Cikipédia 13/43 - Indul a hinta - A Kft rövid története 8.

A nagy visszatérésre várni kellett, de 1996-ban - öt évvel a búcsú után - megtört a jég és teltházas koncerttel köszönthette egymást a zenekar és a rajongók, ám ez csak az új idők kezdete volt, hiszen a KFT bemutatkozott egy új frontemberrel is, ami nem volt teljes siker, de idővel visszaállt minden a régi kerékvágásba. Semmi sem egyszerű, így a KFT körüli történet sem az. A ma már 42 éves társaság ugyanolyan ikonná vált és joggal került olyan legendák közé, mint a Piramis, a P. Mobil, az Edda, a Hungária, vagy az R-GO. Kellemes olvasást... (Fiery)

Szép új másvilág

A KFT zenekar 1991 után - mint együttes - kivonta magát a forgalomból és néhány évre eltűnt az értő fülek és érdeklődő tekintetek elől. Ám később, mint a többi nagy visszatérő, ők is a Budapest Sportcsarnokban telt házas koncertet adjanak Bál az interneten címmel (1996. október 12.), amelyen Magyarországon először internetes kapcsolat segítségével énekelt Hazel O'Connor a dublini stúdiójában, Wahorn András pedig Los Angelesből rajzolt élőben a kivetítőre. 1997 november 27-én a KFT ismét fellépett a sportcsarnokban, de ez már nem volt annyira sikeres, mint az előző. Ennek ellenére úgy nézett ki, hogy a KFT ugyanolyan "néhai" visszatérő lesz, mint például a Piramis.

A zenekar néhány tagja azonban ennél többet akart. Összeültek átbeszélni a KFT jövőjét és arra a megállapításra jutottak, hogy újra folyamatosan koncertező és lemezkiadó zenekar lesznek. 1999-ben Laár András nélkül, Mohai Tamással újra elindult a csapat, 2000-ben lemezük is megjelent ebben a felállásban Éljen a szerelem címmel, de nem úgy történt semmi, ahogyan azt elképzelték.

Nézz körül jól fentről, maradsz még, vagy mész?

Visszatérhetsz később, minek új emlék?

A számod is megváltozott most, hogyan érlek el?

Hallgatódzom, ha itt az éjfél, kopogj, az lesz a jel.

Minden áldott éjjel te vagy, én meg ő,

Azt hiszed, hogy érted, pedig nem is sejthető.

Új szabású jelmezed van: fehér, izzó fény,

Holt idődben arra gondolsz, milyen testet kérj.

"Mohai Tamással nagyon régi a kapcsolat. Játszottunk közös koncerteket, ő akkor a még a Faxnival és odafigyeltünk egymásra. Délelőttöket beszélgettünk át. Érdekes, egy éjszakába nyúló kocsmázásra sem emlékszem lehet, hogy ez az én hibám. Valahogy mindig úgy alakult, hogy egyet gondoltunk a világról. Úgy éreztem, hogy ő folyamatos szenvedésben van, mert az a zenekar, amit ő csinál, sosem gurul elég simán, ahogy ő szeretné és azt is tudtam, hogy világra szóló technikával gitározik. Amikor a Hókirálynő című zenés darabot írtam, megkértem, hogy gitározza föl nekem a dalokat és annyira jó volt, hogy csak ámultam. Emlékszem, volt egy pörgő lendületű tánc, ami nagyon gyors tempójú szám, hétben forog. A tizenhatodokat elképesztő technikával játszotta. Volt egy rész, amit elfelejtettem neki mondani, hogy itt a vége felé majdnem kétszeres lesz még a tempó, és amikor ehhez a részhez értünk, elindult a keze. Csak néztünk. Szerintem a világon senki nem bírta volna eljátszani. Hogy valaki ilyen technikával nem világhírű, annak nagyon hülyének kell lennie. És a Tamás nagyon hülye. Ha ezt most olvassa, nem fog megsértődni, mert tudja, hogy mire gondolok. Szerencsére egyre többen tudják, hogy ki ő." (Bornai)

Nem a tiéd

A KFT tehát a jövőt építette volna, de a szabályok már teljesen mások voltak, mint 1981-ben, ráadásul a zenekar nem bújhatott az ifjú felfedezettek közé. A bevált poénok és a már ismert zenei világ mellett 1999-ben már sokkal többet várt el a közönség a zenekartól, ami talán éppen az volt, hogy valami komolyabb újdonságot hozzanak, mint például egy teljesen más frontember. Persze ez csak egy B-terv volt, hiszen Bornaiék nagyon örültek volna, ha Laár is nagy lelkesedéssel száll be a KFT újjászületésébe, de - az előjelek alapján - ha mégsem így történne, akkor legyen valaki, aki az ő zenekaron belüli pozícióját ügyesen betölti, de akkor ki legyen az?

"Azt hiszem, egyébként van Magyarországon még ilyen gitárzseni, mint Mohai, akit talán még kevesebben ismernek, mint Mohai Tamást. Őt úgy hívják, hogy Cziránku Sándor. Hatalmas tudású zenész és nem lehet vele együtt muzsikálni. Én sokat üldögéltem mellette, hogy akkor játsszunk valamit együtt és kétszer nem volt hajlandó ugyanazt előadni. Amikor már olyasmit játszott, amitől nálam leoldotta a biztosítékot és könny csordult a szememből a gyönyörűségtől, erre azt mondta, hogy van egy még jobb ötlete, és az is csodálatos volt. De kétszer ugyanazt nem volt hajlandó elgitározni. Úgy ömlik belőle a zsenialitás, hogy nincs neki partja meg gátja és ez is elég baj. Ilyenkor derül ki, hogy az érvényesülés az nem gitártechnika, hanem maga a sors. Hiszen ismerünk olyan embereket, akik nem a zenéjükkel, a tudásukkal érvényesülnek, hanem a személyiségükkel. A tehetség, a tenni akarás, ha nem robbanhat ki, hogy építsen, akkor bent marad rombolni." (Bornai)

Mielőtt még megszülettünk, valahol már láttalak.

Megígértem megtalállak a Föld felett, az Ég alatt.

S erre jók a szép ígéretek,

Elmúlt sok földi év, de felismertelek:

Te is angyal voltál, Te is angyal voltál az égben.

Ma a Földön járunk, pedig volt két szárnyunk az égben

A döntés végül megszületett, jöttek a közös próbák, tervek, a nagylemez és a fellépések, de elég rövid idő alatt kiderült, hogy ez a KFT nem az a KFT és Laár András ebből a társaságból nélkülözhetetlen, nélküle olyan üres az egész, mint a Piramis Révész nélkül, a HBB Hobó nélkül, vagy az Edda Pataky nélkül.

Játszótér

"Én nem akarom mondani, hogy valami rombolja Tamás lelkét, ennyire sosem elemeztem ki lélektanilag. Egyrészt rajta nagyon nagy volt a teher, mert belőle hiányzik az a színpadi stíluselem, ami a Laár erőssége. A KFT-től nagyon várták, hogy ha nem is a Laár énekel, de azért legalább hasonlítson. A Mohaival nagyon jókat lehet röhögni, de a színpadon egy elég szigorú jelenség. Nem törekedett ő sosem arra, hogy eladja magát, bármilyen módszerrel is, egyet kivéve a gitározást. Van egy szigorú szakmai igazsága is. Nálunk, ebből azért igyekezett kilépni. Érezte, hogy van egy elvárás, ha nem is száz, de legalább harminc- negyven százalékig meg kell, hogy feleljen. Ez neki nem ment könnyen. Nem szívesen erölködött rajta. Az eredmények se nagyon igazolták, hogy megtaláltunk egy másik Laár Andrást." (Bornai)

Úgy játszunk, mint megannyi kisgyerek, az élet közös játszótér.

Felnővünk egészen mire rájövünk, a mászóka nem is az égig ér.

Ha fúj a szél fázunk, és összekapaszkodunk, és álmodunk jó meleg szobát.

S számoljuk gépiesen a múló éveket, ahogy lassan tűnnek a múltba át, végtelen.

Úgy játszunk, mint megannyi kisgyerek, civódunk apró dolgokon.

Félünk, hogy elszalasztunk fontos dolgokat, hisz minden perc egy újabb alkalom.

Arcunk is változik észrevétlenül, nagypapák leszünk vagy nagymamák.

S játszunk a gondolattal milyen igazán, ha a múltba lépünk innen át, hirtelen.

Amit megeszel

A barátság megmaradt, de külön utakon folytatta a gitáros és a zenekar. Öröm az ürömben, hogy Laár meggondolta magát és mégis csak visszatért és azóta is együtt muzsikál a társaság. Ma már nincsenek határidőhöz kötve, ha úgy érzik készítenek egy új zenei anyagot, ha csak nosztalgiázni akarnak, arra meg ott van az a mérhetetlen mennyiségű 40 év alatt megíródott dal. Koncertjeiken mindegy, hogy melyiket játsszák, a közönség bármelyikkel jól jár.

"Végül is aztán meglett Laár András Laár András személyében. Nem annyira virtuóz, mint Mohai és nem annyira őrült, mint a Császár Előd, de a kettő nála úgy találkozik, ahogy arra a zenekarnak szüksége van." (Bornai)

A KFT a hosszú évek alatt legendás zenekarrá vált. Kinőte az új hullámot és kinőte a divatok változásait, túl élt jó néhány sikert és majd ugyanennyi bukást. Ma már a Bornai, Laár, Márton, Lengyelfi négyes büszkén mondhatja magáról, hogy több mint 40 éve zenélnek együtt és ezt csak a nagyok képesek elérni. A KFT rengeteg elgondolkodtató dalt és kedves, bugyuta slágert adott a zeneszerető közönségnek - bárki talál magának kedvencet kedvére -, mivel a zenekar esetében nem működik egyik a másik nélkül, nagyszerűen ötvözik műsoraikat.

A KFT legénysége ma már nem klubozik - sajnos -, inkább csak nagyobb falunapokon, városi rendezvényeken láthatjuk őket, ami semmit nem von le a banda jelentőségéből. Új szerzemények továbbra is készülnek, bár ezeket már nem igazán támogatja meg a média, ahonnan szép csendben eltűnt minden, ami zene, minden, ami KFT. De a legenda köztünk marad...

Vége.

Készítette: Fiery

Forrás: (Fiery: Egy mélyen boldog ember interjú-sorozat)