Cikipédia 14/8 - Egy kis fesztivál történelem 3.

Mint tudjuk, az ezerszer áldott és átkozott szocializmus idején volt a rockzene aranykora is és ezt nem felejthetjük el. No persze semmi köze a kettőnek egymáshoz, akkor sem, ha itthon mindkettő egy időszakban létezett. Ezek uán már azt sem fogjuk megtudni, ha a '70-es- '80-as években Magyarországon a kapitalizmus tombolt volna, ugyanazok a rockzenekarok uralnák akkor is a hazai piacot, vagy teljesen mások. Egy azonban biztos, akkor is szerveztek volna fesztiválokat - több zenésszel és kevesebb ügynökkel. Kellemes olvasást mindenkinek! (Fiery)

1986. Sitke

Az első "szabad-mozgásos" rockfesztivált 1986-ban, a Vas-megyei Sitkén rendezték meg. Mivel ekkor köszönt be nálunk is a glasznoszty (a nyíltság, a politikai korlátozások feloldása), úgy is mondhatnánk, hogy a nagy buli a szocialista rendszer alóli "felszabadulásunk" kezdetén zajlott, de mi akkor erről még mit sem tudtunk. "Akkor még nem sejtettük, hogy békaemberekkel fogunk találkozni".

A Sitkei Rockfesztivál története a sitkei kápolnához és négy személyhez fűződik. 1986-ban Balázs Fecó és Kovács Ferenc (vállalkozó) Sitkén járt, amikor elgondolkodtak azon, hogy milyen jó lenne, ha meg lehetne menteni a műkincseinket (na persze nem úgy, ahogy az amerikaiak, meg az oroszok tették a II. világháborúban), példának okáért itt áll ez a magára hagyott félig lepusztult kis kápolna. Igen ám, de egy zenész hogyan tudna felkarolni egy ilyen ügyet? A megoldás adta magát, egy zenész a zene segítségével lehet erre alkalmas. Elindult a tervezés és '86 májusában a két ötletgazda megkereste Kozma Gábort, aki akkor a Vas Népe újságírója volt, hogy beszélje rá Vida Ferit, a Lord zenekar vezetőjét az ügy támogatására. Vida azonnal rábólintott az elképzelésre, amit egy korsó sör mellett szentesítettek. Beültek a szombathelyi Pikoló sörözőbe és ott egy finom Jókai bableves kíséretében eldöntötték, hogy a kápolna melletti helyszínre szerveznek egy fesztivált. A sikerre még esély is volt, hiszen a Lord a megye legnépszerűbb zenekara volt, koncertjeit Szombathelyen és környékén rengeteg lokálpatrióta rajongó látogatta.

Az első fesztivált még ebben az évben megrendezték közel 800 fős közönség előtt. Az eseményt ezután már minden évben megrendezték egyre komolyabb zenészekkel, művészekkel. 1989-ben például az István a király bemutatásával a rockszínház is egycsapásra ismertté válhatott. A fesztivál olyan sikeres lett, hogy úgy döntöttek a szervezést profi szakemberekre bízzák, ők pedig kizárólag a zenével foglalkoznak. Nem jött be.

1996-tól Sitke új lendületet vett, népszerűségét az időközben egyre jobban szaporodó konkurens nagy fesztiválok sem törték meg. Milyen jó is az, hogy a többiek előtt indultak és joggal számíthattak a hagyományt tisztelő rajongókra. A fesztivállal mindenki jól járt, hiszen a kápolna megújult, a közönség minőségi szórakoztatásban részesült, a fellépők pedig még ismertebbé váltak.

1993 Sziget

Itthon a legnagyobbnak számító produkció, a Sziget Fesztivál 1993-ban indult, "el kell töltenünk egy hetet együtt" szlogennel. Ekkor a szervezők még elsősorban a hazai látogatókra számítottak, a produkciót ennek megfelelően állították össze.

A Sziget előzményéről, a KISZ által szervezett Fekete Bárányok koncertről már beszéltünk, ahol a Beatrice, a P. Mobil és a Hobo Blues Band lépett fel, 1980 augusztus 23-án. De elevenítsük azért fel még egyszer nagy vonalakban. A rendezvényt hivatalosan a KISZ sajtója, Ifjúsági Magazin és a KISZ utazási irodája, az Express utazási iroda támogatta. A Fekete Bárányok elnevezést az ihlette, hogy a fellépő együttesek népszerűségük ellenére nem juthattak nagylemezhez, bár a koncert idejére a HBB első albuma már elkészült, mint ahogy a Kopaszkutya filmjük is és hamarosan, a P. Mobil legénysége is stúdióba vonulhatott. A fellépő zenekarok ennek ellenére azzal igyekeztek alátámasztani a buli létjogosultságát, hogy a hatalom őket a tiltott kategóriába sorolta, ami azt jelentette, hogy nem kívánatos elemek a színpadon, tehát fekete bárányok. Az eseményről egyébként - minő véletlen - filmfelvétel is készült, amely más felvételekkel és "Bégetés" névre keresztelt interjúkkal kiegészítve később DVD-n is megjelent.

Ugyanitt egy évvel később a szépnevű Szabadfoglalkozású Zenei Előadóművészek Szakszervezeti Bizottsága által került megrendezésre a Szuperkoncert néven meghirdetett rendezvény, amelyről Egy nap rock címmel készült film.

Hosszú szünet után szintén az Óbudai-szigeten és ezzel egyidőben a városligeti Felvonulási téren (Ötvenhatosok tere) zajlott, a Viszlát, Iván! alcímű háromnapos fesztivál, ami az "iszonyatosan sokáig, vagyis 45+1 évig" ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet katonák barátai "búcsúztatása" volt. A glasznoszty béke/hadművelet eredménnyel zárult...

A Sziget két évvel később, 1993-ban találta meg azóta is mutatott arcát - ekkor még Diák-sziget néven -, majd 1994-ben a woodstocki fesztiválra keresztelték a 25 éves jubileum alkalmából Eurowoodstock címmel. Aztán a Szigetben az üzletemberek megpillantották a kimeríthetetlennek tűnő biznisz lehetőségét és 1996-tól 2001-ig Pepsi Sziget néven csalogatta immáron inkább a külföldi fiatalokat, mint a magyarokat. 2002 óta Sziget Fesztivál néven működik, továbbra is az üzleti lehetőségek kiaknázása jegyében a hazai zenészek és rajongók szigorú távoltartása mellett.

1989 Kapolcs

Az első fesztivál, amely különféle művészeti formákat állított színpadra. A Művészetek völgye 1989-ben indult útjára Kapolcson. A mindentől távoli teljesen ismeretlen helyszínt az itt megrendezendő és évente visszatérő fesztivál tette híressé. Bár mindkét fesztivál, A Művészetek Völgye és a Sziget különböző művészeti ágakat épít be programjába, jelentős különbség van közöttük. A Sziget nemzetközi fesztivállá nőte ki magát a hazai rajongók elvesztésével, mégis úgy tűnik megtalálta a helyét a világban. A Művészetek Völgye azonban kifejezetten nemzeti jellegű, főleg népművészeti, ahol az innovatív művészeti kezdeményezéseket is beépíti programjába. Az elmúlt évtizedben a felmérések eredményei megmutatták, hogy a Sziget a középosztályból vonzza külföldi közönségét, míg a Művészetek Völgye általában kortól függetlenül az értelmiségieket vonzza.

Rövid sorozatunkat persze kiegészíthettem volna még jó néhány fesztivállal, mint a Fezen, a Volt, a Hegyalja, vagy a paksi Gastroblues, de ezúttal kifejezetten a korszakot, vagy a stílust meghatározó fesztiválokat helyeztem előtérbe. Ez az eredménye annak, ha valaki szubjektíven állít össze valamit. Éppen ennek okán a számomra már értelmezhetetlen, mint a már nem is magyar nevű Balaton Sound, vagy az Ozora szóra sem érdemes.

Az idők változnak. A korabeli klasszikus fesztiválok még ma is feltűnnek néha-néha, de már csak ritkaságuk miatt maradnak érdekesek. A rockfesztiválok hullámzó sikerrel, vagy kudarccal telepednek a közönségre - 8-10 éve például egy halom próbálkozás bukott be. A nemzetközivé vált Sziget szinte minden évben hozza a kötelezően előírt közönség kvótát, de ettől még a rendezvényt sokszor veszteségesnek írja le. Ennek elbírálása nem az én dolgom, bízzunk benne, hogy a NAV ez ügyben is ott van a szeren. A művészeti fesztivál kis költségvetésű, de nagy látogatottsággal bír, ezért tartós sikernek számít.

Valószínű, hogy én azért ragadtam le a hagyományos rockfesztiváloknál, mert abban a korban nőtem fel, amikor ennek a virágkora volt, ettől függetlenül sajnos egyre kevesebb minőségi buli van. A pénz nagy úr és kit érdekel már a fellépők névsora, mint az egyszer már idézett Robin Hood és a fuszeklik fejedelme címá nagykoalíciós filmben is elhangzik: "Mindegy, hogy esküvő vagy akasztás, az a lényeg, hogy buli legyen"...

Vége

Írta: Fiery