Cikipédia 17/02 – 1981.09.26. Dallos Ida Művelődési Ház 5/1 Kugli

A rockrajongó - főleg a fiúk - hűséges típus. Ha megszeret egy zenekart, a többi már nem annyira fontos számára, azért az egyért él és érte bármire hajlandó. Az "egy zenekar" életérzés talán már a beatkorszakban létezett, talán a Piramis kultusz hagyta maga után.  Közismert ellentéteket ismerünk. 1981-ben itthon a hagyományos rockzene - csillaga leáldozóban volt, mégis - erős évnek számított. A Korál, a Karthago, a Hobo Blues Band, a Dinamit, az EDDA, valamint a P. Mobil javában hódított, de ott volt mellettük másik két komoly név: az Új Skorpió és a V' Moto Rock. A felsoroltak - az Eddán kívűl, akit Som Lajos fedezett fel és támogatott - egy valamiben egyeznek. Mindegyik bandában akadt legalább egy ORI-ba bejáratos, rutinos, ismert zenész, akinek már a puszta neve is nagylemezt ért. Nem csoda, hogy a külvárosi és kisvárosi zenekarok nem jutottak elegendő figyelemhez. Még a Lord is csak ezek megszűnése után volt képes országos sikert elérni.

A külvárosi és kisvárosi bandák mégis elmondhatják magukról, hogy lehetőségeikhez mérten a sikerből nekik is kijutott. Ilyen volt a HIT-Rock, a Prognózis, a Fanyúl, a Rockwell, a Missio, a Rocktáv, a Color, talán a kiskőrösi Rolls, vagy éppen az Ikarus együttes. És ide sorolható a Kugli zenekar is.

A szakma folyamatos lenézése ellenére klubjaikat rendszeresen megtöltötték, legyen az hétfő, szombat, vagy vasárnap, ami koncertenként 200-1500 rajongót is jelenthetett. Istenem, ma mennyien lennének elégedettek ezekkel a számokkal? De akkor ez a mennyiség nem volt elegendő semmire. A nagyhatalmú lemezgyár ilyen rajongószámmal a hátad mögött figyelemre sem méltatott. A Karthago budapesten, az Ifiparkban - kedden! - teltházas bulit csinált, miközben szombaton Érden a jegyszedőnénivel együtt összesen 7! néző volt. Sejthető, hogy a "névtelennek" számító külvárosiak mivel kalkulálhattak. Egyszer a soroksári-csepeli zónából kiruccant Újpestre az Ady Endre Művelődési Házba a HIT Rock, a nézőszám 6 fő volt és nem tudom ebből mennyi volt fizető. Megsüvegelendő, hogy a Karthago is, a HIT-Rock is úgy nyomta le a koncertet, mintha fesztiválon játszanának tömegek előtt.

Klubbulik tekintetében a társaságból kiemelkedett a HIT-Rock és a Kugli. Nem rendelkeztek piros telefonnal, "megfelelő" háttérrel, gyárigazgató apukával, párttitkár nagybácsival, színész apóssal. A zenekarban egyetlen ismert név sem volt, holott már előtte is játszottak, mégis nyújtottak valami fontosat azoknak a külvárosi srácoknak, amire a nagyok nem voltak képesek. Ők nem az átlagfiatalok, átlag problémáiról énekeltek, és nem csak eljátszották, hogy a mélyből érkeztek - miközben egyre vastagabb lett a pénztárcájuk -, ők a külvárosi prolinegyedek elsősorban szakmunkás, betanított munkás és szakmunkástanuló ifjúságának életéről beszéltek. Hitelesen! A dzsunka srácok pedig érezték, hogy valami most tényleg csak róluk szól. Kis ízelítő a Kugli szöveg-repertoárjából:

"Váci út, és Babér út sarok, sötét mikor hazabaktatok. Fülemben a délután zaja, fémcsikorgás, a morgó gép szava. Sötét a csarnok, és oly büdös, a művezetőm is rém dühös. A műszak még tart de nincs meló, hazemenni volna jó"

"Felmegyek hozzá délelőtt, kérek tőle egy huszast, nem kérdezi mire kell, suliban mért nem vagy? Ha nála alszom nagy ritkán, elenged moziba. Nem kérdezi mit nézek meg, s mikor megyek haza "

"Acélsodrony kötél, hittük, hogy erős, Ganz Mávag motor, kívülről tetszetős"

"Mikor feldereng a hűvös hajnal, az óra csörgésére ébredek, cigaretta s forró kávé, nálunk ilyenek a reggelek. Mindig azon az úton sietek a gyár felé, olajos ruhám felöltöm, s beállok a gép elé. Nekem húsz forint az óra bérem, ezért irigyelnek oly sokan, pedig Trabantom is lesz a télen, inkább nem eszem majd túl sokat. Tudom, hogy nagyszerű érzés átsuhanni a városon, huszonhárom lóerővel száguldani új úton" 

"Rólam nem neveztek el utcát, és teret, nevem mindig az volt: Átkozott gyerek. A felnőttektől gyorsan megtanultam én, hogyan kell elbújni sok hazugság mögé"

"Akkor gyermek voltam, elfoglalt a világ, sok játék, könyv és színes ceruzák. Én nem értettem, mért vagy szomorú, ha apám rád szól, s hangja szigorú"

"Felhúzom a csizmám és indulok tovább, kemény a pad, a járókelők néznek. Rám mosolygott egy lány, de rá szolt az apja durván: Mit képzelsz, kinek nevellek téged?"

A HIT-Rock Dél-Pestet, a Kugli Észak-Pestet uralta, nem voltak egymás riválisai. A kettő közül ezúttal az újpesti banda egy meghatározó fellépése tárul fel előttünk, amikor a zenekar kinőtte addigi bázisát, a Dallos Ida Művelődési Házat. Hogy miről beszélek, az az alábbi '81 szeptemberi koncert leírásából kiderül. Nem volt egy egyszerű buli.

1981.09.26. Dallos Ida Művelődési Ház

Szombat este hat órakor már gyülekeznek a 12-18 év közötti fiatalok. Szinte mindenkin szűk farmergatya feszül, átmeneti kabát, vagy kopott, összefirkált farmer dzseki, lábukon dorkó, néhányuk vállán pedig az elmaradhatatlan szimatszatyor (gázállarctáska, vagy csak tarisznya, ki mit tudott szerezni magának) zenekarnevekkel, aláírásokkal tele pingálva. Amiben viszont mindenki az egységet, az azonosságot képviseli, az a nyakukban lógó pingponglabda méretű kugligolyó. Innentől nem kérdés, hogy milyen koncertre érkeztél.

Érdemes minél korábban érkezni, mert bizony az utolsók már nem férnek be. Aki kint marad, az bánhatja. A bejárat végre kinyílik, a kis asztalnál tolakodás nélkül mindenki megveszi a jegyét és meglepődve tapasztalja, hogy a színpad ezúttal az aulában van felállítva, ráadásul asztalok tetejére. Így többen bejöhetnek. A dobfelszerelés nem a rockkoncerteken megszokott hátsó sort erősíti, hanem balra, elöl, a közönségnek oldalt felállítva. A színpad hátsó részében szárítókötél kihúzva, rajta lepedők, néhány fehérnemű, nem messze a sarokban egy "A lift nem működik" tábla. A kellékek között találunk lapátot, bárdot és ember méretű rongybabát, de még egy jókora "akasztófát" is. Mi lesz itt? Aki először lát Kugli koncertet, annak mindez szűrreálisnak tűnhet, de csak amíg el nem kezdődik a buli.

Idő van még bőven. A vadabbak a biztonság kedvéért bebetonozzák magukat a színpad előtti első sorokba, a többiek a büfét veszik célba. Az egyre nagyobb zsúfoltságban egy rendőr téblábol, nem csinál semmit, csak csendben tájékozódik, fekete bajsza alatt némán mosolyog. Ez pedig nem jó előjel.

Csordultig telik az aula. A leghátsó sorokban sem lehet úgy megmozdulni, hogy ne dörzsöld össze a melletted állót. Napközben országszerte nyári időjárás, 25 fok, estére lehül 14 fokra, mégis csak ősz van. (Nem rettegnek a klímavédők!) Bent mindenki izzad, pedig a koncert el sem kezdődött. Nem csoda, a kötött pulcsik, átmeneti kabátok az utcán védenek, itt  ellenség. Pulcsik le, matrózcsíkos-, vagy egyéb szocialista üzemekben gyártott megkérdőjelezhető minőségű pólók, garbók, fater kockás inge. Csendben elterjed, hogy a koncert után nem érdemes hazamenni, mert a házigazdák egy horrorfilmmel fognak kedveskedni. Izgalom. Sokunk még soha nem látott ilyet. Mi az a horrorfilm??? Az összenyomorított rajongótábor a leghátsóbb saroktól az emelvényig feszülve türelmetlenül egy emberként ordítja: Kúúúglíííí, kúúúúglíííí…

Minden elsötétül, a hangfalakból hangos harangszó teszi próbára a a dobhártyánkat. A zenekar megérkezik. Az énekes, Bíró Gyuri esőkabátban, lámpással kezében a mikrofonhoz lép. Kigyúlnak a fények, beindul az őrület.

Átkelés

A parton állok most, előttem a víztükör.

Indulok haza, itt minden álmom összetört.

Egy ócska gőzhajó útra készen vár reám,

Ha szerencsés vagyok, nem nyel el az óceán.

A motor rég leállt, pedig félúton sem járok még,

Az ívelt horizonton elsötétült az ég.

Őrült szenvedéllyel támadt fel a nagy vihar,

Csak néhány percem van, a vízsivatag eltakar.

Segíts nekem, a félelem úgy gyötör,

Mi lesz velem, ha egy hullám majd elsöpör.

A hajó elmerült, a viharnak vége már,

Most víz öleli testem, s oly üres a láthatár.

Csak néhány óra telt el, az éhség már gyötör,

De hajó közeleg, a füstje az égre tör.

Segíts nekem, a félelem úgy gyötör,

Mi lesz velem, ha egy hullám majd elsöpör.

A közönség tengerként hullámzik, tobzódik a boldogságtól, mindenki az első sorba követeli a helyét, a színpad meglehetősen labilis, de a show megy tovább. A szakállas, keménykötésű frontember hátrasétál, lekapja magáról az esőkabátot, immáron ő is kék-fehér csíkos matrózpólóban tündökölve tér vissza előre. A tömegen szétnézve, a cskos pólókat látva, int valami szovjet mozifilm. Távolban egy fehér vitorla. A dobszerkó mögül Gabó vágódik a mikrofonállványhoz.

Gönczi Gabó: Szevasztok! Mindenki itt van, aki kuglisnak érzi magát?

Közönség: Igen!!!

Gönczy Gabó: Remélem is. Ma rendhagyó koncertünk lesz. Ma minden egyes Kuglidalt el fogunk játszani. Örülök a sok… Mit csinálsz itt Józsi?

Gönczy Laci érkezik lapáttal a kezében és úgy tesz, mint aki gödröt ás.

Gönczy Laci: Javítgatom az utat.

Gönczy Gabó: Azt látom, de mit csinálsz?

Gönczy Laci: Ások.

Gönczy Gabó: És mit ásol?

Gönczy Laci: Gödröt.

Gönczy Gabó: Minek az a gödör?

Gönczy Laci: Bele fogok állni.

Gönczy Gabó: És miért kell bele állni?

Gönczy Laci: Mert a mélyből minden másképp látható!

Az utolsó mondat már kiabálva hangzik el, A válaszokat természetesen a rutinos rajongók Lacival együtt ismétlik. Zsákvászonból varrott ruhájában - egy Queen nevű bandában ismertté vált gitáros, Brian May kinézetű - Major Laci a húrok közé csap, a magas, bajszos Vrana Tomi basszusgitárral és Gabó a dobverőkkel súlyba helyez. Indul a nem bonyolult, de közérthető nóta. Nem utoljára.

Gödör

Lentről a mélyből bátran mondhatom,

Innen az égből csak egy nézet látható.

Tegyél egy, tegyél egy, tegyél egy nagy szívességet,

Tegyél egy, tegyél egy, tegyél egy nagy szívességet,

Tegyél egy, tegyél egy, tegyél egy nagy szívességet,

Húzz fel a mélyből, hogy tovább léphessek, ha kell.

Néha jönnek furcsa alakok,

Mondják, hogy mindig a mélyben maradok.

Tegyél egy, tegyél egy, tegyél egy nagy szívességet,

Tegyél egy, tegyél egy, tegyél egy nagy szívességet,

Tegyél egy, tegyél egy, tegyél egy nagy szívességet,

Hagyj lent a mélyben, mert veled nem megyek sohasem.

A hátsó sorokban alig látni a színpadon állókat, így azt sem veszi észre senki, hogy valami gond van elől. Pedig van. A rajongók nagy odaadásukban hátrébb tolták a színpadot, amitől az egész instabillá vált, Ezt Gönczy Laci nem hagyhatja szó nélkül.

Gönczy Laci: Figyeljetek egy picit... Egy kicsit menjetek hátra, mert leborul az egész színpad. Ilyen kis asztalkákra van felszerelve…

A srácok, amennyire csak tudnak, meglódulnak hátrafelé, most ez a két-három centi is egy kevés levegőhöz juttatja a zenekart. Nem úgy, mint a hátsó sorokban állókat, akiket a tolató tömeg szorosan a falhoz nyom.

Gönczy Laci: Kösz. Azonnyomban lezuhanunk a gödörbe, a mélybe.

Bíró Gyuri úgy érzi, hogy a nép megtette kötelességét, ő már folytatná a bulit.

Bíró Gyuri: Dolgozni csak pontosan, szépen…

A tömeg elfelejtve az előbbi intelmeket, boldogságban úszva ismét előre tolja magát. 

Gönczy Laci: Vigyázzatok!!!

Folytatjuk: (2026.01.15. csütörtök)

Írta: Fiery

Ui: Ez nem kamu AI, ez így történt...