Cikipédia 14/10 A Budai Ifjúsági Park majdnem teljes története - 1866-1885

2023.04.12

Nekünk már csak Ifipark, de több hivatalos néven ismerjük, Várkert Bazár, Ybl Park, Budai Ifjúsági Művelődési Park, Budai Ifjúsági Park. Valamennyivel több mint száz év alatt az elnevezésen kívül rengeteg minden más is változott. Az ezernyolcszázas évek végi szegény halásztelepből kinőtt fővárosi látványosság, ami nem csak a művészeteknek adott otthont, hanem legendássá vált kávézóknak, csárdáknak és randevú helyeknek is, majd az utolsó két évtizedre generációk szórakozóhelyévé vált. Nekem 1980-tól 1984-ig volt a második otthonom és még ma is szívesen idézem fel az ifiparkban történt eseményeket. Itt láttam először a Piramist, a Karthagót, a Hobo Blues Band-et, a Kuglit Vikidál Gyulával, de itt voltam az utolsó Radics Béla koncerten is. Felejthetetlen Edda, Mini, Bikini, P. Mobil, Rolls Frakció és Color bulikat éltem át. Több mint 500 órányi hanganyagot vettem fel, így az emlékek a mai napig frissek maradtak. Úgy érzem, van miért törlesztenem. Kellemes olvasást mindenkinek… (Fiery)

Tinédzserként bele sem gondoltam, hogy már 1980-ig milyen hatalmas történelemmel rendelkezik az Ifipark, de egy komoly időutazáson keresztül a megjelent újságcikkek nyomán, amit csak lehet most felidézek. Figyelem, a történet hosszú lesz, de csak így pillanthatunk be száz esztendő változatos világába…

Az első újságcikk, amit találtam – mert korábbra már igazán nem akartam menni -, az egy 1866-os hír a Nefelejts nevű hírlapban:

Császárné Ő Felsége lakosztályát a budai várpalotában megbővitették, s az előszobából a várkertbe külön kijáratot készítettek, úgy, hogy a fölség új látogatás esetén látatlan és háboritlanul mehet sétálni e kertbe.

Egy évvel később azonban napvilágra került a hír, miszerint 1868-ban megkezdődik a Várkert Bazár építése. Ebben a körzetben összetákolt viskókban elszegényedett halászcsaládok éltek és mi tagadás, ez nem illett a városképbe a Budai Várból nézve. Elsőként Magyar Újság című lapból értesülhetett a fővárosi olvasóközönség az alábbiak szerint:

Egy bazár fog épülni a budai várkert alatt, mely a Debreczen szállodától a vár lépcsőzetéig fog terjedni s mintegy 80 boltot fog magában foglalni. Építését a jövő tavasszal kezdik meg, a mikorra az ottani házak lebontása valószínűleg megtörtént.

Lehet hivatkozni a magyar virtusra, lehet magyarosan legyinteni, hogy ez nálunk már csak így szokás, de bizony a bazár építéséről a legközelebbi hír 1873-ban – tehát hat évvel később látott napvilágot újra a Fővárosi Lapokban. Nem kapkodták el, de hát nem szar ez, hogy elkapkodjuk.

A várkert alatti bazárt, melyben nyolcvan bolt lesz, már a jövő tavasszal el kezdik építeni.

Úgy tűnik, hogy 1874-ben a munkálatok végre megkezdődtek, ugyanis A Hon címet viselő újság a várkert alatti épületek kisajátítási tervéről számol be:

A várkert alatti házsor szabályozása miatt a Reisz Tódor, Stern Ignácz és Haas Jakab-féle házaknak kisajátítása iránt; a fővárosi közmunkák tanácsának átirata a régi színháztér szabályozásának megállapítása tárgyában

Úgy tűnik, az 1874-es esztendő a felemelkedésről szólt, mert ebben az évben rengeteg épületet, közutat és közteret újítottak fel, vagy vettek tervbe értékes javításokat. A Pesti Napló is foglalkozott a témával:

A nagy közönségre nézve különös érdekkel birand a Vl-ik rész, amennyiben ennek tartalma oly nagy fontosságú tárgyalások és intézkedésekről tesz említést, melyek közérdekű természetüknél fogva az egész fővárosra kihatnak; ilyenek: a dalműszínház és a magyar népszínház építése, — a budai kir. várkert szabályozása, — a budai Elypse rendezése, — a várból a Krisztinavárosba és Tabánba levezető főkocsi utak, és ezzel kapcsolatban a királyi palota környékének rendezése, a Gellérthegy befásítása, a Svábhegyre vezető fogaskerekű vasút, az Ördögárok beboltoztatása, az államvasút társulattal történt kiegyezkedés és ebből kifolyólag egy új pályaudvar létesítése, valamint a két-szív utczának áthidalása, a Városliget rendezése, a lóversenytér áthelyezése a lőportorony telkekre, emlékszobrok felállítása (Eötvös, Petőfi), a budai Kelenföld szabályozása, templomok díszítése stb.

Egy következő számában – de még ugyanebben az évben – a Pesti Napló már részletesebben foglalkozott a Várkert környékén történő változásokkal. A lepusztult épületek nagyrészét felvásárolták, csupán néhány viskó maradt még alku tárgya.

A királyi várkert nagyobbítása czéljából a halászvárosban megvett házak legtöbb lakója már kiköltözködött, és az épületek lebontása, mely eddig, mint mondják, két háztulajdonossal be nem fejezett alkudozások miatt halasztást szenvedett, a jövő hóban meg fog kezdetni. — Újabb terv szerint, állítja a L.C., az ott építendő pompás bazár két végpontján, a mostani Széchenyi szállodával szemben, valamint a mostani Debreczen vendéglő helyén három emeletes házak fognak emeltetni az udvar számára.

Mint azt már észrevehettük 1874-ben alaposan megindult a zsongás és nagy érdeklődés közepette a Várkert Bazár építkezési terveiről a Katholikus Hetilap is részletesen beszámolt:

A királyi várkert szépítési munkálatainak tervezete már elkészült s végleges helybenhagyás végett fölterjesztetett Ő Felségéhez. A tervet Ybl készítette. E terv szerént az építkezés a királyi kert aljában 155 ölnyi hosszúságra fog terjedni. Két végén három emeletes házak lesznek testőrök és udvari személyzet számára. Alul 42 bolt lesz, bazár s ez utóbbi fölött terrasse lugasokkal. A várkert is új átalakításokon és szépítéseken fog átmenni. A munkához valószínűleg már a jövő hónapban hozzá fognak.

1875-ben élesedett a helyzet és a Magyarország és a Nagyvilág című sajtótermék egyre több információt hozott le a nagy tervvel kapcsolatban. A hatalmas reklámkampány ellenére az építkezés továbbra sem úgy ment, ahogy azt eredetileg eltervezték.

Az új épületek sora, mely a Dunaparton fog a várkert tövében elnyúlni, 155 öl hosszúságra terjed: a két zárépület három emeletes lesz a testőrség és az udvari személyzet számára. Jobbra-balra e mezzanines épületekhez tíz-tíz bolthelyiség fog csatlakozni, azután emeletes gloriette jő közbe és ismét boltok, úgy, hogy összesen 42 boltból álló bazár fog díszeskedni a budai oldal e pontján. A bazár fölött lugasokkal ellátott terrasse fog végig vonulni s maga a várkert is Ybl tervei szerint díszesen újjá fog alakíttatni. Az építés végrehajtásával a tervező Ybl van megbízva s a költség körülbelül egy millió forintra fog rúgni, nem számítva az ócska házak kisajátítására fordított összeget, mely szintén több százezerre rúgott. Az egész építkezésnek három év alatt befejezve kell lenni és igy a budai partnak már közel jövőben nem lesz oka szégyenkezni a fényes pesti oldal elől.

1876-ban végre már megindult az építkezés és a tervek alapján nem kis büszkeség tölthette el a budapestieket. A Fővárosi Lapok augusztusi számában elégedetten számolt be a fejleményekről:

Az építkezés aránylag most is elég élénken foly fővárosunkban. A templomokat is újítják, javítják több helyen. A budai Szent-Anna-egyház toronygömbjébe hétfőn tették be a régi és új emlék-okmányokat. A ferencvárosi templom keresztje ezernyolcszáz forintba kerül, rézzel bevont vas lesz s a Schlick öntödében készítik el Ybl Miklós rajza után. A budai várkert alatti bazár építése is serényen foly s maholnap kész lesz a parton az a széptornyú vízmű-ház, melynek rajzán kaphatnának a képeslapok is. A császárfürdő mellett pedig a régi malom két nagy kerek toronyépületét hordták le közelébb utcaszélesítés végett.

Röpke egy évvel később 1877-ben a szakemberek már a szobrokat állították a helyükre, miközben egyre többen látogatták a főváros épülő büszkeségét - persze csak kellő távolságból -, de a munkálatok még egyáltalán nem fejeződtek be. A Budapest néven futó újság rövid részletességgel számol be az elképzelésről, mely szerint már egy év sem kell és átadják a remekművet. Ki gondolta volna még akkor, hogy száz évvel később egy Piramis nevezetű rockzenekar fogja meghódítani ezt a gyönyörű környéket tízezrek örömére. Persze ne siessünk előre, hiszen előttünk van még két komolyabb világháború.

A budai várkert alján épülő bazár építési munkálatai a téli hideg daczára szépen haladnak. Pár nap előtt hozták tető alá a jobboldali sarok-pavillont. A lépcsős feljárat talpánál most készítik a kőfaragók hatalmas gránitból azt a két nyugvó oroszlánt, melyek a feljáratokat fogják díszíteni. A művezető építész hiszi, hogy az egész munkálat jövő májusig teljesen elkészül, s a két szép bazársor át lesz adható a nyilvánosságnak.

1879 júliusában a Képes Néplap És Politikai Híradó számolt be a megszokottól eltérően meglepően hosszú terjedelemben a budai királyi várkertnagy ívű átalakításáról:

A budai királyi palota egyike a legfestőibb fekvésű fejedelmi lakoknak egész Európában. Akár a Dunáról tekintjük, akár a palotából és környékéről vetjük szét a pillantást a hatalmas folyóra és a szemközt elterülő Pest ház-tengerére s azontúl a nagy rónára, elragadó kép tárul föl. De a Dunáról tekintve a Budán is egyre sűrűbben emelkedő palota-sorok közt bántólag fészkelte be magát épen a palota által koronázott domb alján a sok apró dísztelen ház, melyek magántulajdont képeztek. Szűk kis udvaron állt egy részök, mert a Várdomb ott mintegy le van metszve, s a lemetszés által nyert keskeny helyen húzódtak meg a házacskák. Most már nincs meg közülök egy sem. Ő Felsége határozatára ezek mind megvásároltattak, s büszke díszes épület foglalja el helyüket. Ez által nemcsak a budai part nyert megfelelő díszt, hanem a palotából kínálkozó kilátás olyanféle megzavarásának is elejét vették, hogy nagyobb és dísztelen hátukat mutogató épületek emelkedhessenek a Duna szélén.

A megvásárolt épületek közt volt két nagyobb is, az úgy nevezett Debreczen szálloda és mellette a Novorolszky-féle ház. Ezek is lebontattak, a Duna és várhegy közti út megszélesbittetett s az új épületek által a királyi lak és Duna megfelelő pompás szegélyzetet nyert. Az építkezések Yb1 Mik1ós kitűnő építészünkre bízattak, ki a főváros legszebb épületeinek emelésében oly sok érdemet szerzett. Az egész épület-sorozatnak csak két szélső része képez lakó házakat; a hosszú középső rész úgy szólva a Várdomb kerítése kívülről ellátva boltokkal; teteje azonban egybefügg a kerttel s fedélzet helyett ott is virágos ágyak terülnek el. Ő felsége 1875. január havában engedélyezte az építkezéseket s azon év tavaszán meg is kezdettek. A költségek egy millió 300,000 forintban állapíttattak meg. Képünk az új építkezéseket tünteti fel, még azt sem egészen, mert az épületsornak görbülete lévén, az egész egy vonalban le nem rajzolható. A várpalotából is csak az egyik sarok látszik ott fenn a magasban. Alatta, az új épületsorban, szintén csak egy sarokrész tűnik föl egy másik épületből, mely már udvari épület és a testőrség lakása. Az épületsor alsó részén még nagyobb palota szerű épület kanyarodik befelé az egykori Debreczen szálloda helyén. Az úgynevezett testőrépületben az udvar itt időzése alatt a magyar gárdisták és császári testőrök laknak, kik innen lépcsőkön át (képünkben is látható a várkertben) juthatnak a királyi palotába. A testőrépületen túl boltok (úgynevezett bazárok) és nagy csarnokokból nyíló följárók következnek. E bejáró csarnokok és lépcsőzetek jobbján és balján tíz-tíz bazár-bolt van. Az első tíz bolt után kiemelkedő nagy é 3 ékes kapuzatból jobbra lépcsős följárat húzódik a testőrök épületéhez. A kapuzat külsejét faragványok borítják. Még egy ilyen másik kapuzat is van, de abból nem vezet fel lépcsőzet, hanem boltot képez.

E két csarnoképület közt nyílik a nagy följáró, melyen a középső díszes csarnok emelkedik, kúpos fedéllel ellátott kettős tornyocskájával, a lépcsőzet torkolatával és annak dús ékesítéseivel. A csarnok utcza-felőli díszítése: a négy évszakot ábrázoló női szobor-alakok, a magyar czímer és az uralkodó család czímere, és kőfaragványok. A bejáratot két nagy kő-oroszlán őrzi. Magas, széles talapzaton állnak, az egyik harczra készen, a másik diadalmasan emelkedve föl. A két talapzat közti tért kovácsolt vasból készült korláttal lehet elzárni. Az épületek további folytatása tiz bazár. Az utolsó csoportot teszi a várkert alatti épületben a nagy bérház a Debreczen szálloda és a Novorolsky-féle épület helyén. Ez két házra oszlik most is; két emelete és egy félemelete van, több mint húsz lakással. A kép háttere felé, a Dunaparton, külön álló tornyos épület válik ki. Ez is a várkerti épületek kiegészítő része, az udvari vízvezeték gépháza, csinos és ízléssel alkotott emeletes ház, földszinti helyiségeinek egy részében a kazánoknak, gépeknek adva helyet, másik része pedig kávéháznak van szánva, oszlopcsarnokkal. A földalatti részek a gőzszivattyuk, víztartók helye. Az egész épületet kert övezi, és szökőkútról is gondoskodtak. A várkertet, a királyi lakot, konyhákat, istállókat, ugró kutakat innen látják el vízzel, a mit 15,800 lábnyi (94G8 méter) csőhálózat vezet szerteszét. A gőzgépek naponkint 24,000 akó tisztán szűrt vizet képesek szivattyúzni. A kertben látható nyílt lépcsőzet felső részén egy kis tornyos épület látszik. Ez is most nyerte jelenlegi alakját. Azelőtt egyszerű kis kerti lak volt, alacsony fedéllel. Van benne egy elő csarnok, szoba és erkély. A várkert egyik legkellemesb és magányos pontja. Ezek az építkezések, kevés végezni való kivételével, már befejezvék, s méltó diszül szolgálnak egy fejedelmi lakhoz.

Végre minden - vagy majdnem minden - működött és a Várkert Bazár csodájára járt az egész világ. Elérkezett az idő, hogy a helyszín elkezdjen kis profitot is termelni. 1882-ben a pénz-piac is becsatlakozott a várkert marketingjébe, erről a Fővárosi Lapok című újság értesít:

Két díszes fali naptárt adott ki, mint minden évben, I883-ra is a Posner Károly Lajos műintézete. Mindkettő valóban becsületére válik hazai iparunknak. Az egyik, nagy alakú, igen gazdag architektonikus rajzok keretében a királyasszony művészi kivitelű arcképét, alant a budai királyi palotát, a várkertet a bazárral és a Dunapartot tünteti fel s rajz és nyomás egyaránt dicséretet érdemel. Két oldalt a rajzok közt van a naptár. A másik kisebb alakú fali naptár, gyermek-alakokkal, arról tanúskodik, hogy a Posner műintézete a színnyomásban is szép munkát végez. A két fali naptár nem kerül kereskedésbe, csak magán utón osztatik szét.

1885 augusztusában a Budapesti Hírlap beszámolója mesél az első Várkert Bazárnál történt krimiről, hiszen egy nő éppen itt akart véget vetni sanyarú életének. Fura belegondolni így 137 esztendővel később, hogy az akkori sajtó - és most újra - leírt történetének köszönhetően az életét eldobni szándékozó hölgy gondolatainkban a mai napig tovább létezik. Ki tudja, talán újabb száz év múlva valaki megint feleleveníti azt a történetet, amiről pusztán ebből a néhány sorból értesült. De meséljen a lap:

Öngyilkossági kísérlet. Spitz Lipótné, bérkocsis neje tegnap este 11 érakor a várkert bazár alatti rakpartról öngyilkossági szándékkal a Dunába ugrott. Az arra haladó Arányi dr. I. ker. halottkém a habokba ugrott s a már-már elmerülő asszonyt megragadta és heves küzdelem után a partra vonszolta. A kimentett asszonyt a Szt.-János kórházban ápolják.

1890-ben a Nemzet elnevezésű újságban megszületett az első írás, amelyben némi negatív tapasztalat is megjelent az addig tabunak számító Várkert Bazárral kapcsolatban:

A történelmi arczképcsarnokot, mely a budai várkert-bazárban lassú pusztulásnak indul, a vallás és közoktatásügyi miniszter tudvalevőleg a városligeti képzőművészeti csarnokban szeretné elhelyezni, melyet a főváros fővárosi múzeum czéljára szánt. A miniszter a tanács felterjesztésére most újabban leírt a fővároshoz. Leiratában előadja, hogy a fővárosi múzeum, tárgyainak elégtelensége folytán ezúttal még nem létesíthető, míg ő hajlandó volna a történelmi arczképcsarnoknak a fővárossal vonatkozásban álló tárgyaiból külön csoportot alakítani a melyben külön leltár mellett a fővárosi múzeumba szánt tárgyak is elhelyezést nyernének. A külön csoport is természetesen az arczképcsarnok igazgatójának kezelése alatt állana, a főváros azonban kiküldöttje által saját tárgyaira nézve ellenőrzést gyakorolhat. A fővárosi múzeum ekként éveken át minden költség nélkül lassan képződnék. Az épület fenntartása a kormánynak volna kötelessége. A főváros ama kérdésre nézve, hogy meddig akarná a miniszter a képzőművészeti csarnokot a jelzett czélra használni, a miniszter kijelenti, hogy ez bizonytalan, mert az a múzeum kibővítésével függ össze, a mi azonban sokáig nem huzódhatik. Végül a miniszter fölkéri a fő' várost, hogy e kérdésben mielőbb határozzon.

A szárazan leírtakhoz még nem lehet sok mindent hozzátenni, de akit érdekel a helyszín története, az reményeim szerint biztosan szívesen olvassa. A többieket megnyugtatom, hogy hamarosan eljutunk a többeket is érintő Budai Ifjúsági Park történetéig. Addig is mindenki ismerkedjen a történelmi előzményekkel. Tudnunk kell, honnan és hogyan indult ez a száz éves pályafutás.

"Aki nem ismeri múltját, nem értheti a jelent, amely a jövőnek hordozója" – Tamási Áron 

Folytatjuk…

Készítette: Fiery