Cikipédia 13/24 - A könnyűzene helyzete a szocializmus idején 7

A nyolcvanas évek közepén két komolyabb meglepetést is okozott az addigra már eltemetett rockzene. A '83-ban bemutatott István a király rockopera szinte a semmiből szárnyalt elő, de őrülete a mai napig tart. 1984-ben pedig 150.000 érdeklődő indult el a pusztavacsi rockfesztiválra, többek között P. Mobil koncertre. Ilyen sikerek mellett vajon milyen problémák maradtak a szocializmus utolsó évtizedére, miről tudtak annyit értekezni az elvtársak? Nem garantálom, hogy az alábbiakban az összes titkot felfedem. Ki tudja? Kellemes olvasást! (Fiery)

Magyar vagyok, nem turista

Az 1983-ban bemutatott István a király hatalmas változást hozott a hazai könnyűzenei életben. Az biztos, hogy a rezsim ugyanakkora eredményt és országos összefogást remélt a rockoperától, mint 1966-ban a Táncdalfesztiváltól. A "közös" siker érdekében bevonták a több megyéből kitíitott rockzenészeket, de Vikidál Gyulának köszönhetően Nagy Ferót is rehabilitálták. István és Koppány harca hirtelen fontossá tette a nemzeti érzés kimutatását. Egymás után jelentek meg a nemzeti rockoperák, musicalek és a zenekarok is szívesebben énekeltek hazájuk szeretetéről. Egy évvel később robbant be Varga Miklós (István énekhangját kölcsönözte a rockoperában) Európa című dala, ami már egy kicsit tágabb értelemben foglalkozott a hazaszeretettel. Ki gondolta volna, hogy 30 év múlva már Európa is megváltozik. Varga Miklós egyébként 1985 március 15-én a Nemzeti Múzeumnál tartott ünnepi műsorban elénekelte a Nemzeti dalt, ami már akkor is nagy megtiszteltetést jelentett. Ekkor adták ki a Március című kislemez is, amelyen Varga Miki mellett a már szintén elfogadott Bill énekelt, a zenei aláfestést a Kormorán együttes adta. Egy hónappal később, április elején a Hősök terén mutatták be Koltay Gábor Itt élned, halnod kell című zenés történelmi játékát. 

Érdekes, hogy a rendszerváltás utáni időszakban a "szabad világ" lázával egyidejűleg csökkent a műfaj iránti érdeklődés is, hogy aztán pár évvel később a visszatérő baloldal irányításának ellenpontjaként újra alakuljanak és erőre kapjanak a nemzeti rockzenekarok. De térjünk vissza az utolsó évtizedhez! Köpeczi Béla művelődési miniszter 1986 májusában tájékoztató jelentést írt az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának a szórakozás és szórakoztatás tartalmi és szervezeti kérdéseiről. Ebben nyomon követhető, hogy a nemzeti érzés megjelenítése egyes rockzenei darabokban ekkor már erénynek számított, mert abban az imperializmus elleni küzdelmet látták, annak ellenére, hogy ennek a jelenségnek a hátterében az internacionalizmus burkolt tagadása szintúgy megjelent. "Minőségileg új törekvés a hazai rockzene történetében az István, a király szabadtéri, kőszínházi előadása és filmfeldolgozása, a Nemzeti Múzeumnál tartott március 15-i ünnepség műsora, vagy a felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére rendezett előadás a Hősök terén. Napjainkban csökkenni kezd a nyugati hatás a könnyűzenében. Ezt a várhatóan kialakuló vákuum-helyzetet ki lehet és ki kell használni."

Az idő változik, a tánczene dömpingjét a rádióban és a televízióban már nem tartotta ennyire szerencsésnek a jelentés, mint ahogyan az eddig szinte állam ellenes tevékenységnek számító jól felkészült menedzserek hiányát is felrótta. Ugyanígy negatívumként említette a könnyűzenei együttesek utánpótlásának gondját. Újabb változásokat tapasztalhatunk! A médiában túlsúlyba került a könnyűzene, amit már határozatokkal, intézkedésekkel sem lehetett visszafogni, hiszen a médiának produkálnia kellett a megfelelő mennyiségű nézettséget és ezt az akkori főleg Kelet európai és szovjet filmek lejátszása nem volt képes hozni. Senki nem volt kíváncsi a fekete-fehér feliratos román tévédrámára, amikor a mozikban már javában tomboltak a hollywoodi csilli-vili álomfilmek. Persze ezek a színes-szagos fiolmdrogok megfizethetetlenségük miatt a hazai tévécsatornán nagyon ritkán voltak láthatóak. Maradtak az egyetlen tömegvonzó produkciók, a könnyűzenei műsorok. A menedzserek "előléptetése" azért vált fontossá, mert baj esetén nem egy népszerű zenekar ellen kellett fellépni, hiszen a felelőséget a menedzser vette át. Ha gond volt, azt rajta verték le és ez nem tudódott ki.

Arccal Nyugat felé

Az MSZMP XIII. kongresszusának határozata kimondta, hogy "Tegyük színvonalasabbá a milliókra kiterjedő szórakozást." Ennek illusztrálására a jelentés melléklete megemlített néhány könnyűzenei, általa sikeresnek ítélt kezdeményezést, így a Petőfi Csarnok beindítását, a Rock Színház működését, a Country Fesztivált, vagy a Popzenei Stúdió című rádióműsort. A country, mint az USA déli államaiból származó, imperialista ügynökösködés vádjára alkalmat adó zenei műfaj megítélésében alapvető változás állt be, hiszen 1986-ban már pozitív példaként említették a szórakoztató zenei irányzatok között. A klubok közül kiemelte a jelentés a Fővárosi Művelődési Házban a Tengs Lengs és a Beatrice együttesek rajongói klubjait, a Lágymányosi Közösségi Házban a KFT és a Hobo Blues Band zenekarok baráti köreit és az ugyanitt heti rendszerességgel megrendezett Rock-körképet. A filmgyártáshoz kötődő könnyűzene terén szintén talált a miniszteri összefoglaló referátum értéket, így a Szerelem első vérig című munkát, amelyben Demjén Ferenc énekelte a címadó dalt, vagy a Búcsú című, Zsombolyai János által rendezett filmet, amely Szörényi Levente búcsúkoncertjét mutatta be. A beszámoló azonban a szórakoztatás kis mértékű liberalizálása mellett fent tartotta a párt- és állami ellenőrzés elsődlegességének látszatát:

"A könnyűzenei területre - a továbbiakban is - fokozott figyelmet kell fordítani. Növelni kell a Művelődési Minisztérium ágazati felelősségének (például a különböző országos rendező szervek felügyelete, műsoros rendezvényekről áttekintés) érvényesülését, meg kell teremteni az ehhez szükséges feltételeket (rendszeres információcsere, háttérintézmények bekapcsolása). Különösen fontos a szórakoztatás e területén érintett szervek, intézmények közötti összehangolt cselekvés biztosítása; időszerű a járulékoltatási rendszer felülvizsgálatának megkezdése."

Felnőttek a gyerekek

A pop- és rockzene - ahogy azt az előző részben is megírtam - egyre nagyobb elismerésnek örvendett a hatalom új vezetőinek részéről. Az idősebb generáció belefáradt az értelmetlen harcba és átadta helyét és kényes felelősségét a fiatalabb korosztálynak. A hajdani lázban égő nemzedék felnőtt és egyre komolyabb pozíciókat töltött be a KISZ és a Pártvezetésben.

"A hetvenes évek közepére az ifjúsági szórakozás területén fontos változások következtek be. A beatzene felnőtté válása megteremtette egy új és tömeges ifjúsági szórakozási forma kereteit, amit összefoglalóan popműfajnak nevezünk. Hatásában sokkal többről van szó, mint a szabadidő eltöltésének egy formájáról. A fiatalok életmódját, szokásait, ízlését nagyban befolyásoló tényezőnek bizonyult, népszerűségét a tömegkommunikációs rendszer, a technikai háttér rohamos fejlődése biztosította, ugyanakkor egyre inkább üzleti szempontok is érvényesültek. A műfaj tömeghatásában rejlő óriási lehetőségeket azonban sem a közművelődés, sem a kultúrpolitika nem használta fel igazán. A műfaj kereteinek meghatározatlansága, hatásmechanizmusának tisztázatlansága, a művészi és ideológiai megméretés hiánya, az üzleti szempontok felerősödése azt eredményezték, hogy a műfajban és a rajongók körében is egyre inkább orientációs zavarok mutatkoztak, ideológiailag bizonytalan vagy néha ellenséges irányzatok is megjelentek. Ezzel együtt a műfaj újabb és újabb generációk számára jelentett életmód-formáló, meghatározó tényezőt. A fiatalok szabadidős tevékenységének változtatására irányuló céljaink szellemében és függvényében szükséges egy tömeghatású poplap indítása. A lap létrehozásának alapvető indoka, hogy az ifjúság - különösen a tizenéves korosztály - szabadidős tevékenységrendszerében a szórakozás különböző formái, a zene, a tánc, a játékok, a hobbyk stb. központi szerepet töltenek be. A poplap természetes módon adódó zenecentrikussága mellett tudatformáló hatását céljainknak megfelelően és koncentráltan képes kifejteni. Így befolyásolhatja a szabadidő tartalmas eltöltését, a nívós szórakozást, a divatáramlatokat és ezen keresztül közvetve a fiatalok társadalmi-politikai magatartását. A lappal kapcsolatos elvárások: Propagandájával (koncert, film, színház, rádió, tévé, könyv) a szabadidő kulturált, tartalmas eltöltéséhez adjon ötleteket, támogassa az új, értékeket is tartalmazó divatáramlatokat, segítse a szabadidős öntevékenységet (a technikai hobbyktól az amatőr zenélésig bezárólag); Teljes keresztmetszetében foglalkozzon a szórakoztató-könnyűzenével (rock, pop, jazz, népi zene, politikai dal, zenés színház stb.), a fiatalok körében népszerű törekvéseivel; Legyen a műfaj orientáló-kritikai fóruma. Teremtsen nyilvánosságot a műfaj művelői számára, mutassa be a különböző irányzatokat, hívja fel a figyelmet a progresszív tendenciákra, világítsa meg egyes alkotások sikerének társadalmi hátterét értékelje a műfaj keretében vagy a sugallt magatartásformában rejlő ideológiai tartalmakat; kellő kritikával kezelje az új divatáramlatokat, mutassa be a káros ideológiai hatásokat, az üzleti érdeknek alárendelt kommersz irányzatokat éppúgy, mint a nyugati, baloldali, progresszív tendenciákat; információs anyaga legyen aktuális. Külső formájában sok képi információval, igényes, ízléses külső formával jelenjen meg."

A fenti jelentés a leírtaknál sokkal többet megmutat a Rendszerről. Az igaz, hogy ideológiába csomagolva, mégis a fiatalok lelki fejlődésével kapcsolatos elképzelések merültek fel. Fontos kiemelni, hogy az iránymutatásra, a nevelésre, a fiatalok támogatására, az igényesség megmutatására a mai napig égetően nagy szükség lenne. Az úgynevezett "Átkosban" állami vezetők, munkahelyi vezetők, a KISZ, szociológusok, pszichológusok, újságírók, tanárok, klubvezetők, médiaszemélyiségek, de még a szomszédok, a rokonok is foglalkoztak az ifjúság lelkiállapotával, jelenével és jövőével.

Ez egy örök körforgás, a lázadás "valami" ellen a fiataloknál egy természetes állapot, ezért a helyzetet megfelelően kellett kezelni, ami nem mindig sikerült, de legalább megpróbálták, ráadásul az összes létező szinten. Az iránymutatás nagyon fontos, még akkor is, ha az egyre értéktelenebb divatok másfelé terelik a rajongót, mert az alapértékek legalább megmaradnak bennük. Természetesen voltak túlkapások, mint az egyik legsikeresebb könnyűzenei sorozat, az Egymillió fontos hangjegy esetében. A műsor közvetítette a Népstadion árnyékában álló Stadionkertből a Rolls Frakció koncertjét, ahol D. Nagy Lajos - akkor még nem találta fel a playback-et - elénekelte a Fejezetek egy iskolás gyermek naplójából című dalt, aminek a szövegében található, hogy "Állva pisilek és ülve kakálok, mégis úgy érzem, hogy tisztesség dolgában elég szarul állok". Visszatekintve ez a szöveg tényleg nem illett az akkori kultúrába - és ezt azért vissza sírom -. Ma már Ganxsta és a többiek után semmin nem hökkenünk meg. A tiltás különlegessége, hogy a hangsúly a pisilek és a kakálok szavakon volt, miközben véleményem szerint a "tisztesség dolgában elég szarul állok" sokkal többet mond el közvetlen világunkról.

A rendszerváltás után beindult a business és háttérbe szorult az igényesség, az ízlés és a műveltség. Beindult a privatizáció, vagyis a szabadrablás korszaka. Egyre több szarnak sem való "zenészből" lett ötcsillagos sztár. Szerencselovagok, pásztorok, zöldségesek, cigarettacsempészek és egyéb más világból érkező menedzserek lepték be a zeneipart, a színházat és az élsportot. A kilencvenes évekre a káosz volt leginkább jellemző, a jobb zenészek ideiglenesen háttérbe vonultak, majd idővel a régi nagy csapatok visszatértek, mert ebben a posványos világban újra igény mutatkozott a nosztalgiára. 

Írta: Fiery

Felhasznált dokumentumok:

A Kádár-rendszer könnyűzenei politikája (tanulmány) alapján: MSZMP KB IB, majd PB iratai, MSZMP KB Titkársága iratai, MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya iratai, MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztály iratai, MSZMP KB Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztály iratai, MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság iratai, MSZMP KB Ifjúsági Bizottság iratai, Népgazdasági Tanács ülések jegyzőkönyvei, előterjesztések, határozatok, Belügyminisztérium Miniszteri Titkársága iratai, Művelődésügyi Minisztérium Ellenőrzési Főosztály iratai, Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztály iratai, Művelődésügyi Minisztérium Zene és Táncművészeti Főosztály iratai, Kulturális Minisztérium Zene- és Táncművészeti Főosztály iratai, Kulturális Minisztérium Ellenőrzési Osztály iratai, Művelődési Minisztérium Ellenőrzési Főosztály, KISZ KB IB iratai, Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága iratai, Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága Népművelési Osztályának iratai, Dokumentációs és Felosztási Osztály...