Cikipédia 13/2 - A Dinamit együttes története 2. (1979)

A Dinamit együttes zenészei könnyedén vették az első hónapokat, az első akadályokat és hatalmas sebességgel írták az új dalokat. Elérkezett az idő a bizonyításra, amit minden híresztelés ellenére a telt házas koncerteken és a megjelent kislemezek eladásán lehetett a legjobban lemérni.

A fiataloknak szóló újságok közül elsőként a Magyar Ifjúság kezdett foglalkozni a Dinamittal, de ebben még nem volt köszönet. Az interjú nem Vikidál Gyulával, Németh Gáborral vagy Papp Gyulával készült, hanem Schuster Lóránttal. Íme a beszélgetés Dinamitra vonatkozó részlete:

- A Dinamit megalakulása lavinát indított el a magyar rockzenében, sorra alakultak át az együttesek. Sokan a 70-es évek elejének nagy változásaihoz hasonlítják a mostanit. Te hogyan látod?

- Mindkettő szükségszerű volt, mert a műfaj csak így tudott továbblépni, megújulni. Különbség viszont, hogy az akkori spontán vetélés volt, a mostani pedig művi abortusz!

Schuster Lóri válasza - ha nem is elegáns - valamennyire érthető, hiszen fájt neki Vikidál elvesztése és ebbe később sem volt képes belenyugodni, pedig Tunyogival is szép és eredményes időszakot élhettek át. A P. Mobil - főleg a Piramis eltűnése után - óriási lehetőség előtt állt. A világon természetes, ha valaki nem érzi magát jól a munkahelyén, akkor vált. Mindannyiunkkal megtörtént már a szocializmusban is, talán nem is egyszer. Akkor miért lenne éppen ő áruló? A kérdés tehát az, hogy miért vágyott el Vikidál a P. Mobilból? Miért nem érezte magát jól? Miért akart többször is lelépni és 1979-ig miért nem sikerült neki?

Vikidál el akart menni a Mobilból, de az ok maradjon még rejtély, az egyik komolyabb kiugrási kísérlete a Korál volt. 1978-ban teljes titoktartásban másfél-két hónapig próbált Balázs Fecóékkal. Már a koncerteket is előre leszervezték, amikor Gyula bejelentette, hogy elhagyja a Mobilt, amire válaszként a főnök előrántott egy zenekari szerződést, ami olyan magas kilépési összeget tartalmazott, amekkorának még ma is örülnénk, ha kapnánk, pedig 1978-at írunk 2500 forintos átlagfizetéssel. Vikidál nem tehetett mást, visszalépett. 

A szerződés egyik pontjában leírva felmentő ok a fizetési kötelezettség alól csak katonaság vagy komolyabb betegség lehet. Akkor született meg az ötlet, hogy az ideggyógyintézet igazgató főorvosa befekteti Gyulát, aki ekkor már amúgy is ki volt idegileg. A gyógykezelés három hetet vett igénybe ami éppen elég ahhoz, hogy legális legyen a távozása régi zenekarából. Zárójelentésében az szerepelt, hogy ha nem jön el a P. Mobiltól, akkor "végleg elmehet a hangja", a környezetében szereplő zavaró tényezőket azonnal meg kell szüntetni, nyugodt életre van szüksége. A botrány hatalmas volt, ennek ellenére augusztus 20-án a Skála parkolóban húszezer ember kíváncsi a Dinamitra. A sikeres bemutatkozásról egyetlen sajtótermék sem tájékoztatja a rajongókat...

Hónapok telnek el a bemutatkozás óta, amikor végre megjelenik az első komolyabb írás a Magyar Ifjúságban "Robban a Dinamit" címmel. Micsoda meglepetés. Valószínűleg az egyesek részéről nem várt sikert már nem lehetett meg nem történté nyilvánítani. Az írás egyébként jól tükrözi a Dinamit koncertek akkori hangulatát. Ekkor még úgy tűnt, hogy lerázza az akadályokat a zenekar.

A hazai popvilág arculatát időszakonként visszatérő változások formálják. Ez év tavaszán a személycserék elsősorban a rockvilágot rázták meg. Íme a sérült együttesek listája:

Személyi okok miatt három zenész kivált a Skorpióból. A Papp-Szűcs-Németh hármas új együttest formál, melyhez csatlakozott Németh Gábor öccse, a fiatal Németh Alajos, aki a Miniből köszönt le. Az új együttes szólistája, Vikidál Gyula a P. Mobilból vált ki. De a P. Mobil sem hagyja magát, a Koronából a tehetséges Tunyogit igazolták át Vikidál pótlására. Frenreisz az ex-Korálos Papp Tamást és a Generál gitárvirtuózát, Tátrait gyűjti maga köré. S míg folyik a cserebere, a zenekarvezetők sérült soraikat rendezik, nyilatkoznak, addig csendben startol a magyar rock "fekete lova", a Dinamit. A tatabányai bemutatkozó koncerten az "előbanda" Ikarust elmossa az eső, majd kétórás küszködés a hullámokban megújuló záporral. A hangszórókról lekerülnek a ponyvák, végre lehet kezdeni. A színpad viszont csupa víz, az erősítők beáztak. Amikor az együttes megtudja, hogy a közönség nem kapja vissza a belépők árát, valamennyien a kezdés mellett szavaznak. Utolsó igazítás a fényszórókon, a hangszíneken, majd pillanatnyi csend. A levegőt bikahang hasítja: - "Legyen a mai este a szeretet ünnepe!" A közönségből sokan felismerik Vikidál hangját és több százan a színpad elé tódulnak. A levegőt, kemény, lüktető, nyolcados tempó rázza: "Dinamit a vérem, lobban, mint a tűz ... Az égbe visz, a mélybe űz... Állj elém, nyújtsd kezed az égre, Hogyha véred izzik, énekelj velem ..." A dal végén lélegzetvételnyi szünetet sem enged az együttes, ismét vad ritmusok szántják a dobhártyákat. - "Senki ne szóljon, senki ne adjon tanácsot" - énekli Vikidál miközben egy-egy felső "d" is elszáll torkából. A bizonyítás percei után az első kislemez zenei anyaga következik. A "Mi ez az érzés" izzó hangulatát - mely az élő koncert leglüktetőbb sikere - Szűcs Antal Gábor Gibsonjának futamai váltják fel, s a gitárszólót a Hammond orgona lágy hangzása öleli át. Közben Vikidál mély átérzéssel az "Igazságról" énekel. Aztán valamivel feszesebb ritmusú rockballada következik, az "Arcok álruhában" az énjüket cserélgetőket gúnyolja. A szám végén az együttes Ki mit tud?-ja következik. Németh Alajos énekelteti a basszusgitárt, majd Papp Gyulával hömpölygő melódiát indítanak. Németh Gábor keményen dolgozik a Ludwigokon, s előfüggönybe burkolt szólója után magára hagyja a színpadon Papp Gyulát. A fejgép kezét világítja, és a hátfalon óriásra nőtt árnyékkezek fergeteges futamot indítanak. A varázslatot Vikidál Gyula hangja töri meg. Vikidál képességeit nemcsak szólóénekesként kamatoztatja, hanem zeneszerző-szövegíróként is. Érzésvilágából mély őszinteséggel két dalt szólaltat meg, elkötelezettségét bizonyítva a kétkezi munkások világához, A "Munkás" és a "Külvárosban születtem" a Dinamit koncert elgondolkoztató percei közé tartoznak. Talán új stílus született e két szerzeménnyel: a "külvárosi rock".

Az "Éjszakai séta" és a "Körjáték" a rock szokványos fordulataival élnek. Bár e két dal nem minősíthető stílustörésnek, és tökéletesen illenek az élő műsorba, tucatgyártásuk mégis az érdektelenség mellékutcájába vezetheti az ígéretes zenekart. A koncert két zárószáma egyben az első Dinamit kislemez felvételeit tartalmazza. Kezek erdeje emelkedik az égre, amikor az együttes vokálja énekli: "Neked adnám a világot". Az "Aluljáró fia" a rockzene kísértése. Ha nem Vikidál énekelné, rágógumizenének is beillene. De az ő előadásában pillanatok alatt a Dinamit tábor himnuszává válik a dal: "Aluljáró fia, a sorsod valahol hibás" Az új együttes legfőbb erénye: stílusa egyértelműsége. A vájtfülűek számára talán visszalépésnek tűnik, ha invenciózus szólisták csapatmunkájukat az egyszerűség jegyében indítják. Ne feledjük azonban, hogy a hardrock zene, mely szerte a világon ma is hatalmas tömegeket képes maga mellé állítani, a legpuritánabb eszközökkel hódít egy évtizede. A Dinamit olyan útra lépett, ahol a csapatmunka az irányadó és a zenei alázat erénynek számít. Járt út ez, sokak által taposott, éppen ezért sikamlósan előre lépni a legnehezebb. Németh Gábor, úgy tűnik sok év után kedvenc stílusára talált. öccse méltán pályázhat az "Év basszusgitárosa" címre. Szerzeményeivel, szövegeivel is lendíti az együttes munkáját. Papp Gyula ismét szólisztikus rangra emelte az általa kezelt billentyűiket. Szűcs Antal Gábor ezúttal farmerban vérbeli rockzenészként mutatkozott be. Vikidál a tőle megszokott dinamizmussal és átéléssel adja elő szerzeményeit. Bár sok újat nem mutat magából, mégis végig főszereplője a koncertnek. Szövegei korántsem mozognak művészi szinten, "versek" helyett önmagáról, életéről vall. Egyéni színpadi jelenség, visszafogott lénye a legegyszerűbb köznapi témák és gondolatok szuggesztiójára is képes, a szövegek átlényegítésére és megelevenítésére. Tatabánya, Győr, Debrecen, Miskolc, Agárd, Gyula, a Budai Ifjúsági Park közönsége már hallotta a Dinamit "robbanását".

A dicséretet nem szórják csak úgy a szélben, azért meg is kell harcolni. Az üdítő pozitív sziget után azonban hamar visszarángatják a zenekart a magyar valóságba, Az Ifjúsági Magazin még mindig nem a lényeggel foglalkozik, nem a feladatát végzi - talán nem véletlenül cserélték le pár évvel később a bandát  -, tovább ingerel, aminek alapos oka lehet, de vajon mi (a kérdés költői volt).

Vácott jártamban-keltemben öles plakátokat láttam, amelyek a Dinamit együttes fellépését hirdetik. Kiderült, nem az új szupergruppról van szó, hanem a helyi Dinamitról. Meg is ismerkedtem tagjaikkal. elmondták, hogy ők már 74 óta használják ezt a nevet, ideiglenes működési engedélyük birtokában. így ismerik őket a környéken, de jártak már külföldön is. Mondtam, nekik, itt valamit kell tenni a névazonosság miatt. Vagy tegyenek be a nevükbe egy y-t, hogy Dynamite legyen, ahogy az angol írja, úgyis divat manapság a nemesi y. vagy volna még egy megoldás. Régen, az ánti-világban az azonos nevű, gyakori családnévvel rendelkező közrendőröket számozással különböztették meg egymástól. mint Kovács I. András, Kovács II. András. Nos, lehetne e példa nyomán Dina I. Mit, Dina II. Mit.

Megállapíthatjuk, hogy az újságírónak épp annyi esze van, mint az árulózó-szakmunkástanulóknak. Lelke rajta. Ha ahhoz van esze, hogy újságíróként felkeresse a váci zenekar tagjait, ahhoz is lehetett volna, hogy Németh Gáborékat is megkeresi. Esetleg tisztázhatják a félreértéseket, de e-helyett könnyebb lejáratni a nagyzenekart.

Az Ifjúsági Magazin lejáratási kampánya egyre erősödik, továbbra is döfköd, miközben még mindig nincs mersze szemtől szembe állni a Dinamit egyetlen zenészével sem. A következő nyúlfarknyi interjú-részletben Benkő Lászlót igyekszik kérdésével befolyásolni:

Ezek szerint te hasznosnak tartod azokat a változásokat, amelyek egy nyáron át borzolták a kedélyeket? Gondolok itt elsősorban a Dinamit Skorpióból, P. Mobilból, Korálból való 'megteremtésére. 

- A magyar popzene szempontjából ugyanolyan hasznos ez, mint az 1971-es változás volt. Viszont nincs akkora hordereje! A nagy bandák talán kényelmi, talán egyéb okokból kimaradnak a változásokból, s nem tudni, hogy mi lesz a jövőben a formációkból.

Változások, amik BORZOLTÁK a kedélyeket? Milyen kérdés már ez? Sajnos Benkő egy kicsit finomabban, de pont azt nyilatkozza, amit az újságíró elvár tőle. Csakhogy ennek így semmi értelme nincs, hiszen a felsorolt bandák 1979-ben mind egy szálig a legnagyobbak közé tartoznak. És ha már a változásokról beszélünk: Miért nem esik szó például a Karthago együttes születéséről? Az ő megalakulásukkal is sok zenekart bontottak meg és ha Pataky és Slamovics Eddája az aláírás előtti napon előzenekarként nem mossa le főzenekart, akkor ma  ők is a Karthago tagjai, ami mégtöbb zenészt és együttest érintett volna. 

1979-ben a sajtó nagy úr, akit kipécéz magának, annak előbb-utóbb vége lesz. Aki olvasta a Beatrice sorozatot, az emlékezhet arra, hogy Feróékat is azért ócsárolták, mert pár évvel korábban még diszkót nyomtak ezek után hiteltelen mint rockbanda. Miközben az akkori nagyok szinte kivétel nélkül szintén más zenei világból érkezett (pl: Bergendy, Corvina, Neoton, stb...)

Az Esti Hírlap a többiekhez képest rengeteget foglalkozott a Dinamittal, de ennek oka volt. A szerkesztő még a zenekar megalakulásakor elérte, hogy a legfrissebb híreket ő közölhesse le először. Ő legalább látott lehetőséget a bandában. És hogy ne csak a szép dolgokat tárja a közönség elé, a rosszat is az Esti Hírlap osztotta meg először "Mi van a Dinamittal?" címmel:

Igen élénken foglalkoztatja a fővárosi fiatalokat: a Dinamit együttes egymás után több koncertet lemondott. Bár sok száz jegy elkelt elővételben, műsorukat vasárnap délelőtt az Alkotmány Moziban, este pedig a Danuviában a Beatrice "pótolja". "December 6-tól a hónap végéig a lemezgyár Rottenbiller utcai stúdiójában készítjük első nagylemezünket" - mondja Papp Gyula, a Dinamit vezetője, majd így folytatja: "Sajnos, énekesünk, Vikidál Gyula torokbántalmakkal küszködik, gégeorvosa szerint pihennie kell. Nem koncertezhetünk, mert elsődleges célunk, hogy a nagylemez minél jobb minőségű legyen."

Emlékszem, nekem is megvolt a 40 forintos jegyem az Alkotmány moziba és alig vártam, hogy élőben láthassam a zenekart, de sajnos a jegyem elveszett, soha többé nem találtam meg. Öröm az ürömben, hogy az ominózus koncert amúgy is elmaradt. Mint emlékezhetünk, Vikidálnak az állandó stressztől és idegességtől már a P. Mobilban is majdnem elment a hangja. Nos, a Dinamit fellépésein folyamatosan jelenlévő fizetett árulózók is megtették a kellő hatást. A frontember egy rövid időre elnémult. Pihentetnie kellett a torkát, különben végleg elköszönhetett volna a színpadtól. Amíg ő a torkát pihentette, addig a többiek feljátszották a dalokat, 1980 közepére megszületett a Dinamit első albuma...

Folytatjuk... (2021.01.14.)

Írta: Fiery