Cikipédia 13/13 - Az Ős Bikini története 4. (1983)

1983-ra a Bikini együttes élén Nagy Feróval a hazai könnyűzene éllovasa lett. Ők azok, akik meghagytak valamit a hard rockból, de újszerű ötleteiknek és szövegeiknek köszönhetően stílusuk abszolút megfelelt a modern kor elvárásainak. A Pick-Up júliusban leközölt egy interjút "Feró és a szódavíz" címmel. A beszélgetés végén stílusában a zenéhez hasonlóan meglehetősen alternatív a sorok között ezúttal is megbújik a kétértelműség. Az embernek olyan érzése van, mintha Feró tovább akarna lépni, mert már szégyellné a csöves-baboskendős tábort, ő ennél komolyabb rajongói bázist szeretne és ehhez segítséget is kap.

A topis tábor amúgy sem nagyon érti a kétértelmű mondatokba burkolódzó üzeneteket, ők a szókimondó Ferót szerették, de azt tudjuk, hogy a visszatérés után erről szó sem lehet. Ferót végre elfogadta a sajtó, a hatalom és az új generáció közönsége, akkor meg minek menjen bele egy újabb szélmalomharcba.

Mire az az újság megjelenik, már a lemezboltokban van a Bikini kislemeze és nagylemeze is. Valósággal szólás-mondássá vált a Ki csinál szódát kifejezés A szimbólumok körében járatlanok kedvéért szóda - popzene, szódacsinálás - a zene, magatartás, önkifejezést. Nagy Feró alighanem új korszakot, méghozzá a korábbinál sikeresebb és egyértelműbb szakaszt kezd zenei pályáján Az új lemezük megjelenése előtt beszélgettünk vele.

- Mikor alakult a Bikini?

- 1982 májusában találkoztam össze Németh Alajossal, akivel régi barátok vagyunk Eleinte csak saját kedvünkre zenélgettünk, később alakult ki a Bikini.

- A név előbb is létezett, nem?

- Igen. de akkor még teljesen más felállásban. Akkoriban alkalmi csapatokkal, amatőrökkel kísérleteztem, de nem sok eredménnyel. Ekkor határoztam el, hogy olyan zenészekkel kéne összejönnöm, akik nemcsak technikailag képzettek, de alkotó emberek is így jött a mai banda össze. 

- Tavaly állandóan azt pletykálták, hogy nem mersz a közönség elé állni az új zenekarral.

- Nem értem ez miért terjedt el. Sokáig nem volt műsorunk, állandóan próbáltunk, de közben felléptem itt ott.

- Az előbb te is kísérletről beszéltél. Szerinted mennyiben az új tehetségek irányzata az új hullám és mennyiben a kísérleteké?

- Azt hiszem, sok új hullámos zenekar fellépése mögött az érződik, hogy a most futó zenészek rovására akarnak érvényesülni. Szerintem meg az a jó, ha a különféle zenei irányzatok egymás mellett léteznek és nem egymás ellen. Sok új zenekar saját stílusát tekinti egyedül követendő példának. A feltörekvő zenekarok között sok a blöff, és ez növeli azt a zenei zűrzavart, ami jelenleg tapasztalható Ehhez már csak szükséges rossz a közönség terrorja.

- Mit értesz közönség terror alatt?

- Kicsit durván fogalmazok. Valójában a közönség nyomását, azt az igényét értem alatta, hogy a leginkább kézenfekvő dolgokat kívánja tőled, csupa olyan bevált dolgot, ami már sláger, és ami nem jelent neked továbblépést. Másrészt nagyon jól meg tudom érteni a közönség igényét, mert például én most itt cikizem a közönséget, pedig, ha idejönne a Rolling Stones, én is azt mondanám Jaggerkém, játszd el nekem a Get no-t, már húsz éve várom. Nekem ne menjetek haza Get no nélkül. Úgyhogy, ha a közönség azt mondja, játszd ide nekem a fülembe a kedvenc nótámat, én megértem.

- Azt mondtad, profi zenészekkel, kreatív módon akarsz dolgozni Mik az elképzeléseid?

- Szerintem a nyolcvanas évek elején számomra a Beatricével lezárult egy korszak. Minden eredményt minden tapasztalatot szeretnénk összegezni, felhasználni. A rockzene eredményeit is szeretnénk úgy újra fogalmazni, hogy ne a múltat idézzék, hanem a mához szóló legyen a zene. Amikor a lemezt készítettük, az volt a célunk. hogy a legkülönfélébb stílusok eredményeit átfogja, de egy újfajta működjön létre. Igen, a felvétel már csak abban is eltér a többitől, hogy sok zajeffekt, szöveges közjáték hallható a számok között - Már a próbákon gondolkodtunk olyan ötleteken, hogy a dalokat valamiféle történetbe ágyazzuk. Ez a lemez tulajdonkeppen. hang, video, amely térben és időben mozogva röpíti a hallgatót ide vagy oda. Sok zaj ötlete származik a lemez egyik szerkesztőjétől Bernáth(y) Sándortól, a kitűnő felvétel és keverés pedig Kovács György hangmérnöknek köszönhető.

- A főszereplő azért mégis Te vagy. Szerinted Nagy Feró énekes, vagy személyiség, mint az előbb említett Jagger, aki nem elsősorban énekes?

- Elsősorban Nagy Feró szeretnék lenni a színpadon, de nem az a Nagy Feró, akit várnak a skatulyából előhúzott hanem spontánabb, szabadabb önmagam.

- Szerinted ki csinál szódát?

- Én feltétlenül Mert ahányszor csak odamegyek az üveghez, mindig így csinál hrrrr. De nem bai. Itt vagyok én. itt a lemez, itt a friss szóda.

- Gondolod, hogy nem lesz tőle könnyes a szemünk?

- Gyakorlott szódaivónak meg se kottyan. Aki viszont félti a torkát, mert eddig csak langyos csapvizet ivott, az csak lassan, óvatosan kortyolgassa, nehogy megártson.

A lemezről sok mindent nem tudtunk meg. A beszélgetés a "király" új ruhájáról szól, aki nem látja a nem létező szép új öltözéket az hülye, aki látja - miközben a király valójában meztelen -, az meg azért hülye. Ilyen a 22-es csapdája és nem jövünk rá, hogy akkor most ki az igazi hülye?

Amíg azon elmélkedünk, hogy Feró új zenei és szövegvilágát magunkénak érezzük, vagy egy kukkot sem értünk belőle - de eljátsszuk, hogy vágjuk a témát -, az fel sem merül, hogy tulajdonképpen a "király" csak játszik velünk. Azért nem merül fel, hogy az egyébként siker-album nem szól semmiről, mert olyan sokan szeretik, olyan sokan értik, olyan sokan mellette állnak, hogy talán mi nem nőttünk fel az új színvonalhoz.

Az Esti Hírlap "Kiforrottabb, tisztább hangzás - Bikini-nagylemez" címmel elhalmozza dicséretekkel a Bikini együttest és Feró sem marad ki a jóból. Az album azóta is a valaha megjelent legjobb 30 rockzenei lemezek között található. Az érdem Feró visszatérésének, az újszerűségnek és a bizony a háttérben megbúvó "állami támogatásnak" köszönhető. A stílust nevezhetjük bárhogy, ez akkor is új hullám volt!

De az a tény sem elhanyagolható, hogy a sajtó már 1977-óta tömte a fejünket a rockzene hanyatlásáról, minden apróbb újítást vastapssal fogadtak. Az új zenével megteltek a kis klubok, kétakkordos zenekarok élveztek kiemelt figyelmet. A klubokban 30 és 100 körüli nézősereg leste a GM-49, a Satöbbi, vagy a KFT fellépéseit, A nagy újdonság, a komolyabb egyetemi klubok élversenyzője azonban a Bizottság együttes volt közel 1000 egyetemista rajongóval. Képzőművészként egyik tag sem volt egy Radics Béla, vagy Tátrai Tibusz, sőt a zene és a szöveg is sokszor kifejezetten szar volt - szintén egy királyi ruha -, és aki azt mondta, hogy nem érti, azt a környezete azonnal hülyének minősítette. Hasonlót tapasztalhatunk ma is, mert, ha más a véleményünk, mint amit a "fősodor" mond, akkor mi vagyunk a hülyék. Vajon mi változott a 40 év alatt? Miközben az a "fősodor" sem volt soha többségben, míg a sajtó, a felsőbb rendszer és nagyhatalmú lemezgyár ezt erőltette. Vajon el kell ájulnunk a KFT 100, vagy a Bizottság 1000 nézőjétől, amikor még ebben a "haldokló rockzene évében" is a P. Mobil, a Karthago, a Korál, vagy Hobó fellépése 4-8000 rajongót vonzott?

Ezúttal végre győzött a sajtó - ha már 1982-ben a Piramissal befürödtek - az ízig-vérig ellenálló rocker - jó, tudjuk, volt diszkó is, meg funky, meg beat, de a hírnév és a tömeg rockerként találta meg -  "messiás" egy kőkemény rockbandával - akiknek dinamit a vérük - együtt kapitulált nagy sikerrel. 

A hangzás nagyon jól ismert, de a zene, ha lehet, még jobb, kiforrottabb, tisztább. Megjelent a Bikini nagylemez, amely szenzációsnak mondható. A sztárember, Nagy Feró annak idején rendkívüli sikereket ért el a Beatricével. Jelképük, a baboskendő azonban megkopott. Az a zenekar feloszlott. A Bikini merőben új formáció, de Feró a régi maradt. Kitűnő muzsikus, s olyan zenészekkel vette körül magát, akik játszva oldották meg a nehézségeket. Dicséret illeti Bernáth(y) Sándort is fotójáért és grafikájáért. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat nemcsak a lemezt vállalta fel, hanem egy olyan zenekart is, amelyik valóban bizalmat érdemel. Senki ne számítson hagyományos slágerekre, még a számok felépítése sem olyan, mint amilyeneket megszoktunk. Más világ ez, modernebb, nyersebb, szókimondóbb. Feldolgoztak egy régi Kovács Kati-számot is, a Nem leszek a játékszered új variációjának címe: Nem leszek sohasem. Stúdió közegben készült a felvétel, de ismerve Nagy Feró képességeit; a Bikini­ koncertekre is érdemes kilátogatni.

A Hanglemezgyár egyre kevésbé engedte be a hagyományos rockmuzsikát a stúdióba, csak a már bevált zenészek, zenekarok folytathatták, mint a P. Mobil, a P. Box, a Prognózis, vagy Hobó és Bill. Az Új Skorpió a The Police mintát követte, a V' Moto Rock szintén elindult az új hullám felé, hisz ez egy "új év" volt...

A Jövő Mérnöke "Amit érdemes meghallgatni..." címmel erősen propagálja az egyetemistáknak Feró új albumát, ami érthető is, hiszen a lemez már inkább nekik szól. 

Aki szereti a jó zenét, nem idegenkedik a kemény ritmusoktól, és az első hallásra kicsit zűrzavarosnak tűnő megoldásoktól - annak érdemes meghallgatnia a Bikini együttes első nagylemezét. A hosszú ideig haldokló Beatrice megszűnése után sokan leírták Nagy Ferót, ám a pesszimizmus korai volt. A tinik kedvence képes volt megújulni, s a Bikinivel - a korábbinál kevésbé izgalmas és problematikus szövegmegoldások mellett - képes volt olyan zenét produkálni, mely eléggé izgató és sajátos ahhoz, hogy kitűnjön az évek óta sablonokból élő pop-rock, diszkó, hard rock unalmas egyhangúságából. Az első hallásra esetleg idegesítőnek tűnő. s vad tinidühöt árasztó "üvöltözés" harmadik-negyedik újra hallgatása már eléggé melodikussá válik ahhoz, hogy az ember kellemesen együtt dúdoljon a lemezzel, feltéve, hogy van ehhez elegendő szuflája. Nagy Feró ötletességét és nem kis bátorságát dicséri, hogy a dalok összeválogatásakor nem arra törekedett, hogy valami kitalált életérzést vagy koncepciót próbáljon tükrözni. Ehelyett elénekelnek és eljátszanak mindent, ami az eszükbe jut és amiről úgy gondolják, hogy jó zene. így talán az is érthető, hogy a lemez egy kellemes, dallamos csembaló számmal kezdődik, bár az sem véletlen, hogy az elandalodó hallgatót meglehetősen durván ébreszti fel a lemez A oldalának második száma. Az énekes azt a jól ismert, ám ritkán publikált közhelyszituációt adja elő, amelyben egy fiú addig győzködi partnerét lángoló szerelméről, s ígérget házasságot és csillagos eget, míg az "oda nem adja magát", ám az aktus végére a fiú lelkesedése is lelohad, s házasság helyett egy cigi lesz vágyai netovábbja. Az Ótyi-tyótyi-pingpong című dalban jó kis keleti dallamot hallgathatunk, s megbizonyosodhatunk a világról való ismereteink "igazában". Tudniillik, mint tudjuk, a keletiek szedegetik a rizsát, szeretik a rizsát és úgy beszélnek egymással, hogy Ótyi-tyótyi-pingpong. A kedélyek megnyugtatására ezután előadják a "Nem leszek sohasem a játékszered" című egykori táncdalfesztiváli sláger sajátosan értelmezett változatát, majd megtudjuk, hogy Quasimodo szép, de szerencsére süket is. Az A oldal utolsó száma a Bikini - vagy Nagy Feró üzeneteként közli velünk, hogy "Akárhogy fáj, padlón minden sztár", s ebben talán van is valami. A félbemaradt (!) dal a lemez B oldalán egy türelmetlen ifjú vallomásával fejeződik be - "Nekünk te ne ugass, mindent akarok azonnal, türelmetlen ifjú vagyok - Mond inkább, hogy vágyom utána .. A Viva Carneválban talán valamelyik VIT-ről nosztalgiázik Feró - Natasának puszit adott, cserébe meg jelvényt kapott - majd a hangulat fokozásaként elénekli a "Ggye eta ulica, ggye eta dóm" kezdetű orosz-cigány dalt, nem feldolgozva, többé- kevésbé úgy, ahogy azt a nála komolyabb zenészek szokták. Ezt követi egy mély mondanivalót tartalmazó krimi - Én nem 'mondtam, hallottam, gondoltam semmit: tehát nincs mitől félnem, majd a lemez stílusos zárásaként egy meglehetősen hülye mese következik egy kismadárról, akit lebeszéltek arról, hogy éhes legyen.

Feró és a Dinamit együttes zenészeinek összekapaszkodása minden idők egyik legjobb húzása volt. Ha emlékszünk, 1981-ben Ferót a sajtó munkatársai ellehetetlenítették, a zenész "haverok" eltávolították, kitörölték a zenészek társaságából. A Dinamit szintén az újságírók kereszttüzében állt folyamatosan és bármilyen nívós muzsikát tettek le az asztalra, azonnal szétszedte őket a "szakma". Mi lehetett az igazi ok? A rockzene, a megalkuvás hiánya és a konkurencia harc.

1982 elején Feró megírta a Quasimodo és a Ki csinál szódát című dalokat, de a közönség nem értette, hogy ennek mi köze van a Nagyvárosi farkashoz. A "nagy tekintélyű" szakmai bizottság pedig visszadobta a dalokat, hogy azoknak semmi értelme, mind szar. A sajtó pedig, ha hírt adott, mindig azt üzente, hogy van még mit tanulni... Mitől változott meg a szakma véleménye?

Mert a Bikini összeáll, mint Katiban a gyerek és onnantól nincs baj Feróval, nincs baj a Dinamitos fiúkkal, nincs baj a zenével és nincs baj a szöveggel sem. Sőt, mint azt több helyen olvashatjuk, rettenetesen komoly a mondanivaló. Vajon mi történt, hogy a szakma ilyen hirtelen megváltoztatta a véleményét? Mitől lett Nagy Feró jó elvtárs, követendő példakép?

Feró megtalálta a kiskaput, kialakított egy szürreális világot és nem érdekelte, hogy az emberek hisznek benne, vagy sem, értik, vagy sem. Végre úgy nyithatta ki a száját, hogy bármit mondott, nem eshetett baja, mert ügyelt arra, hogy ne mondjon bármit...

Folytatjuk... (2022.02.26.)

Írta: Fiery