Cikipédia 12/21 - A Piramis együttes története 19. (1981/1)

Beköszöntött 1981 és a Piramis együttesről továbbra sincs semmi különösebb hír. Vihar előtti csend. Azt utólag tudjuk, hogy ez nem a Piramis éve. Révész Sanyi kilép a zenekarból, akik már nélküle belekeverednek - vagy akiket belekevernek - egy "jótékonysági koncert" pénzügyi tranzakciójába. Mindenre meg van a precízen kidolgozott válasz, de vajon érdekel-e még egyáltalán valakit? A tárgyalás el sem kezdődil, az ítélet elkészült...

Az év egy szép hírrel indul, ami nem is lenne különösen fontos hír, hiszen a Piramis minden évben fellépett ott, ahol valakit, vagy valamit támogatni kellett, erről a magasztos tervről a januárban a Magyar Ifjúság számol be. Ahogy előző visszaemlékezésben jeleztem, a Piramis siker története Pécsen indult és a vég is itt kezdődött:

"Február elsején sok-sok dal hangzik majd el azokért, akik - legalábbis többségükben - nem lehetnek ott a pécsi vásárcsarnok hatalmas területén. A hozzávetőlegesen vagy tízezer ember befogadására alkalmas helyszínen ezen a napon nagyszabású koncertre kerül sor, amelynek bevételének jelentős részét a mozgássérült fiatalok megsegítésére kívánják felajánlani. A koncertet a pécsi Puskin Művelődési Ház égisze alatt működő Piramis Klub szervezi, a részt vevő együttesek pedig azt ígérik, hogy legújabb produkcióikkal mutatkoznak be a közönségnek.

A Pandora's Box nyitja a fellépők sorát - s részükről igazán nem nehéz betartani az új programra tett ígéretet - lévén a csapat egészen friss kreáció. Aztán a V' Moto-Rock következik, amely második albumának legsikeresebb dalai mellett ugyancsak kirukkol néhány újdonsággal is. Az Új Skorpió a nagyszabású koncert következő résztvevője, amely munkában levő, de még napvilágot nem látott második albumának, zeneanyagát is "kipróbálja". Az eseményt a Piramis együttes fellépése zárja, amely jó ideje stúdióban dolgozott csupán, s a közönség hosszú hónapok óta nem hallhatta élő előadáson. Zenei programjuk derekát ugyancsak újdonságok alkotják majd, hiszen ötödik albumuk muzsikáját még nem ismerheti a közönség. Ezek a dalok még a lemezgyári stúdióban is csak részben készültek el.

Közismert dolog, hogy nem kockázatmentes dolog csupa friss dallal porondra lépni, a közönség rendszerint elvárja: a lemezről-rádióból ismert slágerek viszonthallását. A szervezők azonban bizakodnak a telt házban, s nemcsak a fellépők jó csengésű neve miatt, hanem mert a koncert bevétele ez alkalommal ritka nemes célra fordítódik."

Utólag, több cikk olvasása után körvonalazódik bennem egy csapda lehetősége, amit a Piramis együttes számára állítottak és ennek a kelepcének a Magyar Ifjúság lelkes újságírója is részese. Természetesen ez csak egy teória és az sem biztos, hogy megállja a helyét, mindenesetre furcsa, hogy hosszú idő után először ír a zenekarról a lap... A többit az írás végére hagyom.

A Vas népe és a Hajdú-Bihari Napló egyidőben - február - jelentette meg rövid tanakodását egyazon újságíró tollából a Piramis mítosszal kapcsolatban. Igyekezett kérdéseket feltenni, amire megnyugtató válaszokat is adott, de a zenekar szénája nem igazán állt jól:

"Csönd van a Piramis körül. Az együttes alig hallat magáról. Néhány koncert, részvétel a Volkstimme bécsi fesztiválján, Szlovákiában a szolidaritási rockfesztiválon, egy - végső eredményében kissé önmutogató - fotókiállításon, Som Lajos kategória győzelme, s több helyezés a PM év végi pop-közönség szavazatán. Spanyol, svéd, nyugatnémet lemezszerződés - az együttes táguló lehetőségei. Pillanatnyi útjukat nem kísérik hangos botrányok, sem látványos sikerek. A hallgatás sok esetben a kikezdhetőség állapota. A Piramis mítosz falai, megroggyantak, lehet olvasni mostanság, sőt, egyenesen omlással fenyegetnek. Az 1977-78-as év volt a csúcs. Azóta új mítoszok és új próféták születtek - Edda, Hobo... De már több fiatal tehetséges együttes is döngeti a pop-olimposz kapuját - Solaris, H. I. T., East...

A kemény rock, s a mind szókimondóbb (őszintének látszó) szöveg könnyű siker lehetősége egyre több zenekart (sok az eszkimó, kevés a fóka korszakban néha úgy érezni túl sok is) dobott föl. Kétségtelen, hogy jelenleg erre van közönség igény, hiszen több mindent képes - legalább is egy-egy koncert erejéig - pótolni. A Piramis indulásakor hirtelen, s nagyerővel robbant be a magyar pop életbe, zenéjükkel, szövegeikkel egycsapásra meghódítva a legfiatalabb közönségréteget. Som Lajos, Závodi János, Révész Sándor meghatározó rock egyénisége szavatolta a hosszabb kifutású sikert. Lemezeik, koncertjeik mindenképpen úttörő jelentőségűek voltak, megteremtve a hazai rockélet alapjait.

Mi is volt sikerük titka (a Piramis-mítosz alapja)? Mindenekelőtt a zene. Závodi János nagyszerű, improvizatív gitártudása; Som Lajos átéléssel teli 'basszus-játéka; Révész Sándor színpadi jelenlétén túl ható egyéni énekhangja; Gallai Péter mélyebb érzelmeket hordozó billentyűs játéka; Köves Miklós játékos, kemény ritmusú dob technikája. Szövegeikben igyekeztek a fiatalok gondolkodás módjából, érzés világából, életmódjából mind többet visszaközvetíteni, ügyelve, hogy verseikben a jelzéseken túl, útmutatás a kivezető út lehetőségének felmutatása is szerepeljen. S hogy mítosszá lettek, végiül is nem az ő hibájuk. Az a korosztály (a tizenévesek), amely konszolidált, mítosztalan közegben nőtt föl, mentesen mindenfajta meghatáro­zó jelentőségű történelmi eseménytől, bennük találta meg a hetvenes évek végének mítoszát, a mai tizenévesek majdani legendáját.

Ma csönd van a Piramis körül. Mit rejt valójában ez a hallgatás? Som Lajos szerint ez a mai stagnáló időszak csak látszólag állóvíz, a Piramis jelen állapotában a feltöltődést van hivatva szolgálni. Koncert sorozatok helyett az együttes Pécsett klubot hozott létre, amelyben lehetőséget teremtett más művészeti ágak alkotói számára is. Igaz, egy közönség réteg leszakadt róluk, elsősorban a hangoskodók.

Sosem szerettem, ha előre megmondják, hogy ki lehet majd legközelebb legenda, mert az sosem szokott bejönni. A Solaris nagyon jó banda volt, számos fellépését láttam, de instrumentális muzsikával Magyarországon soha nem lehetett elérni semmit. Egy kis érdekesség, a Piramis is hasonló tervekkel kezdte, de Som hamar belátta, hogy az ének nélküli zenére nincs igény. A H.I.T. pedig már elkésett. Mire komolyan vehette volna Mr Basaryékat a Hanglemezgyár, addigra megtelt a piac rockzenészekkel, de ami rosszabb, beköszöntött az új hullám. A közben négy tagúra csökkent létszámú csapat megpróbált váltani '82-ben. Legenda innen is kihúzva. Végül az EAST. Bizony, nagyon komoly harmóniákat és játékokat és igényes dalokat hagyott maga után a zenekar, és másodvirágzása alatt - Takáts Tomival - megtelt koncertjükre a Sportcsarnok, de lázba nem hozott senkit úgy, mint a Piramis. A baj talán nem is a zenekarokkal volt, inkább azzal, hogy a fiatalok már kiélték magukat, az új nemzedék pedig már beérte kevesebbel is. 

1981-re a Piramis kivonta magát a forgalomból. Az elmúlt öt év folyamatos koncertezés, az állandó vita az újságírókkal, a konkurenciával való harc leszívta a zenekar erejét. Som úgy gondolta, hogy ezen már csak egy új lemez segíthet és ha eltünnek egy évre külföldön, akkor talán nagyobb lesz az érdeklődés visszatéréskor. Valljuk be, hogy nem gondolkodott rosszul, de a számításba hiba csúszott be, nem számolt Révész Sanyival. Az Esti Hírlap még ez év májusában is mindent megtett a banda népszerűsítéséért, és azt is pozitív dolognak mondhatjuk, hogy végre le lehetett írni, hogy az összes dal szövegírója Horváth Attila, aki az új lemezen is bizonyította zsenialitását:

"Mostanában meglehetősen ritkán látjuk pódiumon a Piramist. A zenekar most elkészítette újabb, hatodik nagylemezét. - Albumunk az Erotika címet kapta - mondja Som Lajos, az együttes vezetője -, alcíme pedig ez lesz: A szerelem országútjain. Az elmúlt év novemberében kezdtük a stúdiómunkát, s pályafutásunk során ezúttal nyílt először alkalmunk rá, hogy aprólékosan dolgozzunk. Sokat elemeztük a felvételeket, s ha kellett, javítottunk, korrigáltunk, újra feljátszottuk a részleteket. A hat éve megkezdett úton megyünk tovább, nem tagadjuk meg múltunkat, most is vállaljuk például a Szállj fel magasra. A Becsület, az Égni kell című dalunkat. Az Erotika valamennyi szövegét Horváth Attila írta, a lemez megjelenése június második felére várható. - Ismét "beindul" a Piramis. Továbbra is főleg külföldön turnézunk. Most játszottunk Pozsonyban, a Lyra fesztivál gáláján. Ott lépett fel Billy Preston is, majd néhány más meghívásnak tettünk eleget Csehszlovákiában. Június 2-án a nyugat-németországi Kasselban lépünk fel a V' Moto-rockkal és az Omegával. Nagyon készülünk erre a kulturális napra, hiszen az NSZK-ban húsvétkor jelent meg nagylemezünk, és ez lesz az első élő bemutatkozásunk. Ezután haza sem jövünk, hanem az NDK-ba utazunk, központi koncertturnénk lesz, majd június 19-20- 21-én Nyugat-Berlinben a Die Wahrheit újság sajtó ünnepségén lépünk fel. Az elmúlt évben Bécsben is a Piramis zenélt a kommunista lapok fesztiválján. Júliusban pedig két hétig Bulgáriában koncertezünk, augusztusra mennek szabadságra a zenészek és elképzelhető, hogy szeptembertől itthon is tartunk egy lemezbemutató körutat."

Az imént olvasott kasseli V' Moto Rock zenekarral történt közös koncertről egy 1979-es "párbeszéd" jutott eszembe, amikor Demjén Rózsi megalapította együttesét, akkor azt üzente, hogy "Most pedig rálépünk a Piramis nyakára". Hmmm, a meglepő megjegyzésre azonban Som válasza sem maradhatott el: "Ahhoz nagyon magasra kellene emelni a lábatokat". A rock-business már csak ilyen, azért, ha kellett nagyon szépen megfértek egymás mellett a színpadon többször is...

1981 május 1-én kitört a botrány! Mint azt előre jeleztem a Magyar Ifjúság elsőként közölt egy nem is annyira rövid beszámolót, melyben több zenekar is érintett volt, azonban a Piramist kiáltották ki azonnal főbűnösnek. Beindult a pécsi botránygépezet:

"A 168 óra, című rádióműsor egy korábbi adásában riport hangzott el arról a koncertről, amelyet a pécsi Puskin Művelődési Ház Piramis Klubja rendezett - a plakátok és a beharangozó cikkek szerint - a mozgássérültek javára. A riportból azonban kiderült, hogy a bevételnek csupán a töredékét utalták át a mozgássérülteknek, nem pedig a jelentős részét, ahogy, ezt lapunk is hírül adta a rendezvény előtt. A művelődési ház igazgatója az együttesekre panaszkodott, ők ugyanis csak 180 százalékos gázsiért vállalták a fellépést.

A közvéleményt alaposan felháborította az eset, többen javasolták, hogy a Piramis ellen indítsanak pert, mert az együttes önreklámozásra használta fel az alkalmat, és tisztességtelen haszonra tett szert. Közben egyre több kulturális rendezvény plakátján láthatjuk hol kisebb, hol nagyobb betűkkel a feliratot "A mozgássérültek javára ..."

1981 köztudottan a mozgássérültek éve, az ENSZ felhívása nyomán. Jó tehát, hogy sűrűn bukkan fel a címben szereplő mondat a műsorplakátokon, addig, amíg az valóban a célt takarja. Nem pedig szenzációhajhász reklámfogás, amely a közönség és a propaganda jóhiszemű támogatását saját célokra kívánja fordítani. A pécsi hangverseny plakátjaival már nem találkoztam a városban, csak a Puskin Művelődési Ház igazgatói szobájának a falán, egy hatalmas Piramis poszter társaságában. Fekete sorai közül a piros betűs szavak ugranak ki első pillantásra: koncert a mozgássérültek javára. Később tűnik elő a szövegre nyomott kék ábra; egy rokkantkocsit szimbolizál.

A Pulzus egyik adását juttatta eszembe, amelyben a Piramis együttes vezetője. Som Lajos a rádióriporternek tett szemréhányást, amiért az nem a beharangozásra áldozott több energiát. Kár, hogy a tévé riportere a támadásba torkolló védekezéshez tartotta csupán a mikrofont, s amikor Som Lajos kijelentette, hogy ingyen fellépésről egyáltalán nem volt szó, még azt is elfelejtette tudatni a nézőkkel, hogy nem ezt, hanem a 180 százalékos gázsit kifogásolta a rádió. Így azután nem csoda, hogy a néhány perces riport végén széttárt kézzel állapította meg, nem világos, hogy kik és hol követték el a hibát. Mindenesetre Csatlós Ferenc igazgató is ezzel érvel először: - Jobban sikerült volna az akció, ha a műsor előtti propaganda lett volna olyan nagy, mint az utána történt érdeklődés. Mégis, mekkora hírverése volt a rendezvénynek? - Amennyit itt, Pécsen meg tudtunk oldani. A riportokban 2500 plakátról volt szó. - Ez azért nem kevés. - Azokat mi nyomattuk, s elküldtük a klubtagoknak szerte az országba. Nem kaptunk elég támogatást, pedig a tévé elnökének is írtunk, hogy a híradó előtt adjanak tájékoztatást a kezdeményezésről. - Ilyesmit csak kivételes esetekben tesznek meg, nem hiszem, hogy ez azok közé tartozott; viszont a sajtóban sok helyen, többszázezer példányban, néhol a Piramis fotójával helyet kapott a felhívás. Ráadásul, úgy tudom, a Piramis Klubnak is rengeteg tagja van. - Négyszáz körül. - Itt, a városban? - Nem, az egész országban. - Ez meglep. Azt hittem, sokkal többen vannak. Viszont magyarázatot ad arra, hogy miért veszteséges a klub, hiszen a tagok képeslapot, posztert, matricát kapnak. - Inkább kedvezőbb anyagi helyzetbe kívántunk kerülni. - Van nálam egy levél, amit a klubtagoknak küldtek, abban azt írták, hogy a koncert a klub elég gyenge lábakon álló anyagi alapjait erősíti". - Ez csak másodlagos célunk volt, és végül is nem lett belőle semmi. Az elsődleges, hogy a mozgássérültek Baranya megyei egyesületét segítsük. - A tagoknak küldött levélben ez a második helyre csúszott...

- Meg kellett volna cserélni a sorrendet, csupán ezen múlt - tárja szét a kezét Csatlós Ferenc. A beszélgetés során azonban kiderült, hogy ötezer darab plakát készült 9700 forintért, ennek a fele még mindig "valahol itt" (a művelődési házban) van! Nem igaz tehát, hogy kevéssé propagált lett volna az esemény, ellenkezőleg. De nemcsak ez volt az egyetlen ellentmondás a nyilatkozatokban. 11700 forint gázsi

- A 168 órában három-négyezerről esett szó, a tévében már csak ezernyolcszázról. Hányan voltak végül is? - A kimutatás szerint 1785 jegyet adtunk el. Ehhez jöttek a klubtagok, akik ingyen vehettek részt a koncerten és a körülbelül 150 darab tiszteletjegy. - Tehát 107 ezer forint folyt be, ebből 9831-et kaptak a mozgássérültek, a zenekarok viszont 71 ezer 734 forintot vittek el - ismét a klub tagjainak küldött levelet idézem - "a jótékony célú" koncertről. De mi lett a többi pénzzel? - A plakátok költségén kívül 15 ezer forint terembért fizettünk és 2500-at alkalmi munkadíjként. (Egy másik beszélgető partnerem szerint korábban háromezer forintért adták bérbe a Vásárcsarnokot)

Az igazgató állítása szerint ők tehát nem nyertek a koncerten. Ellentétben a zenekarokkal, amelyek közül a Piramis együttes 11 ezer 700 forint gázsit vett fel, a Karthago 5 ezer 400-at, az Új Skorpió 4 ezer 900-at, a P. Box 4 ezer 500-at. Egyedül egy kezdő zenekar, a Stressz nem kért fellépti díjat. De vajon miért fizetett 180 százalékos gázsit a művelődési ház? - Korábban más együttesekkel állapodtunk meg a törvényes fellépti díjban, de sajnos nem írásban, és sorra visszamondták a fellépést. Kényszerhelyzetben voltunk, az akciót nem lehetett lefújni, s a korábbi vásárcsarnoki koncertek bevételéről tájékozódva, még így is bizonyosnak látszott, hogy jelentős összeghez jutunk.

A 180 százalékos gázsi egyébként egy régóta kialakult bunda következménye. Neves zenekarok ritkán vállalnak szabadtéri fellépést ennél kevesebbért, amit úgy számolnak el, mintha két fellépésük lenne egymás után, s ezért plusz 80 százalékot lehet fizetni, úgy, hogy a szállítás költsége nem emelkedik. De vajon mennyire általános ez a megoldás? Csatlós Ferenc szerint napi gyakorlat, mert monopolhelyzetben vannak a nagy zenekarok, s ezt ki is használják. Az előkeresett nyugtákon ott láthattam minden zenekarvezető kézjegyét a 180 százalékos gázsi mellett. Vajon, hogy merik aláírni ezeket a hamissá tett okmányokat, s hogy lehet az, hogy ez senkinek nem szúr szemet?

Csatlós Ferenc szerint aligha lehetne ezt megtenni, ha az ORI jobban odafigyelne. Azt elismeri azonban, hogy ők is követtek el hibát, mert a 180 százalékos gázsi akkor derült ki, amikor már nem volt visszaút. Igaz, nem szerencsés az sem, hogy például a nyomdába másfél hónappal előbb le kell adni a plakát szövegét. Szerinte azonban a Piramis együttes nem védjegyként, önreklámokra használta fel az alkalmat, sőt a többi zenekar hatására kérték végül ők is a 180 százalékos gázsit...

Mindehhez nincs túl sok hozzáfűzni való. Mindenesetre az eseménnyel egy időben adott keserű hangú nyilatkozatot Som Lajos arról, hogy rajongóik elfordultak tőlük. Ezt magam is tapasztaltam; amikor Piramis klubtagot keresve fiatalokat szólítottam meg Pécsen. Nagyon is kétséges tehát, hogy a rokkantaknak tett felajánlás nélkül számíthatott volna ötezer plakátos, több százezer példányos hírverésre az a koncert, amely a Piramis megcsappant rajongókörét és a klub "elég gyenge lábakon álló anyagi alapjait erősíti"? Természetesen nem.

Csatlós Ferenc szerint utólag bennük is felvetődött, hogy a fellépő együttesek talán veszíthettek a népszerűségükből, de azokat kellett fogadniuk, akik éppen itthon tartózkodtak. A koncert egyik legvitatottabb pontja az volt, hogy a műsorvezető, Danyi Attila többször is elismételte; a teljes bevételt utalják át a mozgássérülteknek. - Vállalom, hogy úgy mondtam, talán az előkészületek izgalmában, ám akik a pénzt kapták, pontosan tudták, miről van szó. De ha nagyobb összeget utalt volna át a Piramis Klub, akkor senkinek nem jutna eszébe ennyit bolygatni az ügyet - mondja, majd ő is elismétli a ha nagyobb propaganda lett volna. - Te is 180 százalékért léptélfel? - Nem, sőt: a 450 forintos ORI-gázsiért, a 100 forintos konferansziédíjért és az útiköltségért nekem egyetlen együttest kell bekonferálnom, e helyett hat zenekar műsorát vezettem.

Az ORI jogásza, dr. Gál Antal a következőt nyilatkozta az esetről: - A 168 óra riportjából értesültünk az ügyről, amelynek kivizsgálását levélben kértük a Pécsi városi Tanács V. B. elnökétől. A riport alapján úgy tűnik, hogy a 3/74-es rendelet többszöri megsértéséről van szó. Egyrészt az ötszáz főt meghaladó rendezvények megtartására a tanácsok csak az ORI hozzájárulása alapján adhatnak engedélyt. A pécsi koncertről nem értesítettek bennünket, azt azonban nem tudjuk, hogy a tanács feledkezett meg erről, vagy a művelődési ház nem kért engedélyt a tanácstól. Másrészt jogtalanul vették fel a 180 százalékos gázsit a zenekarok. Vannak ugyan esetek, amikor különösen nagyszabású koncerteknél - például a kisstadionbelieknél - engedélyezhetünk nagyobb gázsit, de ez természetesen nem vonatkozik a jótékony célú rendezvényekre. Amint kezünkben lesz a vizsgálat eredménye, intézkedni fogunk. Az esetleg jogtalanul felvett összeget visszafizettetjük, s ha szükség lesz rá, a felelősségre vonás sem marad el. A helyzetet bonyolítja, hogy a Puskin Művelődési Ház nem tanácsi, hanem szakszervezeti fenntartású.

Még egy közvetlen érdekelttel, Frenreisz Károllyal, az Új Skorpió együttes vezetőjévé! beszélgettem. - Mi a közreműködő szerepét töltöttük be, elsősorban azért, hogy az országban a legjobbak közé tartozó berendezésünket használhassák a többiek. (Valóban fel is vett a zenekar ezért ötezer forintot.) Kizárólag ezért léptünk fel, hiszen egy hónappal ezelőtt már játszottunk Pécsen. Azt azonban szeretném hozzáfűzni az esethez, hogy mi már többször próbáltunk teljesen ingyenes, jótékony célú koncertet adni, például a vietnami felajánlások idején, hasonlóan a gyárak, művészek akkori akcióihoz. Mikor azonban egy az ORI által rendezett turné alkalmából azt javasoltuk, hogy utaljuk át az egyik koncert teljes bevételét, az ORI vezetősége azt mondta: mi azt tesszük a gázsinkkal, amit akarunk, de ők ebbe nem szállnak be. Én akkor megtanultam, hogy csínján kell bánni ezekkel a dolgokkal. A teljesebb kép érdekében azt is hozzáfűzném, hogy zenekarunk a legnagyobb, a sztárgázsit kapja, ami fejenként 900 forint. Ehhez csak azt kell tudni, hogy 11 évvel ezelőtt a Metró együttesben 800 forintot kaptam. Akkor egy kétszáz wattos erősítővel játszottunk, most egy hatezér wattossal, amit saját erőnkből vettünk meg. Sem azok, akik a gázsit megállapítják, sem azok, akikhez a bevétel kerül, soha egy fillér támogatást nem adtak. S tekintettel arra, hogy a színészeknél ezerötszáz-kétezer-ötszáz forintos fellépti díj az általános, a mi gázsink megállapításakor ezen el kellene gondolkodni, és azon is, hogy mi hatunk a legnagyobb tömegekre.

Ezek valóban megfontolandó érvek, s a popzene általános problémáihoz vezetnek. Mindezek persze nem egyformán érvényesek az együttesekre, éppen ezért szívesen beszélgettünk volna Som Lajossal, a Piramis együttes vezetőjével is, hiszen a velük fémjelzett klub adta nevét a koncerthez, a propagandából ők részesültek leginkább. Som Lajos azonban többszöri kísérletünk ellenére sem tette lehetővé a találkozást.

Mikor híre ment, hogy erről az ügyről kívánok írni, többen megpróbáltak lebeszélni róla a "szakma érdekében". Nekem azonban meggyőződésem, hogy a szakmát nem ennek, a már amúgy is napvilágot látott ügynek a részletesebb feltárása járatja le, hanem az az álszent ügyeskedés, amely joggal háborítja fel a közvéleményt, s sajnos nemcsak az ügyeskedők, hanem az egész popzene ellen.

Mert valóban furcsa naphosszat hallani a rádióból, hogy "a becsület ennél többet ér", miközben, akik ezt éneklik, 180 százalékos gázsiért lépnek fel a jótékony célúnak feltüntetett hangversenyen. Még akkor is ez a véleményem, ha a Puskin Művelődési Ház igazgatója szerint a klubtagokat nem háborította fel az eset, sőt nem sokkal a rádióriport után tartott összejövetelen nem is jött szóba.

A közvélemény az ilyen esetek után gyanakvóbb lesz, így történhetett meg, hogy a VIII. kerületi Tanácsnak a mozgássérültek javára rendezett álarcosbálját követően lábra kapott a hír, ebben is "bunda" van. Az ügyről Végh Andrásné általános elnökhelyettes adott felvilágosítást: - A 102 ezer forintos bevételt a kerület 60 mozgássérült gyermekének gyógytornáztatására kívánjuk fordítani. Az V. kerületben dolgozik Dévényi Anna gyógytornásznő, akit a televízió is bemutatott. Hozzá hasonlóan, nekünk is lehetőségünk volt egy fiatal gyógytornásznő beállítására, akit - miután megteremtettük erre az anyagi alapot -, április 1-től főállásban tudunk alkalmazni. Jelenleg a Trefort utcai rendelőintézet reumaosztályához kapcsolva, egy kis tornateremben folynak a foglalkozások, ahova szőnyeget, s különböző tornafelszereléseket kell vennünk. S mivel itt egyszerre csak 10-12 gyerek fér el, hamarosan felépül a kondicionálótermünk, ahol napközben az összes gyerek tornáztatását meg tudjuk oldani.

- Hallottam olyan véleményt, hogy a Tanácsnak nem egy jótékony célú rendezvény bevételéből kéne finanszíroznia az efféle beruházásokat. Azt is kifogásolták, hogy a mozgássérültek társadalmi vezetői nem értesültek hivatalosan a rendezvényről. - A tanács nem jótékonykodik, amikor ezekkel a gyerekekkel foglalkozik, hanem a feladatát végzi. Meghatározott célra rendeztük a bált, amelynek bevételét meghatározott célra hasz­náljuk fel. Ez különben is csak töredéke az erre fordított pénz­nek, például a kondicionálóterem másfél millió forintba kerül. A rendezvényre ugyanakkor meg­hívtuk például a Vöröskereszt illetékeseit, akik el is jöttek. A félreértés ott lehet, hogy a moz­gássérültek nincsenek megfele­lően nyilvántartva. Ezt támasz­totta alá a népi ellenőrző bizottságunk vizsgálata is. S olyan szervezett szövetségükről sem tu­dok, mint amilyen például a vakoké. Mindamellett a VIII. kerületi Tanácshoz tartozó mű­velődési intézmények még öt olyan programot terveznek, amelyből jelentős összeget tudnak közvetlenül a központi számlára utalni, és néhányszor mű­sort adnak á mozgássérülteket ellátó intézményekben.

A kezdeményezések döntő többsége tehát "tiszta", valóban a segítő szándék és nem az ügyeskedés hívja őket életre. Ilyen volt például a Vámosi- Záray házaspár felajánlása, hogy a MOM segítségével igyen koncertet adnak, ők vállalták a zenekar, a közreműködők mozgósítását, a termet és a berendezést a MOM segítségével ingyen biztosítást az ORI munkatársai biztosították. A házaspáron kívül ingyen lépett fel Szegedi Molnár Géza, Stefánidu Janula, JuhászMária, Illés Melinda, Blum József és zenekara. Az est körülbelül 40 ezer forint bevételt hozott, s emlékezetes élményben részesült a Budai Gyermekkórház tíz ápoltja, akik a Volán segítségével a koncertre is eljuthattak. A kezdeményezés sikerére jellemző, hogy májusban megismétlik, mert csak az érdeklődők fele fért be a nézőtérre.

Persze a popzenekarok többsége is tisztességes szándékkal próbál segíteni, ha társadalmi összefogásra van szükség. A Metró Klubban például minden különösebb hírverés nélkül zajlott le még tavaly az a koncert, amit az ENSZ felhívása nélkül rendeztek. Ott 7950 forinthoz jutot­tak a mozgássérültek, s ahhoz a semmivel sem pótolható figyel­mességhez, hogy az értük rende­zett koncertre közülük is számos fiatalt meghívtak. E cikk írásának kezdete óta rengeteg tervvel, felhívással találkoztam, amelyeknek mottója lehet a mondat: "A mozgássérültek javára ..." Közülük néhánynak a bevétele nem a központi számlát fogja gyarapítani, hanem egy-egy megismert közösségnek vásárolt ajándék lesz belőle. Ezen azonban aligha kell megbotránkozni. Hiszen ki nem szereti saját szemével látni a másoknak okozott örömöt? Tudni, hogy segítségük a leginkább rászorulókhoz jutott el, hiánytalanul. Ebben az érzésben bizonyára azok is osztozhatnak majd az év elteltével, akik a központi számlára juttatják el támogatásukat."

Az írás alaposan kivesézi a történteket, pusztán arról nem tesz említést, hogy ezek az úgynevezett sztár zenekarok, főleg a Piramis fellépéseikkel mennyi pénzt tesznek olyan elvtársak zsebébe, akik a háttérből irányítanak, vagy csak a háttérben ücsörögnek, miközben ebből a pénzből épül a balatoni nyaralójuk. Az, hogy például egy Kisstadion koncert teljes bevétele megközelíti a félmillió forintot, ők mégis - a dupla fellépésnek álcázott nagy "csalásokkal" is - csak tíz-tizenkétezer forinthoz jutnak. Ebbe az összegbe nem számoltuk a szállítás költségeit, a bérlést, a roadok, technikusok fizetését és hol van még az öt zenész tiszteletdíja? Valami nagyon rosszul működött és ezen, ha a Piramist is kellett odavetni - a mókusok elé - változtatni kellett! Szerintem bármilyen fellépésről is van szó, a munkát a zenekar végzi el, így természetes, hogy a pénz nekik jár(na)!

Az persze egy más kérdés, hogy egy támogatási koncertnek hogyan kell működnie, hogy az mindenkinek megérje. A kirobbantott "balhé" senki másnak, csak a Piramis együttesnek ártott, bár a rajongói nem ezért hagyták őket el, hanem mert távol voltak és nagyon sokáig, és őket nagyszerűen helyettesített Hobó, a P. Mobil, az EDDA, a Karthago, vagy éppen a Korál zenekar. A szeretet és a figyelem másokra koncentrálódott.

Ám ezzel a történetnek még nincs vége, mert ahogyan a jelenséget is górcső alá vették, ez a támogatási balhé sem úszta meg az elemzéseket, amivel az éppen futó zenekarok jól jártak, a Piramis meg rosszul...

Folytatjuk... (2021.10.08)

Írta: Fiery