Tunyóék egy feszült, de kurva jó koncertet adtak. Mi is bevetésre készen álltunk, hogy amint meghalljuk az utolsó akkordokat, azonnal földobáljuk a cuccainkat a színpadra. Ennek persze előzményei is vannak, mert nem sokkal korábban odalépett hozzánk egy civilruhás rendőr, és azzal fenyegette meg a zenekart, ha három percen belül nem kezdünk, többet ebben az országban nem lépünk fel. Nem vitatkoztunk vele, éreztük a feszültséget. Gőzerővel pakoltuk a cuccokat…

Folytatjuk: (2026.04.02. csütörtök)

Írta: Fiery