Cikipédia 15/9 - Illés 60, játék nagyban?

A városban járva egyre több Illés plakátba fut bele az ember. Nagyon helyes. A zenekar és a zenészek külön-külön és együtt több okból is megérdemlik a kitüntetett figyelmet. A koncertnek is örülök, noha a legendás bandáról lehúzott bőr már vagy az ötezredik, de ez sem zavar annyira, ha a közönség erre vevő. Ami a történetet érdekessé teszi az az, hogy mit fognak szólni 2025 után a rajongók, amikor rá két év múlva az Illés zenekar 70 éves lesz? Na, ezt megmagyarázom!

Témánk alapja a koncert elnevezésén kívül a jegy eladáshoz társított szöveg. De nézzük, hogy miről is van szó:

Tisztelgés a 60 évvel ezelőtt megalakult Illés Zenekar előtt. Isten nem teremtett számunkra egy örök Illés Zenekart. Viszont kaptunk egy örök életművet, mely a magyar beatkorszakot magyar nyelven és a Kárpát-medencei zenei alapokon elindította és az eljövő generációk számára is vonzóvá, elérhetővé tette. Az Illés 60 éve alakult. A Beatleshez hasonlóan működésük viszonylag rövid időszakot (1965-1973) ölel fel, de ezalatt csupa sláger született. 2025. január 11-én a Budapest Papp László Sportarénában erre az együttesre emlékezünk a magyar pop-rock szcéna jelenlegi képviselőivel! Különleges, retro körülmények között, a klubok táncparkettjeit idézve várjuk az Illés korosztályt, gyermekeiket, unokáikat!

Kezdjük a kisebb problémával: Mit jelent az a szó, hogy szcéna? Azt gondolom, hogy az emberek vagy elolvassák a promóanyagot, vagy nem. Manapság feltűnik egy figyelem felkeltő név és az ember eldönti, hogy érdekli, vagy nem. Aki már az Illés neve olvastán lázba jön, az nem olvas tovább, felkeresi, hogy hol veheti meg a jegyét és lép tovább. Aztán akit érdekel a buli, de nem tudja, hogy megéri-e neki, az már jobban utána néz. Az ő kedvükért vannak ezek a rövid kedvcsináló beharangozók. Ilyenkor az érdeklődő látja a kulcsszavakat, hogy Illés, Isten, örök, Beatles, Sportaréna. A Kárpát-medence a külhoni magyaroknak szól, mert onnan is érkezhetnek rajongók, vagy "a nagy sikerre való tekintettel" oda is eljut a produkció. Ezek az észrevétlenül felvillanó aprónak tűnő részletek eladás szempontjából olyanok, mint a gyümölcsökben, zöldségekben az egyre nagyobb mennyiségű cukortartalom. Ja, egyébként a szcéna: botrányos, lármás, kínos, feltűnő színházi jelenetet, más szakértő szerint nyilvános nagy veszekedést jelent… Ez azért elgondolkodtató.

Beszéljünk egy kicsit az állítólag 60 éves Illés zenekarról, amelyik mellesleg nem 1965-ben, hanem 1957-ben alakult. Remek alátámasztás erre az '50-es években bevált szokás volt együttes névnek a zenekarvezető családi nevét választani, mint Tabányi, Bergendy, Holéczy Benkó, vagy Balassa zenekar. Így született meg az Illés együttes neve is.

Eleinte kis klubokban játszottak, de a siker akkora volt, hogy hamarosan a Budapesti Műszaki Egyetemen találták magukat, ami abban az időben hatalmas elismerésnek számított. Most robogjunk át a '60-as évek elejére!

1962-től egyre népszerűbb lett a fiatalok körében a Szabad Európa rádió, a zenekarok körében pedig a szakmaibbnak számító Rádió Luxemburg, ahonnan a bandák az aktuális beat-slágereket vehették le és hétvégén már játszották is a nyugati kultúrára áhitozó közönségnek. Beindult a ma már legendássá vált Bercsényi klub és a szintén népszerű Építők klub. Beindult a beat-élet.

De itt még mindig nem állt meg az Illésék szekere és még 1963-ban a Sportcsarnokban megrendezett amatőr fesztiválon aranyérmet nyertek. Nem mellesleg a másik aranyérmes a Metro együttes volt, de fellépett még többek között a Scampolo, a Benkó Dixieland Band, az Omega Koncz Zsuzsával, valamint Zalatnay Sarolta. Olyan volt ez, mint a három évvel később megrendezett első magyar Táncdalfesztivál, csak itt még nem volt jelen a tévé és nem léptek fel a profi táncdalénekesek. Ezután csatlakozott Koncz Zsuzsa a zenekarhoz.

Az Illés koncert egyébként hatalmas botrányba fulladt, mert a közönség a buli alatt őrjöngött és ilyen eddig még nem történt Magyarországon. Az ügy akkor annyira komolynak számított, hogy az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztály Bizottságának 1963-as egyik ülése foglalkozott a témával. A hatalmat rettenetesen zavarta a nyugati métely bekúszása a fejlődő szocialista társadalomba, ezért az Illés-együttes feloszlatásának lehetőségét is határozottan mérlegelték. Szóval, akárhogy is vesszük, az Illés együttes 2027-ben lesz 70 éves! De vizsgálódjunk tovább, vajon mi ez a 60!

1964-ben Farkas Ádám gitáros egyik napról a másikra bejelentette, hogy kilép a zenekarból, ekkor Koncz Zsuzsa akcióba lépett és Bródy Jánost ajánlotta helyette. Még ebben az évben megszületett első lemezfelvételük is, a Long Tall Sally, és a Little Richard/Chapel of Love. A lemezen még Koncz Zsuzsa és Ács Ildikó énekelt, valamint két instrumentális Illés Lajos szerzemény, a 64, és az Ostinato. A koncerteken néha fellépett vendégművészként, kisegítőként Szörényi Levente, aki Adriano Celentano-dalokat adott elő. Erről többet lejjebb.

Még mindig 1964-et írunk, amikor a zenekar válságba kerül. Az Illés testvérek Körmendi Jánossal együtt profiként zenéltek tovább, de a többiek kiváltak és megalapították a Strings együttest. Illésék felszerelés, helyiség és zenészek nélkül maradtak. A nehéz helyzetre való tekintettel Koncz Zsuzsa is elpártolt tőlük.

Szóval, ha nem az lenne a plakáton, hogy Illés 60, hanem mondjuk az, hogy 60 éve jelent meg az Illés zenekar első albuma megérteném, hiszen mások is ilyen cselekhez folyamodnak. No de kérem az Illés ennél többet ér. De menjünk még tovább, amikor az Illés együttes tovább fokozta a népszerűségét!

1965 elején… de erről meséljen Szörényi Levente:

1964-ben én még Balassa Tamás zenekarában zenéltem, miközben már azért párhuzamosan lejárogattam más klubokba. Volt egy barátom, akivel egy iskolába jártunk, és ő egyszer közölte velem, hogy bemutat Illés Lajosnak. Kérdeztem, hogy ismeri-e, amire azt felelte, hogy ismeri persze, de személyesen még nem találkoztak. Egy grundon, fociszünetben találkoztunk Lajossal, barátom bemutatkozott, majd bemutatott engem is. Szegény Lajos nem értette, hogy mit akarunk tőle. - A Levente gitározik, meg énekel és szerettem volna neked bemutatni – mondta a barátom. Lajos hozzám fordult és megkérdezte, hogy mit játszom. Akkoriban volt egy jelszó, amiben minden benne volt: Rádió Luxemburg, London W1. Ezeket a dalokat hallgatták a fiatalok minden este és én ebből a repertoárból sokat tudtam. Ezek után Lajos lehívott a Bercsényi klubba. Nagyon népszerű klub volt és beugrottam egy-két számba. Röviddel később Balassát otthagytam, Lajos pedig feloszlatta azt a zenekart és elhívott engem az újjá alakuló Illésbe. Leültünk a Napolentánába, megittunk egy üveg vörösbort, közben felvázolta a terveit, nekem tetszett az ötlet és egy feltétellel - ha Szabolcs bátyámat is vihetem magammal basszusgitárosnak - elvállaltam.

A zenekarban Szörényi és Bródy egymásra talált, többször meg is állapították, hogy szerintük ők is tudnának olyan dalokat írni, mint nyugati sztárok, csakhogy ők nem tudnak angolul. De akkor miért nem énekeltek magyarul?

Számunkra a bolsevik hatalommal való szembeállást valósították meg a Rádió Luxemburgon hallott nyugati zenekarok számai. Játszottunk Rollingot – persze azt kevésbé -, de Beatlest, Kinks-t, The Animalst, Pretty Things-t, és a többi akkori zenekarok számait, amik igazán remek dalok voltak. Félelmetes volt már a gondolat is, hogy aki kinyitja a száját magyarul, az elárulja a beat-mozgalmat, ez egy nagyon izgalmas dolog volt. Magyarul a Záray Márta és a Vámosi János meg az akkori öregek énekeltek, mi mások voltunk. (Szörényi Levente)

Egész nap együtt voltunk. Együtt voltunk és Leventével nagyon egymásra találtunk, mert miközben játszottuk azt a repertoárt, amit egyébként addig is, kiderült, hogy a Leventében meg bennem is egyféle kreatív hormonok működnek. Levente mondta, hogy ő már írt is dalokat, én is mondtam, hogy hát már én is úgy érzem, hogy ilyen dalokat mi is tudnánk írni. Tulajdonképpen egy probléma volt, hogy nem tudtunk jól angolul. Tehát megírhattuk a zenét, de ahhoz akkor magyar szöveg kellett. És akkor mi ezen ott eltépelődtünk, hogy tudunk-e magyar szöveget írni és kísérleteztünk is vele. Az első dalokat úgymond közösen írtuk ott a Nógrád-Verőcei Ifjúsági Táborban egy ház lapos tetején, ahol napközben fölcipeltük az erősítőket, széket és talán néhány üveg sört, és ott gityiztünk, de ez '65 nyarán volt és egy ideig még nem játszottuk őket, mert a zenekarvezető, Illés Lajos elég erősen állt ellen ennek a kísérletnek, mondván, hogy senki sem kíváncsi a magyar számokra. (Bródy János)

Komoly nyomásnak kellett kitenni Illés Lajost, mert a zenekar ősszel végre az első saját dallal is bemutatkozhatott.

Próbaképpen már '65 őszén a Boschban, ami egy kis klub, elég torz és nem igazán jó minőségű erősítőkön recsegtettük a szokásos repertoárunkat, belecsempésztünk egy magyar dalt, nevezetesen az Óh, mondd című dalt. (Bródy János)

Az emlékek pedig nem hazudnak.

A Balzac utcai Bosch klubban, Angyalföldön léptünk fel és ott elsütöttük a nyáron megírt Óh, mondd című nótánkat és a szünetben kérdeztük, hogy milyen volt a saját szám? Milyen saját szám? A zene alapján nem tűnt fel nekik - és ez jó hír volt -, nem hallották, hogy magyarul énekeltünk. Az volt a szerencsénk, hogy tökéletlen hangosító berendezés állt rendelkezésünkre. Dübörgött a zene és hát magyarul? Ne vicceljetek! Az angyalföldi közönség nem "úrigyerekekből" állt, és bár minket nem vertek meg, de előfordulhatott volna az is – azért, mert magyarul énekeltünk, lecsördül egy-két pofon. (Szörényi Levente)

Szóval, ha mindenképpen találni akarok egy pontot 1965-re, akkor az a nagy felállás kezdete lehet, de ezt akkor így illene reklámozni, mert tulajdonképpen tíz éven keresztül minden évben lenne apropó a hatvanadik születésnap megünneplésére. De mint tudjuk, születésnapja csak egyszer van az embernek és ugyanez vonatkozik a zenekarokra és minden kulturális produkcióra. A nagy Illés létre jött, bár országos hírnevet egy évvel később szerzett magának a Táncdalfesztiválnak köszönhetően.

Az Illés együttes folyamatosan fejlődött, de érdekes módon – bár Budapesten sikeres volt – az igazi országos ismertséget 1966., a Táncdalfesztivál hozta meg.

A Táncdalfesztivál nekünk országos ismertséget adott, mert attól kezdve, hogy az első Táncdalfesztiválon Leventével meghallhatta az egész ország, hogy még fáj minden csók, onnantól kezdve mindenki tudta, hogy van Magyarországon egy Illés zenekar. (Bródy János)

'66-ot azért vállaltuk el azonnal, mert tudtuk, hogy ez a népszerűséget csak fokozhatja. Egy ország foglalkozott velünk. A fiatalok szerettek, az öregek meg nem szerettek, de rólunk, a beatzenészekről beszéltek. Mészáros Márta nyilatkozta valahol - akinek később nagyon sok filmjéhez írtam zenét -, hogy a Balatonon üdültek Jancsóval és az emberek fel voltak háborodva, hogy legalább a beatzenészeket tiltsák le. Nagyon sokan nem értették, hogy mi mit keresünk a tévében, mert a táncdal az rendben van, de ezek a majmok mit keresnek ott? (Szörényi Levente)

A zenekar ebben a formában 1973-ban oszlott fel és kezdetét vette egy már nem annyira ismert korszak, ami 1982-ig tartott. A nosztalgia szele 1981-ben elérte a Nagy Generáció alakulatát és a legendás csapat a Nemzeti Sportcsarnokban csinált egy nagy bulit A Koncert címmel. Ezt a közös megemlékezést azóta többször is megismételték, majd az idő múlásával helyettesekkel, később szinte már a főhősök nélkül nosztalgiázhattak a rajongók. Az Illés együttes 1957-es megalakulásától kezdve tulajdonképpen minden évhez köthető egy jubileum, de a csapat akkor is 1957-ben alakult és ezt a számot – legalább ezt – illene tiszteletben tartani…

Írta: Fiery