Amikor még a zenét kézbe lehetett venni – Gyémánt Ervin interjú

Negyvenhárom éve egy helyen, egy szenvedély mentén épül egy különleges történet. Gyémánt Ervin eredetileg fehérneműüzletet működtetett, ám a háttérben mindig ott szólt a rockzene, amely végül teljesen átformálta életével együtt a kis boltot is. Találkozás Schuster Lóránttal, egy P. Mobil-kiadvány és egy kezdetleges weboldal indította el azt az utat, amelyből később megszületett a Rock Diszkont. Az üzlet (1068 Budapest, Király utca 108.) idővel a magyar könnyűzenei élet egyik fontos találkozási pontjává vált, ahol előadók, zenekarok és rajongók találkoztak egymással.

Ervin nem csupán lemezeket árul: történeteket, emlékeket és egy eltűnőben lévő zenei kultúra darabjait őrzi. A beszélgetésben szó esik a bakelit, a CD és a digitális korszak változásairól, a koncertárusítás különleges világáról, valamint arról is, hogyan lehet több évtized után is ugyanazzal a lelkesedéssel dolgozni. Egy olyan ember története ez, aki számára a zene soha nem munka volt, hanem életforma.

Egy legendás lemezbolt három évtizede

Hogyan született meg a lemezbolt ötlete?

43 éve ülök itt életfogytiglan a Király utcában, vagyis 1983 óta. Akkoriban ez egy nagyon jól menő fehérnemű üzlet volt, amit a feleségemmel vittünk együtt. Briliánsan ment a zokni, a harisnya, a bugyi, a fehérnemű. Míg nem az ezredfordulón…

Ha jól tudom, már ekkor is becsempészted a rockzenét.

Hiába volt fehérneműüzlet, itt mindig szólt a rock and roll. Ott a sarokban állt egy kis koffermagnó, aminek a hangszóróján keresztül egész nap áradt a zene. Valamikor a kilencvenes évek közepe felé megvettem életem első számítógépét. Akkor még nagyon gyerekcipőben járt a weboldal készítés. Ráérő időmben elkezdtem foglalkozni vele, hogyan lehet egy ilyet összerakni. Belementem, turkáltam a kódok között, amatőr módon, de végül csak összeraktam egy weboldalt.

Hogyan kötött ki a kisbolt a rock and roll mellett?

Kamaszkorom óta a mai napig nagyon jó barátságban vagyok Schuster Lóránttal, a P. Mobil vezetőjével. Rajta kívül sok más zenésszel is, mert én mindig zenebolond voltam. Lóránttal gyakran beszéltünk telefonon, és sűrűn jártam a koncertjeire is. Akkoriban nagyon kevés zenekarnak volt még weboldala. Egy alkalommal megjegyeztem neki, hogy mit szólna hozzá, ha csinálnék a P. Mobilnak egyet? Föltennénk a koncertmenüt, és a híreket. Erre azt felelte, hogy kurva jó lenne. Összedobtam a weboldalt és már az első pillanatokban látszott, hogy működik a dolog. Hát a mai szemmel nézve, amit akkor csináltam… A mai webfejlesztők a hasukat fognák a nevetéstől, de ez harminc éve történt. Valahogy el kellett kezdeni.

Lóri mindig hívott, hogy most itt játszanak, ott játszanak, én pedig raktam föl a legfrissebb híreket. Egyszer csak szól Lóránt, hogy elkészült a Honfoglalás-szvit szimfonikus zenekaros DVD- és CD-kiadványa, amit a Meckyék (Kóbor János – Omega Stúdió) adnak ki. - Tudják a srácok, hogy megjelenik, te is fölteszed majd a weboldalra, de már most engem hívogatnak, hogy szeretnének venni belőle. Nem tudom őket hova küldeni. Valószínűleg senki nem fogja terjeszteni. Mit szólnál hozzá, ha föltennénk a weboldalra, hogy nálad meg lehet venni? Csinálj egy sarkot a Bugyiboltban – így hívta az üzletet –, viszek most húsz darabot, aztán akit érdekel, azt hozzád küldöm. Így is lett. Betettük a húsz darabot a sarokba, feltettem a weboldalra, hogy a lemez itt megvásárolható és elvihető. Négy nap alatt elfogyott. Akkoriban a weboldalt még kevesen látogatták. Új dolognak számított és igen kevés embernek volt még internet-hozzáférése, okostelefon se volt.

Kicsit később Lóránttal együtt utaztunk Törökbálintra, az Omega Stúdióba. Természetesen ott volt Mecky is. Lóránt pedig eldicsekedett, hogy a Bugyibolt egy hét alatt eladott húsz DVD-t! Mecky azonnal rákérdezett: – Nem lehetne oda Omega CD-ket is vinni? - Zárójelben hozzáteszem, hogy én már tizenhét évesen az Omega pakolóembere voltam. Még kiskorúként bekéredzkedtem. Először kirúgtak a technikusok, aztán elfogadtak, mert elég erőszakos voltam. Pakolóemberként indultam, ismertek. Mondom: – Persze, hogy lehet. Azonnal összeraktak három nagy doboz Omega CD-t. – Vidd el, aztán majd elszámolunk.

Nem akármilyen nevekkel indulhattál...

Valahogy tudatni kellett az emberekkel, hogy nálam kapható az új cucc. Saját kezűleg elkészítettem egy webáruházat. Ez is nagyon kezdetleges volt, de működött. A motorját meg az egész szerkezetét valahonnan leszedtem. Programozni a mai napig sem tudok, de HTML-ben egész jól elvoltam. Akkor már volt egy P. Mobil Diszkont és külön egy Omega Diszkont. És csak ez a két társaság lemezei álltak ott, abban a sarokban. Beindult a bolt. Jöttek az Omegások meg a P. Mobilosok és egyre több más rajongó. – Miért nincs LGT? Miért nincs Bikini? Miért nincs Dinamit?

Lóránttal elmentünk a Hungarotonhoz. Felmentünk a kereskedelmi vezetőhöz. Lóránt intézte a saját dolgát, én pedig azt mondtam, hogy kezd beindulni nálam a lemezkereskedelem. Kaphatnék árut? Azt mondták: – Persze. Megmutatták, hol a raktár, átszóltak, mehettem az áruért. Na, innen kezdett igazán kiszélesedni az egész. Akkor már nem csak Omega- meg P. Mobil Diszkont volt, hanem egyre több minden. 2003-ban lett Rock Diszkont. A nejem találta ki. Huszonhárom éve.

Közben még mindig ment a fehérnemű is, de a lemezek egyre nagyobb helyet foglaltak el. Baloldalon még maradt némi bugyi meg harisnya…

Egyre több zenésszel kezdtél együtt dolgozni...

Akkor kezdtem belemerülni teljesen a zenei világba. Megkerestem más bandákat is, mert ugye jártam folyamatosan koncertekre, és csak egy-két zenekarnak volt saját koncertárusa. Megkérdeztem Zeffer Andrist, hogy mit szólna ahhoz, ha jönnék velük a koncertre kirakodni. Nagyon örült a gondolatnak.

Egy-két év alatt olyan sebességgel indult el a dolog, hogy azt vettem észre 2005-2006 körül, hogy szinte már az összes Kossuth-díjas előadóval dolgozom. Demjénnel, Hobóval, De akkor már nem csak a kemény rockkal foglalkoztam, hanem Bereczki Zoltánnal, a Budapest Bárral, és Bródy Jánossal is.

Például Bródy kapcsán egy gyerekkori barátom - aki a Bródy zenekar tagja volt -, meglátta egy győri koncerten, hogy ott vagyok az előcsarnokban és megkérdezte tőlem, hogy mit csinálok itt. Mondom: – Árulom Bródy lemezeit. Egy hét múlva csörgött a telefon, ő hívott és kérdezte, hogy lenne kedvem Halász Juditnak árusítani. Mondom: – Hú, Istenem! Nagyon sok lemeze van, hallatlanul népszerű gyerekeknek szóló előadó. És nem kell éjszakázni. Ez volt a lényeg. A mai napig Halász Juditnak vagyok az árusa.

Kihelyezett Rock Diszkont?

Igen, kihelyezett Rock Diszkont lett. Egy időben körülbelül tizenöt előadóval és zenekarral dolgoztam. De egy idő után már nem tudtam egyszerre mindenhol ott lenni. Komoly egyeztetési problémáim lettek. Visszább kellett vennem...

Nálad érezhető, hogy a bakelit újra visszakerült a polcokra?

Nálam a bakelit sosem volt meghatározó. A mai napig ötször-nyolcszor erősebb a CD eladás. Tehát amíg eladok egy vinylt, addig tíz CD is elmegy.

Ma hogyan lehet nálad vásárolni? Bejönnek, vagy webáruház?

A webáruház viszi a prímet. Ott tudatosul az emberekben, hogy én egyáltalán létezem. 36 négyzetméter plafonig tele, ettől nem elegáns az üzletem, én nem tudom lapozhatóra kirakni a lemezeket, mert körülbelül 26 ezer darab van. Képtelenség itt bemutatni, ahhoz egy komplett áruház kéne. Az összes be van dobozolva ABC szerint, előadók szerint, bent a négy és fél méter magas raktárban. Plafonig állnak a dobozok. Az utcáról néha beesnek, de már ez sem annyira jellemző. Régen a fiatalkoromban családi program volt, hogy mentünk kirakatot nézegetni vasárnap. Attól működik a bolt, hogy aki Pesten lakik, vagy Pesten jár, és megtetszik neki valami a webáruházban, nem muszáj szállítási díjat fizetnie. Itt át tudja venni személyesen, ingyen és bérmentve.

Látom, könyvek is vannak...

Rengeteg könyv van. A rockzenei szakirodalomból hatalmas a választék. És szerencsére érdeklődés is van rájuk. A másik, amire komoly érdeklődés mutatkozik, az a kotta.

A kottákat honnan szerzed be?

Vannak nagy meg kisebb kiadók, akikkel korábban nagyon jó kapcsolatot építettem ki, és tőlük szerzem be közvetlenül. Két-három naponta érdeklődnek, hogy mi fogyott, és azonnal hozzák.

Most milyen a helyzet, amikor a Spotify tarol?

Hát nézd, ez egy nagyon kedves a dolog, de akik eddig is gyűjtöttek, és megvan mondjuk – maradjunk az Omegánál – szinte az összes lemez CD-n, vagy bakeliten, és most megjelenik egy új, vagy egy új kiadás, akkor azoknak nem fog kelleni a Spotify. Ők megszokták, hogy a polcon ott van frissen, ropogósan az album, le tudja venni, bele tud lapozni a bookletbe, megfoghatja, szagolhatja. A Spotify csodálatos dolog, de egy gyűjtő nem tud mit kezdeni vele. Nesze semmi, fogd meg jól. Nem fizikai élmény, ami semmivel nem pótolható.

Emlékszem, ha megjelent egy album - miközben hallgattuk -, milyen sokszor forgattuk a borítót és mennyi mindent fedeztünk fel rajta. De a mai gazdasági és technológiai helyzetben sajnos már nem ez a trend.

A gazdasági helyzet nem rózsás, és az utóbbi években bizony sok korábbi lemezgyűjtőt átcsábított a Spotify. Befizeted a havi két-háromezer forint díjat, és a világ lemeztermésének a 70-80 %-át CD-minőségben hallgathatod.

A fiatalok hogy állnak a kérdéshez?

Meglepő, de a fiatalok is jönnek - húszéves gyerekek - betévednek, és kérnek lemezeket, mert kinézték a webáruházban, hogy itt lehet kapni, és visznek komplett albumokat. Nem mondom, hogy tömegével, de mintha valami történt volna...

Régi lemezeket is visznek?

Igen. De, vannak új, fiatal zenekarok albumai is, én kereskedő vagyok, nekem mindent kell árulni. Tehát hiába Rock Diszkont, van itt a klasszikus zenétől kezdve a népzenéig, a world music-ig, pop, diszkó, minden, amire igény van, illetve rendelhető.

Régen egy nagy zenekar új lemeze önmagában esemény volt, ma viszont mintha maga a lemezkiadás is válságba került volna. Miért van az, hogy miközben az újdonságokra továbbra is óriási igény van, egyre több nagy előadó már nem gondolkodik fizikai megjelenésben?

Nagyon sokat számít, az újdonság, ami tömegeket érdekel. Nagy bandák, nagy előadók újdonságai, nagyon megdobja az üzleti életet. Akkor rögtön fölpezsdül az állóvíz. De ez is egyre kevésbé. Komoly, nagy zenekaroktól hallom, hogy már nem gondolkodnak fizikai megjelenésben, már ők is a digitális megjelenést pártolják.

Hol tart most a Rock Diszkont? Milyen terveid vannak még?

A Rock Diszkont ma ott tart, hogy én már egy 68 éves öregember vagyok, tervezni nem akarok. Hála a Jóistennek az egészségem karban van tartva gyógyszerekkel ugyan, de most egész szépek az eredményeim. Úgyhogy én itt baromi jól elvagyok. Nyugdíjas vagyok, van egy kis nyugdíjam, ami mondjuk semmire nem elég. Dolgoznom muszáj lesz, amíg élek. Van egy gyönyörű szép unokám, és ez a legnagyobb szomorúság, hogy én nem tudok klasszikus, hagyományos nagypapa lenni. Mert a nagypapa dolgozik reggeltől estig. Ugyanannyit dolgozom, mint régen, és ez nem panasz, mert boldogan teszem. Mindennap itt vagyok reggel 9 óra körül, és este 6 után zárok. Ha koncertre is megyek, akkor az még hozzácsapódik. Többnyire szombat-vasárnap is munkával telik. Szombaton eleve nyitva vagyok egy óráig, utána indulás a koncertre. Vasárnap ugyanúgy koncert.

Már megtehetnéd, hogy saját magad alakítod az idődet…

Igen, de hát egy üzlet azért üzlet, hogy nyitva legyen. Meg nyilván akkor jönnek a legtöbben, amikor az ember… Hát nem mondhatnám, hogy szombat, főleg ilyen kánikulában inkább kimennek a strandra. De itt kell lenni. Ez a trükk. Van, hogy egész nap alig-alig pötyög valami, és délután, zárás előtt egy órával bejönnek négyen-öten, és komoly mennyiséget vásárolnak. Na, ezért érdemes itt ülni egész nap.

Összegzésként, ha újra kezdhetnéd, mit csinálnál másként?

Én boldogan mondom, hogy az utolsó huszonvalahány évet ebben a szakmában töltöttem. Nagyon jól érzem magam. Ez a hobbim. Mindig is ez volt. Nekem ez nem munka. Én imádok ide bejárni. Emellett felépítettem egy webáruházat, ami olyan, mint egy virágoskert. Folyamatosan kell ápolgatnom. Hol az árak változnak, hol újdonságokat kell feltenni. Vannak régi dolgok, amik kifogynak, már nem gyártják, azt le kell venni. Az információt minden lemezhez állandóan frissítem, bővítem. A Rock Diszkont webáruházát próbálom rocklexikonná formálni. A legtöbb webáruházban felteszik a lemez fotóját, az árát, meg egy cikkszámot, aztán kész. Nálam azért ennél lényegesen komolyabb leírások vannak. Én aprólékosan összeszedek minden információt, hogy kik játszanak, mikor készült, miért készült. Mindent. Sőt, odateszem az aljára a Spotify-t, mert ott még bele is tud hallgatni.

Biztosan sokan bolondnak néztek, hogy azt reklámozod, ami miatt szinte megszűnt a lemez-kereskedelem…

A Spotify nem ellenség. Akinek fizikai formátum kell, annak nem. Viszont arra jó, hogy belehallgasson…

Gyémánt Ervin története túlmutat egy lemezbolt történetén. Egy olyan korszak lenyomata, amikor a zene nem csupán egy fájl vagy egy lejátszási lista volt, hanem kézbe vehető, gyűjthető és személyes élmény. A Rock Diszkont több évtized alatt nemcsak üzletté, hanem egyfajta zenei archívummá is vált, ahol a múlt értékei és a jelen megjelenései egyszerre kapnak helyet. Bár a világ sokat változott, és a zenehallgatási szokások is átalakultak, a fizikai kiadványok iránti szenvedély továbbra is él. Ervin számára pedig a legfontosabb talán nem is az eladott lemezek száma, hanem az a kapcsolat, amelyet a zenével és a zenét szerető emberekkel évtizedek alatt kialakított. Egy életút, amely bizonyítja: vannak szenvedélyek, amelyekből nem lehet nyugdíjba menni.

Rock Diszkont - 1068 Budapest, Király u. 108.

Telefonszám: (06 1) 341 3350

https://rockdiszkont.hu

Készítette: Fiery