Cikipédia 13/46 - A körön kívül 3.

1985-re lecsillapodtak a kedélyek. Újra megrendezték a pusztavacsi Béke-fesztivált, ahol megbújva a közeli erdőben többszáz rendőr várt a támadási parancsra, de szerencsére ebben az évben már nem történt balhé, nem engedték őket a tömeg közelébe. A közönség közben teljesen kicserélődött, a lázadó fiúk helyét a rajongó lányok vették át, akik már nem voltak veszélyesek a rendszerre. A férfias zenekarnevek háttérbe szorultak és olyan sztárbandák uralták a fesztiválokat, koncertarénákat, művelődési központokat, mint az R-GO, vagy az Első Emelet, de ott volt az Exotic és a KFT. A magyar rockzenének már nem volt szüksége vidéki utánpótlásra. Na, éppen ekkor alakult a karcagi Senor zenekar, akik saját szerzeményű dallamos hard-rock muzsikát játszottak.

Nézz körül

A rádióbarát poposított rockzene mellett irányítottan háttérbe húzódott a hard-rock. Ettől függetlenül folyamatosan a megfigyelő szolgálat éber volt és erős kontroll alatt tartotta a zenekarokat. A punkzenészek az eldugott kluboknál több lehetőséget nem kaptak, hamar el is tűntek. A heavy metal már jóval komolyabb közönségbázissal bírt, de a lemez, a TV- rádió sem támogatta a metálosok által írt dalokat. A műfaj legismertebb képviselője a Pokolgép együttes volt.

A hajdani rockzenészek új piacra kerültek, ezért egyre pop-barátabbak lettek, hálából a rádió folyamatosan sugározta slágereiket. Az Edda - immáron Művek nélkül - számlálatlanul írta dalait, közben beindult az új Bikini szintén ebben a műfajban lépegetve. A mezőnyből kiemelkedett a Hungária romjaiból alakult az R-GO, a Dolly Roll, valamint a Step, mellettük az Első Emelet, de a KFT is megtapadt a felső szinten. A hagyományos rockzene világából természetesen az LGT maradt talpon, de ők sem sokáig.

Ebben a langyosnak mondható időszakban lépett a fényre Jász-Nagykun-Szolnok megye elsőszámú zenekara, a Senor. A fiúk kaptak lehetőséget a bemutatkozásra, de a befutásra a fent említett aktualitások miatt esélyük sem volt. A dalok szövegei és a zenekar hagyományos stílusa elnyerte a helyiek elismerését, de lemezkiadás közelébe nem kerülhettek. Fennállása öt évében Senor előzenekarként játszhatott az Ossian, a Hobo Blues Band, a Lord és a Bikini előtt, de ezeket a lehetőségeket maguknak vívták ki, támogatást továbbra sem kaptak. A lázadó korszaknak vége volt. A lassan leköszönő hatalom nem szerette, ha a rockzenészek a szélbe kiáltják a világ problémáit, mert abból baj lehet, ezért eltűrtek de folyamatos kontroll alatt tartottak mindenkit, legalábbis a rendszerváltásig.

Élni szeretnék

A Senor minden energiáját a befutásra öszpontosította, de ebben a rendszerváltás sem segített. 1989-ben komoly lehetőséghez jutottak, amikor Nagy Feró Garázs című rockzenei műsorában szerepeltek. Ekkor már visszatérhetett Feró a Beatricével - szintén poposított rockzenével -, ez újabb lehetőséget adhatott volna, de a sors megint közbe szólt. A Senor egyre több meghívást kapott, de ekkor sorra kapták meg katonai behívójukat és ez nagymértékben akadályozta a tovább lépést. A banda erre az időre abbahagyta a koncertezést.

1990 második felében a zenekarból leszerelt mindenki, újra teljes létszámmal játszhattak, de a világ közben ismét nagyot változott, ami végképp megviselte a zenekart. Az új igényeknek már nem tudtak megfelelni. 1991-ben egy búcsúkoncert keretében elköszöntek közönségüktől és feloszlottak. A zenekar tagjai polgári foglalkozást választottak.

Beindult a kapitalista diktatúra, ahol az érték már kizárólag pénzalapon számolódott. A kis zenekarok ugyan felléphettek nagyszínpadon, ha a nagyok megengedték, - esetleg befizették magukat a fő zenekar elé -, de egyéb lehetőséget nem kaptak. A kapitalizmus és a divat fejlődése egy irányba haladt. Az alacsony költség és a nagy bevétel lett a fontos, ami igénytelenséghez vezetett. Nem csoda, hogy maradandó értéket képviselő zenekar alig alakult a '90-es években. Ilyen üdítő kivétel volt a Republic, amelyik főleg a folyamatos rádió lejátszásoknak köszönheti hírnevét, vagy a Dance zenekarból alakult Hooligans. Mivel az üzlet vált a legfontosabbá, a '79-esek közben a Piramissal együtt mind visszatértek először egy nagy koncert erejéig, majd elaprózva hírnevüket kisebb helyeken egyre több fellépéssel.

Ma szinte minden zenekar elmondhatja, hogy rajongóik nagy többsége lányokból, nőkből tevődik össze, míg a nagy visszatérő rockerek még mindig inkább a férfiakat vonzzák, akik már kinőtek lázadó korszakukból. A rockzene nagy általánosságban elvesztette lázadó jelentőségét. Ez alól kivételt képeztek a kétezres évek elején egyre nagyobb mennyiségben előkerülő nemzeti rockzenekarok, akik 2010-ig szépszámú közönség előtt léptek fel. Legismertebb képviselőik a Kormorán, az Ismerős Arcok, a Kárpátia.

Szerencsecsillag

19 év elteltével, 2010-ben a Senor együttes alapító tagjai, a barátok, az ismerősök, és természetesen saját örömükre újra indították a zenekart, a régi dalokat újra hangszerelve és új dalokkal kiegészítve másfél éves próba után újra színpadra álltak. Úgy érezték, hogy talán most elérkezett az ő idejük. 2011-ben elkészítettek egy 5 dalból álló bemutatkozó demó CD-t, majd később egy komplett anyag is született.

2022-ben végre egy lemezkiadó segítségével valóban rátaláltak a szerencséjükre. A kiadó céggel kötött szerződés értelmében decemberben megjelenik az elmúlt 37 év szerzeményeiből egy válogatás-lemez, ami sokakban visszahozhatja a nosztalgiát és megmutatja az elmúlt évtizedek munkásságát.

Ahogy múlnak az évek, s gyűlnek a megsárgult képek vajon mennyi csoda vár még rám? 

Mindig előre néztem, volt úgy, hogy féltem De valaki mindig vigyázott rám. 

A Senor együttes nem számított a szerencsésebb zenekarok közé, hiszen akkor indult el, amikor a műfaj, amit képviseltek már régen nem volt divat-irányzat, vidéki bandaként már nem számítottak érdekesnek, fontosnak, a szövegviláguk nem volt elég modern, a hagyományos színpadkép sem felelt meg az akkori időknek. Mindez azért történhetett így, mert a zenekar nem hódolt be az aktuális divatoknak, azt játszottak, amit szerettek és ehhez igazították megjelenésüket is.

Remény

Mindezek ellenére a zenekar igyekezett a legnagyobb ellenszélben is talpon maradni, minél nagyobb ismertséget szerezni. Hiába sikerült többször is fellépni a neves zenekarok előtt, mint a P. Mobil, Mobilmánia, Kalapács, B52, Triász, a folytatás valamiért elmaradt. Talán a folyamatosság, talán a komolyabb lehetőségek hiánya miatt, de a zenekar tagjai lassan belátták, hogy jobb, ha inkább hobbi szinten folytatják.

Idő közben felnőtt Perge Tibi fia is és kiváló billentyűs lett, ma ő is a zenekar egyik alapembere. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a karcagi banda otthonában a mai napig számos rajongó előtt lép fel, akik kívülről fújják a zenekar dalait és egészen biztosan örülnek az új album megjelenésének.

Lehettem volna, ki magasra száll, Hegycsúcsok fellegén szárnyai Sok ezer nyíl suhant felém. 

Felállni akkor még nem volt erőm A legnagyobb mélységben jártam Kihunyni látszott már a fény. 

A Senor zenészei: Perge Tibor - ének , Perge Adrián - billentyűs, Marosvölgyi Csaba - basszusgitár, Lukács Imre - szólógitar, Törőcsik István - dob. 

Írta: Fiery