Cikipédia 13/29 - A könnyűzene helyzete a szocializmus idején 12

1980 május 27-én az EDDA lépett fel a Budai Ifjúsági Parkban. A koncert alatt az épület főrámpája, mintegy 20 méter hosszúságban a lent várakozó közönségre omlott, amit sem a színpadról, sem a nézőtérről nem lehetett észrevenni. A park vezetői tanácstalanok voltak a koncert folytatásával, vagy azonnali befejezésével kapcsolatban, a döntést a 4000 rajongó miatt nem merték meghozni. Nézzük, hogyan dolgozta fel az esetet a szocialista rendszer. Keresték-e a vétkeseket és ha igen, vajon megtalálták az igazi bűnöst, vagy az EDDA vitte el a balhét? Kellemes olvasást! (Fiery)

Az Ifipark

A nyolcvanas évekre a rezsim sokszor csak kullogott az események után. A magyar ifjúság legnépszerűbb szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park egy része beomlott és maga alá temette a fiatalokat. Az esetről jelentés készült:. "Az EDDA együttes itt játszott 1980 május 27-én, amelynek infrastruktúrája és állaga ekkorra már nem volt kielégítő. Ennek tudható be, hogy 19 óra 5 perckor a bejárat előtti jobboldali feljárórámpa mintegy 20 méter hosszúságban ledőlt az utcai gyalogjárda és a második korlát által határolt szakaszra, ahol hozzávetőlegesen 250 fiatal tartózkodott, de a közelben volt megtalálható ekkor a műsor főrendezője és további öt rendező. Az esemény során 5 fiatal megsebesült, akiket a helyszínen elláttak a mentők, illetve beszállítottak a kórházba."

A szervezők hiába is akarták a rajongók nyakába varrni a felelőséget, egyszerűen nem lehetett, ezért más "bűnöst" kellett találni. A jelentés a terület funkcionális használatát emelte ki, majd hozzátette, hogy renitens magatartás elmaradt, ezért ki kellett zárni, hogy a nézők rendbontása miatt következett volna be az esemény. Az eset komolyságát jelzi, hogy az I. kerületi rendőrségen kívül a pánik elkerülése érdekében a helyszínre rendelték a rendőr járőröröket is, hiszen ekkor már odabent 4000 rajongó előtt javában zajlott az EDDA koncert. Bár a jelentésben úgy írták, hogy a koncert zökkenőmentesen lezajlott, az eredeti hangfelvételek tanúsága szerint az EDDA a Néma völgy című dalát félbeszakítva abbahagyta a fellépést a közönség legnagyobb sajnálatára. A zenekar frontemberét, Pataky Attilát a rendezők egy papírcetlin koncert közben tájékoztatták a tragédiáról, aki ekkor a zenélés felfüggesztése mellett döntött. A felvétel jól érzékelteti a muzsikusok tanácstalanságát, mert a hangszerek csak nagy sokára, egyenként hallgattak el, legutoljára a billentyűs fejezte be játékát. Másrészről annyiban helyesen fogalmazott a beszámoló, hogy a hátsó gazdasági bejáraton történő közönség-kiterelési akció sikeres volt.

Az EDDA koncerten elhangzott dalok:

Ahogy élsz
Ahová eljutok
Álmodtam egy világot
Egek felé kiáltottam
Elhagyom a várost
Vörös tigris
Hosszú az út
Szólítsd a bluest
Fémszívű
Semmim sincs
Álom
A keselyű
Vadkutya
Engedjetek saját utamon
Minden sarkon áltam már
Néma völgy 

Amikor vége lett az Engedjetek saját utamon című számnak, a technikusok lekeverték a hangosítást. Valaki kintről jelezte a színpad felé, hogy baj történt. Aki nagyon figyelt, az hallhatta az alábbi mondatot: "Csak megsérültek, senki nem halt meg." A hangot visszaadták, valószínűleg nem tudták eldönteni, hogy folytatódjon-e tovább a buli, vagy ne. Végül a folytatás mellett döntöttek. Pataky beleszólt a mikrofonba: "Lehet, hogy amit mondok az is igaz. Ez a tetű, ez nem állt minden sarkon. Ez nem állt. Ez nem állt minden sarkon. Írni tud, de agya meg szíve nincs. Kívánom, őrá omoljon a fal. Omoljon rá. Minden sarkon álltam már! Ha elrúgtam egy követ amerre gurult, arra mentem tovább." Minden sarkon álltam már! Vajon milyen beszélgetésből vonhatta le a fent említett tanulságot?
A dal végén elköszönt a frontember: "Mára ennyi belőlünk. Ennyi. És ha egy hónap múlva újra ki van írva, mi itt leszünk. Újra itt. Köszönet. Edda Művek." A zenekar levonult az emelvényről, de a közönség nem engedte el őket és egy emberként kántálja, hogy "vissza!". A banda helyett a szpíker tér vissza: Kedves vendégeink szíveskedjenek a hátsó kapun eltávozni. Türelemmel. Több szám már nem lesz. Ez biztos."

A vezetőség azonban mégis úgy dönt, hogy a zenekar még egy dal erejéig visszamehet és elkezdődik a Néma völgy című dal. Ekkor egy lány egy papírt nyújt Pataky felé. Pataky a szám közben: "Mit csináljak? Tényleg mit csináljak? Nem tudok mit csinálni. Azt írták...azt írták erre a rohadt papírra...két csaj. Valami fal ráomlott kint. Mi nem játszunk. Tényleg nem játszunk. Így nem érdemes. Elmentünk, jó?". A zenekar tagjai is csak nehezen értették meg, hogy valóban baj van, ezért csak lassan, egymás után álltak le, majd levonultak a színpadról. De a közönség még mindig kitartott és továbbra is követelte a zenekart. Ekkor újra feljött a szpíker és bemondta: "Figyelem, figyelem. Kedves vendégeink. csak a hátsó kapunkon lehet eltávozni. Kérjük fegyelmezetten csak a hátsó kapun távozzanak ki. Az első kapu balesetveszély miatt lezárva. Tehát kedves vendégeink szíveskedjenek a hátsó kapunkon eltávozni. Első kapunkon nem lehet kimenni, balesetveszélyes. Kérjük fegyelmezetten távozzanak az Ifjúsági Parkból."
A közönség még maradt volna, de megszólalt a hangfalakból a park kötelező búcsúzenéje a Silencio...

Mivel a fiatalokat nem lehetett hibáztatni, hamar megtalálták az új felelősöket. Hivatkozással az eset a pártállami diktatúra kulturális intézményeivel szembeni felelőtlen, rablógazdálkodásra emlékeztető magatartását mutatja, amit a marxizmus-leninizmus elveivel ellentétes haszon behajtása motivált.

Egy nappal később, 1980 május 28-án az I. kerületi Tanács VB Műszaki Osztályával, a Műszaki Iroda igazgató főmérnökével és a Művelődésügyi Főosztály főmérnökével együtt helyszíni szemlét tartottak. A park üzemeltetését azonnal leállították, az alsó műemlék-kaput lezárták. A további részleges működés engedélyezéséhez kikérték a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BUVÁTI) szakvéleményét, a pozitív visszajelzés után egy év kényszerszünet után az Ifipark még 1984-ig fogadta vendégeit.

A Petőfi Csarnok

Fennállásának utolsó négy évében az Ifiparkra már jobban vigyázott a fenntartó, a Fővárosi Tanács, a Művelődési Főosztály éves összkiadásának csaknem tíz százalékát erre az intézményre fordították. Arra azonban bizonyosan számíthattak, hogy rövidesen be kell zárni, mert közben elindultak a tárgyalások a Fővárosi Ifjúsági Szabadidő Központ - a későbbi Petőfi Csarnok - létesítéséről, amelynek tervét már 1982 augusztus 4-én jóváhagyta a fővárosi tanács VB Átadását a szocialista állam egyik legfontosabb magyar ünnepére, 1985 április 4-re tervezték.

"Az intézmény célja, hogy működésével elősegítse az ifjúság világnézeti, politikai, esztétikai nevelését, műveltségének fejlesztését, kulturált körülmények közötti szórakoztatását, testedzését." Céljuk leginkább a tizenéves korosztály kulturált szórakozásának megteremtése volt, melynek keretében a mozgalmi és állami szerveknek intenzív kapcsolatot kellett kialakítaniuk az amatőr könnyűzenei csoportok műsorainak tartalmi befolyásolására.

Az EDDA koncerten történt balesetet okozó, a könnyűzenei koncertek területén elharapózó túlzott haszonszerzés megakadályozása állt a homlokterében egy vitasorozatnak. Pozsgay Imre levelében megállapította, hogy az Állami Felügyeletet és irányítást erősíteni, az alkalmi műsoros előadások színvonalát pedig a szabálytalanságok megszüntetésével együtt emelni kellett volna. Az anyagi visszaélések megszüntetése érdekében a zenekarok hangszereinek saját gépjárművel történő szállításáért fizethető díjtételeket szabályozták és a koncert-engedélyezés szigorúbbá vált a takarékossági irányelvek megfogalmazásával. Pozsgay szerint az ORI munkáját főleg a kisfalvakban a megyei művelődési központoknak kellett volna segítenie, az ORI-nak pedig tájékoztatni kellett a megyei szerveket az előadókkal, együttesekkel felmerülő problémákra. Minderre azért volt szükség, mert az ORI műsorengedélyezési jogköre idő közben megszűnt, a Tanácsok viszont sokkal liberálisabbnak és toleránsabbnak bizonyultak az ORI-nál, amivel együtt járt a műsorok színvonalának csökkenése és a haszonszerzés előtérbe kerülése. Az anyagi hasznot inkább az állam akarta lefölözni, amit jelzett a gázsi rendezésére kialakítandó központi kifizetőhely terve. Ennek velejárója volt a magánszervezésű koncertek lehetőség szerinti legjobb háttérbe szorítása: "Ugyanakkor az sem lenne helyes, ha az ellenszolgáltatásért végzett magánszervezési tevékenységet bármilyen néven és formában elismernénk. Ez egyenlő lenne a közművelődési tevékenység magánszemélyek részére történő átengedésével és az állami irányítás alapvető követelményeinek feladásával. A magánszervezés bármilyen formában történő megengedése, további olyan jövedelmek keletkezésére adna módot, amelyek nem egyeztethetők össze társadalmi rendszerünkkel."

Mint tudjuk, ez a - minden a hatalom kezében maradjon - stratégia is csak ideig-óráig működött, a konzekvencia továbbra sem volt erőssége a Pártvezetésnek. Ők csak ahhoz értettek, hogyan kell a fontos dolgokat elhallgatni, vagy elbagatelizálni. Az ifipark EDDA koncertjéről a sajtó visszafogottan beszélt, hiszen a hatalom hibáját nem kell kiteregetni. Így történt '84-ben a pusztavacson történt balhé esetében is. A hírek csak a megoldásról szóltak és aki nem tudta, hogy mi történt, az az egészet nem is értette, viszont boldog volt, mert azt tapasztalhatta, hogy szeretett szocialista rezsimünk mindent kézben tart. pedig dehogy...

Írta: Fiery

Felhasznált dokumentumok:

A Kádár-rendszer könnyűzenei politikája (tanulmány) alapján: MSZMP KB IB, majd PB iratai, MSZMP KB Titkársága iratai, MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya iratai, MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztály iratai, MSZMP KB Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztály iratai, MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság iratai, MSZMP KB Ifjúsági Bizottság iratai, Népgazdasági Tanács ülések jegyzőkönyvei, előterjesztések, határozatok, Belügyminisztérium Miniszteri Titkársága iratai, Művelődésügyi Minisztérium Ellenőrzési Főosztály iratai, Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztály iratai, Művelődésügyi Minisztérium Zene és Táncművészeti Főosztály iratai, Kulturális Minisztérium Zene- és Táncművészeti Főosztály iratai, Kulturális Minisztérium Ellenőrzési Osztály iratai, Művelődési Minisztérium Ellenőrzési Főosztály, KISZ KB IB iratai, Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága iratai, Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága Népművelési Osztályának iratai, Dokumentációs és Felosztási Osztály...